Sziasztok. Itt egy kis gyűjtemény a vizitdíj, napidíj, tandíj melletti demagóg érvek lesöpréséhez, az emberek felvilágosításához – írja a szerző, kedves olvasónk. Köszönjük neki.

Vizitdíj FAQ
(Gyakran Ismételt Kérdések)

Az orvosoknak szükségük van a vizitdíjra! Abból tudnak fejleszteni.
Nem. Az orvosoknak pénzre van szükségük, nem a vizitdíjra. Ha a háziorvos a pénztelenség vagy a vizitdíj-bevétel közt választhat, akkor az utóbbit választja nyilván. Főleg, hogy a kormány előtte elvont tőlük forrásokat. Viszont ha azt kérdezzük az orvosoktól, hogy ha választhatnának, kitől szeretnék inkább megkapni ezt a forrást, a betegektől 300ft-onként, vagy az OEP-től, akkor kivétel nélkül az utóbbit fogják választani.

De hiszen az orvosok a neten aláírást gyűjtenek a vizitdíj mellett.
Az aláírást elindító illető, miközben pártfüggetlennek hazudja az akciót, elhallgatja, hogy részt vett a vizitdíj-tervezet kidolgozásában, Horváth Ágnes munkatársa volt, és érdekelt a vizitdíj-automaták üzemeltetésében. Hihetünk-e egy olyan embernek, aki a kormányzati kapcsolatai révén összeharácsolt vagyonát féltve, egy pártfüggetlennek hazudott kormányzati propagandaakciót hirdet, agitál?

De kétezer másik ember is aláírta. Ők is mind a kormányzat emberei?
Nem tudom, de lényegtelen. A népszavazásért 260ezer aláírás gyűlt össze, ez pedig 130-szorosa annak a 2000-nek.

Mennyiről is vitatkozunk?
0.8%-ról. A vizitdíj-bevétel 13 milliárd Ft volt tavaly (26-ra számítottak).
A TB kassza 1500-1600 milliárd körüli, azaz a vizitdíjbevételek a TB kassza századrészénél is kevesebbet tesznek ki. Ha levonjuk a vizitdíj bevezetésével, a rendszer működtetésével kapcsolatos költségeket, az eltörlésére kezdeményezett népszavazás költségét, a kormány által elkampányolt pénzeket, akkor alig marad belőle valami.
A Debreceni Egyetem vezetője szerint a 2008-2009-es bevételeknek a 0.8%-t teszi ki a tandíj.

Most akkor szimbolikus értelmű vagy sem?
Gyurcsány Ferenc, Rácz Jenő korábbi MSZP-s és Horvát Ágnes jelenlegi SZDSZ-es EÜ Miniszter is azt nyilatkozta, hogy ezek jelentéktelen mértékű, jelképes bevételek. Megéri az embereket bosszantani 0.8%-ért, ha csak jelképesen is?
Megéri, hogy ezekről veszekszünk egész nap? Megéri, hogy ezért népszavazzunk 5 milliárdért, és ezért költünk kormánypropagandára további sok-sok milliárdot? Gyurcsány Ferenc szerint élet-halál kérdés vajon? Ha nem, akkor már eltörölte volna. De szerintem Gyurcsány Ferenc nagyon is tisztában van vele, hogy ezek az intézkedések őt személyesítik meg, összeforrt a neve az intézkedéseivel. Ezért ragaszkodik hozzájuk.
Akkor most mindenki gondolkodjon el arról, hogy a szavazás a vizitdíjról magáról szól, vagy van egy ezen túlmutató jelentése is, amivel Gyurcsány Ferenc nem szívesen szeretne szembesülni?

A Fidesz kezdeményezte a népszavazást, akkor miért Gyurcsányék dobtak ki 5 milliárdot a népszavazásra?
Gyurcsány Ferenc nagyon jól tudja, hogy ez egy jelentéktelen bevétel, amit egyszerűen lehet pótolni a TB kasszából. Azt is nagyon jól tudja, hogy az emberek ezt ellenzik, de őt nem érdekli ez, nem foglalkozik ezzel. Nem a békákat kérdezik meg a mocsár lecsapolásáról...
S mivel az embereket nem hallgatták meg, ezért azok 260 ezer aláírással adták a kormány tudtára, hogy mi ezt így nem akarjuk.
Ha Gyurcsány Ferenc szerint ezek jelentéktelen bevételek, és nincs politikai következménye az eltörlésnek, akkor miért hagyta, hogy eljussunk a népszavazásig, és elmenjen 5 milliárd Ft erre? Legkésőbb az aláírások hitelesítésekor eltörölhették volna.
 
