A lisztérzékenység genetikailag meghatározott autoimmun betegség. Gluténfogyasztás hatására a szervezetben kóros immunfolyamatok indulnak meg, károsítva a vékonybélbolyhok szerkezetét.

Simon Erika dietetikus az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, a lisztérzékenység a szervezetnek a gabona gliadintartalmára adott kóros válasza. A gliadin vagy glutén a rozsban, az árpában és a búzában megtalálható fehérjének egyik alkotóeleme, és különféle nagyon széles spektrumú tüneteket tud okozni ez a betegség – magyarázta.

A betegség tünetei nagyon változatosak, jelentkezhet hasmenés, haspuffadás, fáradékonyság, gyerekeknél a fejlődés lassulása, elmaradása, a súlygyarapodás leállása. Nagyon gyakran már a csecsemőknél, féléves kor felett tapasztalhatóak a tünetek, leggyakrabban kisgyermekeket és tinédzsereket diagnosztizálnak. Sok esetben az 1-es típusú cukorbetegség mellett alakul ki a lisztérzékenység.

Dr. Arató András a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának tanára a műsorban kifejtette, ha nagyon hamar adjuk a gluténtartalmú gabonaneműeket – mint ahogyan az előfordult a 70-es években Magyarországon, amikor 2 hónapos korban darát adtak, ami tömény glutén -, akkor abban az esetben, ha a beteg cöliákiás, nagyon súlyos tünetek fog okozni.

Tehát a féléves kor tekinthető a leginkább optimálisnak a hozzátáplálás elkezdéséhez. Ha ennél korábban kezdik, nagyon súlyos tünetekkel jelentkezik a kórkép, ha pedig később, akkor sokáig tünetmentes maradhat a páciens. Így olyan későn ismerik fel a lisztérzékenységet, hogy a szövődmények is kialakulnak, mint például bőr- vagy májbetegség, depresszió esetleg meddőség.

Arató András hozzátette, nemcsak a gyomor, béltraktust érintő betegség, hanem rendszerbetegség, mert a kötőszövetben mindenütt jelenlévő transzglutamináz elleni ellenanyagok termelődnek, tehát egy autoimmunbetegségről van szó.

Magyarországon minden századik ember lisztérzékenységben szenved, ami bármely életkorban, bármely szakaszban kialakulhat. A betegség megjelenéséhez egy génkombináció szükséges, ez a hazai lakosság 25-30 százalékára jellemző. A tudomány jelenlegi állása szerint még nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy miért is lesz valaki gluténérzékeny.

Potenciálisan minden kisbabát gluténérzékenyként kell kezelni. Amennyiben az egyik szülő lisztérzékeny, akkor 10-15 százalék az esély arra, hogy a gyermek is az legyen, egypetéjű ikrek között ugyanakkor már 50 százalékos a kockázat. A betegséget speciális vérvizsgálattal és vékonybél nyálkahártya biopsziával lehet igazolni.

Ha nem fedezik fel időben a lisztérzékenységet, számos komoly betegséggel kell számolni. A szakember szerint vashiányos vérszegénység alakul ki, aminek nem tudják az eredetét, a vashiány miatt például az értelmi fejlődés kisebb zavarai előfordulhatnak, de az is lehet, hogy nincs más tünet, csak növekedésbeli elmaradás.

Felnőtteknél csontritkulás alakulhat ki és lehet, hogy már túl késő a diéta bevezetése ahhoz, hogy a csontstruktúra rendeződjön. A meddőség is visszafordíthatatlan, még a diéta ellenére is.

A dietetikus szavai szerint a lisztérzékenységnek egyetlenegy terápiás lehetősége van, a diéta, amit élethosszig kell tartania a gyermeknek.

(M1 - Minden tudás)