Sok pedagógus úgy érzi, hogy alacsony a megbecsültsége. A Magyar Időknek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte általában is jellemző, hogy a korábban magas presztízsű szakmák nem pontosan annak a tiszteletnek örvendenek, mint régen.
Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos úgy vélekedett, nincs meg annak a kultúrája, hogyan dicsérjük a tanítót és a tanárt. Ha sok pedagógus úgy érzi, hogy alacsony a megbecsültsége, akkor el kell hinni nekik, és érdemes rávilágítani, hogy mi lehet ennek az oka – mondta Aáry-Tamás, aki szerint valójában sokkal nagyobb bizalom övezi a tanítók és tanárok munkáját, mint ahogy azt a pedagógusok képzelik.
Viszont egy szakma presztízsét az is meghatározza, mennyi pénzt lehet keresni vele – mutatott rá Horváth Péter, aki szerint sok párbeszédre van szükség a pedagógusok és a szülők, valamint a diákok között. Hozzátette, arról nem beszélnek eleget, „hogy miért tanítunk, mi a cél”. Mint mondta, mind a tanárok, mind a szülők, de még a gyerekek is gondolnak valamit arról, mi legyen az oktatás célja, viszont nincsen erről közmegegyezés.
Az oktatási jogok biztosa szerint az a baj, hogy az eszközökről több szó esik, mint a célról, és mivel jelenleg nincsen cél, az eszközök a legjobb szándékok ellenére sokszor félresiklanak.
(Híradó javítva)
A pedagógusi pálya néhány presztízsnövelője:
