Az addig önálló három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének folyamata az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget.
Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna keleti partján fekvő Pest, valamint a nyugati partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével. 1950. január 1-jén a Budapest környezetében lévő települések hozzácsatolásával létrejött az úgynevezett Nagy-Budapest.
A város jelenlegi területén belül az egyik első ismert település a latin nevén elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt.
A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide, településüket az 1241–42-es tatárjárás elpusztította. IV. Béla király a tatárjárás után határozta el, hogy Budán várat építtet, amely ellenáll a barbár támadásoknak. A védelmet jelentő vár környékén a 13. századra jelentős település alakult ki, a vár századokig a magyar királyok ideiglenes szálláshelyeként szolgált.
A várpalota fénykora Mátyás király uralkodása idején volt, ekkor nyerte el végleges kiterjedését, és az ország gazdasági, politikai, kulturális központjává vált.
1541-ben Buda török kézre került, ezzel kezdetét vette a 150 éves török hódoltság. 1686-ban sikerült Budát a törököktől visszafoglalni a Habsburgok segítségével, az ostrom során a három város, Pest, Buda és Óbuda komoly károkat szenvedett.
A csata befejezése után a Habsburg-uralkodóház német lakosokat telepített itt le. Nagyszabású építkezések kezdődtek, ekkor jött létre a város területén megtalálható barokk épületek és templomok nagy része.
A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett.
Budapest ünnepnapja
A városok vezetése 1872-ben hozott döntése értelmében az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették.
Az 54 ezer lakosú Buda, a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi fővárosok, valamint a Pest megyéhez tartozó, 16 ezer lakosú Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget Buda-Pest főváros név alatti egy törvényhatósággá egyesítéséről az 1872. évi XXXVI. törvénycikk rendelkezett.
Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget. A Fővárosi Tanács – Budapest Főváros Közgyűlésének 1991. március 21-i döntése értelmében ez a főváros ünnepnapja.
A Földalatti Villamosvasút budapesti Vörösmarty téri végállomásának lejárata 1896-ban (MTI-fotó: Reprodukció) |
Az 1700-as évek elején Magyarország éppen gyógyulófélben volt a hosszú török hódoltság sebeitől. Számos város és település igyekezett újjáépülni, s újjászervezni az életét. Ezek közé tartozott Buda és Pest városa is (hiszen akkor még két külön város volt). A fejlődésük elősegítése érdekében I. Lipót király olyan privilégium levelet adományozott a két városnak, amelyben Buda és Pest is visszakapta szabad királyi városi jogainak egy részét, s amelyben Budát "főváros"-ként nevezi meg. Ez történt 1703. október 23-án. A két város ezzel újjászületett és elkezdhette a mai napig tartó fejlődését, vagyis megszületett - írja az Emlékezz, Budapest! blog
Pest és Buda egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdődött.
Az egyesítés megnyitotta az utat Budapest világvárossá fejlődése előtt, elősegítette az ipar és a kereskedelem nagyarányú növekedését, a közintézmények fejlődését. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a nyolcadik.
Az egyesítést követően vízvezeték- és csatornahálózat épült, illetve megindult a lóvasút, villamosvasút, majd 1896-ban Európa első földalatti vasútja. A két világháború komoly károkat okozott, a műemlékek nagy része megsérült, illetve elpusztult. Az újjáépítés során jött létre a ma látható lakótelepek és gyárak többsége.
(Híradó)