A Wehrmacht egyik fő tengeri járőrgépe a Blohm und Voss 138 volt. Ez egy hárommotoros hidroplán, amit a Junkers által fejlesztett dízelmotorok hajtottak meg, ami hozzájárult a hatalmas, 4100 kilométeres hatósugárhoz. Egy másik jellemzője a típusnak a nagyon erős védőfegyverzet volt. A gép két forgatható toronyba épített, 20 mm-es gépágyúval és még egy géppuskával rendelkezett. Ez annyira nagy tűzerőnek számított, hogy előfordult, hogy az ellenséges konvojokat követő BV 138-as gépekre támadó vadászgépekből többet is lelőttek, és folytatták tovább a konvojok követését.

Ezt a repülőcsónakot a Dornier vállalat eredetileg a holland haderő kérése fejlesztette ki. Hollandia elfoglalása után a legyártott példányokat a Birodalom vette át, amely számára a gép az egyik legnagyobb darabszámú vízi repülőgéptípussá vált. A gyárakból a német haderő több mint 200 példányt vett át. Alapvetően nagy hatósugár jellemezte a típust, és a védőfegyverzete sem volt gyenge. A világháború után még a 60-as évekig használták Spanyolországban.

Ez volt a német haderő első modern, nagy számban gyártott közelfelderítő repülőgépe. Alapvetően nem volt semmi kiemelkedő vagy korszakalkotó tulajdonsága, de attól még használhatónak és megbízhatónak számított. 1941-ben ez volt a Wehrmacht fő közelfelderítő repülőgépe, amely a feladatkört alapvetően ellátta. '44-re a modernebb gépek megjelenésével kivonták az eredeti feladatköréből és más feladatokat bíztak a megmaradt gépekre.

Az 1942-43-as időszakban a Wehrmacht szárazföldi komponense számára a legfontosabb felderítő repülőgép a Focke-Wulf 189 volt. Ez a kétmotoros gép alapvetően jó kilátást biztosított a rajta tartózkodó megfigyelők számára és egyben nagyon strapabíró is volt, sok találatot elviselt. Az egyik jellemzője az volt, hogy nagyon szűk körben tudott fordulni, ami miatt a rá támadó szovjet vadászgépek nem tudták követni a fordulásban. 1942 után viszont egyre inkább leszorult az égboltról az ellenséges légi fölény miatt.

1942 után a Wehrmacht azzal a helyzettel szembesült, hogy az ellenséges légi fölény miatt nem tudta a hagyományos felderítő gépeivel felderíteni a csatatereket. Ezért 1943-ban a Harmadik Birodalom azt a megoldást fejlesztette ki, hogy Messerschmitt 109 vadászgépeket alakítottak át felderítő funkcióra. Mivel a 109-es sokkal gyorsabb volt, mint a tipikus felderítő repülőgépek, ezért be lehetett vele repülni ellenséges terület felé és fontos fényképekkel visszatérni.

Felderítő funkcióra leginkább a 109-es G8 altípusát használták. Ezeket a verziókat 1943-ban kezdték el gyártani, és mivel a 109-est 43-44 folyamán nagyon nagy mennyiségben gyártották, ezért csak a felderítő verziókból több mint ezeregyszáz darabot készítettek, vagyis a 109-es vált a Birodalom legnagyobb számban gyártott közelfelderítő repülőgépévé.

A G8 verziónak tipikusan könnyítették a fegyverzetét a standard 109 G6 verzióhoz képest, hogy gyorsabban és magasabban tudjon repülni.

A történelem első sugárhajtású felderítő és bombázó repülőgépe az Arado Ar 234 volt. Annak ellenére, hogy bombázó repülőgépnek is használhatták, nagyobb jelentősége a felderítés révén akadt. Abban nagyon sikeres volt, ugyanis a sugárhajtóművei révén gyorsabban tudott repülni, mint a járőröző ellenséges vadászrepülőgépek, melyek hagyományos belsőégésű motorral rendelkeztek. A típust 1944-ben állították szolgálatba és '44 végén már jelentős hatása volt a Luftwaffe felderítő képességeire. A Wehrmacht hadvezetése kedvelte a típust, mivel általa újra képessé váltak megbízható stratégiai felderítésre.

(Olvasónktól)

http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/bv138_design.html
http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/do24.html
http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/hs126.html
http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/fw189-design.html
http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/fw189-history.html
http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/bf109_variants_G.html
http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/ar234.html
Manfred Griel, Joachim Gressel: German Short-Range Reconnaissance Planes

Az előző rész: A Wehrmacht legjobb és legjelentősebb felderítő és vízi repülőgépei, 1. rész