A trianoni diktátumról szó sem eshetett a kommunista diktatúra iskoláiban, ezért nem csoda, hogy nemzettudatunk valójában nem alakulhatott ki – állítja Koltay Gábor filmrendező. A Velünk élő Trianon című filmsorozat alkotója úgy gondolja, az ország szétdarabolása utáni 15 év sikerei reményt adhatnak a mai Magyarország számára is.
Míg 1920 után a Horthy-korszakban a békés revízió gondolata hatotta át a közéletet, 1945-öt követően beszélni sem lehetett Trianonról – mondta a filmrendező a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Úgy vélte, ha nincs világos történelemszemléletünk, nemzettudatunk, az azért van, mert nem ismerjük a történelmünket. A rendszerváltások mindig változtattak az értékrenden, így amiről tegnap beszélni lehetett, később egy szót sem lehetett róla kiejteni – mondta Koltay Gábor.
Szerinte szellemi káosz van a felnövekvő generációkban.
A rendező arról is beszélt, mikor a Trianon-filmet forgatta, leginkább az érdekelte, hogy 1920 után a teljes lelki és strukturális összeomlás helyett hogyan tudott bekövetkezni egy 15 éves tudatos nemzetépítés, melynek következtében a halálra ítélt ország a harmincas évek közepére a közepesen fejlett európai országok élvonalába tudott emelkedni.
Ez egy bámulatos történelmi tett, amiről nem beszélünk – húzta alá.
A rendező azt mondta, szeretne a századik évfordulóra egy filmsorozatot készíteni a térségről, arról, hogyan határozta meg a Kárpát-medence történelmét a trianoni békediktátum.
Koltay Gábor úgy látja, a térségben igazi megbékélés csak akkor lesz, ha képesek leszünk mi, magyarok ezt a kérdést kibeszélni, és megbeszélni azt, hogy az egységesülni akaró Európában hogyan lehet megnyugtató módon megoldani úgy a problémát, hogy perspektivikus életszínvonal tudjon megvalósulni.
A rendező egy játékfilmet is tervez forgatni a témában a jövőben; egy háromgenerációs család forgatókönyve már készen van, ám még egyelőre a dokumentumsorozat van előtérben.
(Kossuth Rádió)