"Nehogymá az én adómból..."
A másik ember egészsége, az én egészségem. Ha csak 1 ember gondolkodik úgy, hogy nem megy orvoshoz az influenzájával, mert nincs kedve, pénze 3-4x kifizetni a vizitdíjat, inkább lábon kihordja, akkor több ember fertőződik meg, több ember esik ki a munkából, és esetleg több ember hal bele a szövődményekbe.
A betegségek jelentős részét véletlenül fedezik fel egy egyszerű háziorvosi vizsgálaton észlelt tünetből vagy elváltozásból. Minden, a vizitdíj-fizetési kötelezettségből kifolyólag elmaradt (mindegy, hogy kedve vagy pénze nincs) orvos-beteg találkozás növeli a megbetegedések kockázatát és a későbbi kezelések költségét. Ha csak legyintünk egy köhögésre, hogy elmúlik, nem megyünk orvoshoz, mert minek fizessek egy köhögésre 2-3x 300 Ft-t, aztán fél év múlva kiderül, hogy gégerák, akkor összességében jobban járt a társadalom? Betegenként tízmilliókat jelentenek azok a pluszköltségek, amiket a betegségek késedelmes felismerése, vagy a felismerés elmaradása jelent. És ezeket a költségeket mindannyian fizetjük. Tehát a vizitdíjjal végül sokkal többet fizetünk mások helyett. olyanok helyett, akik nem fizettek vizitdíjat, és ezért nem lett időben felismerve a betegségük.
Amúgy nagyon veszélyes játék ez a nehogymá az én adómból-logika. Nehogymá az én adómból világítson neked a köztéri lámpa, nehogymá az én adómból védje a Gripen a potyautasok feletti légteret stb. stb.

25%-kal csökkent az indokolatlan orvoslátogatások száma.
Ha egy orvoslátogatás elmaradt a vizitdíj miatt, honnan tudjuk, hogy indokolatlan lett volna? Komolyan elhiszi valaki, hogy eddig a rendeléseken megjelent emberek negyede indokolatlanul ment orvoshoz? És pontosan ugyanezek az emberek nem mennek el indokolatlanul a vizitdíj miatt?
És mi van, ha ennek a 25%-nak a fele indokolt lenne, de nincs kedve, pénze vizitdíjat fizetni és azért nem megy el? Maradjon beteg? És ha megfertőz másokat? Lássuk be, ez túl nagy ár a vizitdíj jelentette 0.8%-ért.

Legalább nem ülnek az öregek feleslegesen az orvosnál.
Az öregek tipikusan nem feleslegesen ülnek az orvosnál, legtöbbjüknek a korukból és korábbi munkájukból adódóan több súlyos - rendszeres orvos-beteg találkozást igénylő - betegségük van.
Biztos vannak olyanok, akik szocializálódni IS mennek, mert magányosak, és csak megméreti a vérnyomását, de ez nem általános. Régóta vannak automata vérnyomásmérők, amit akár a váróban is elhelyezhet az orvos, és nem igényli az ő beavatkozását.

Aki fizet az orvosért, tanulásért, az jobban vigyáz magára, jobban tanul.
A költségtérítéses képzésben tanulók eredményei cáfolják azt a feltételezést, hogy aki fizetésre kötelezett, az jobban tanul.

Miért fizessem a milliárdosok gyerekeinek taníttatását?
A milliárdosok gyerekei általában nagynevű, külföldi magánegyetemek hallgatói. De ha mégis hazai egyetemre jár, ezeknek a családoknak az adóbefizetése fedezi mások gyerekeinek a tanulási lehetőségeit, és nem fordítva.
Egy minimálbérért dolgozó egyén adóbefizetései az ő gyerekének általános iskolai oktatását sem fedezi.

Miért nem dolgozik tanulás mellett?
A nappali tagozat lényege, hogy az ember 100%-ban a tanulásra tudjon koncentrálni. Orvosi mellett szinte lehetetlen munkát vállalni. A diák dolga a tanulás, nem a munka. Eddig is sokan dolgoztak nappali tagozat mellett, hogy a megélhetést és a rezsit fizetni tudják.
Egy tandíj jelentette teher ezeket a diákokat lehetetleníti el. Hogy legyen ő a legjobb 15%-ban, ha napi 8 órát kell dolgoznia? Tehát ismételten csak a gazdagok járnak jól, akik tudnak áldozni különórákra, nem kell dolgozniuk iskola mellett, és a tanulásra tudnak koncentrálni teljes intenzitással és mellette még jut idő rekreációra is.

De van diákhitel is.
Eddig is volt. Nagyon sokaknak ez jelenti az egyetlen esélyt a tanulásra, ebből fedezi a megélhetésének 1 részét.
Ha még tandíjat is kell majd fizetni, akkor ez lehetetlen helyzet elé állítja ezeket a hallgatókat.
És gondolkodjunk csak - fair az, hogy valaki több százezres, vagy akár 1-2 milliós adóssággal legyen pályakezdő, csak azért, mert nem olyan anyagi körülmények közé született? Csak azért nem lehet a legjobb 15%-ban, mert versenyhátrányban van azokkal szemben, akiknek a szülei lazán kifizetik a taníttatás minden költségét...

Versenyhátrányban? Nem az igazságosság miatt vezették be?
Ezt hazudták. A tandíj miatt minden hallgató, akinek a szülei nem tudják kifizetni a tandíjat, sokkal nagyobb versenyhátrányba kerül, mint a tandíj nélküli rendszerben. Vagy robotolnia kell, hogy a tandíj melletti havi 70-80 ezret is előteremtse a megélhetésére, vagy milliós adóssággal indul neki az életnek. Rosszabb esetben mindkettő egyszerre...

De a 15% legszegényebb is ingyen járhat majd.
És ha te a 16 százalékba esel? Vagy a 21-be? Akkor már nem vagy szegény? Ki és mi alapján dönti el, hogy ki a szegény? HÖK? Mert akkor tuti csalás lesz, mint a jelenlegi szoctám rendszer.

De csak átbukdácsolnak kettesekkel, és egész nap a büfében lógnak. Miért fizessem én ezeket, ezekből úgysem lesz jó szakember.
Ha valaki a nappali tagozat mellett kemény munkára van kényszerülve, és napi 2-3 órát tud szakítani a tanulásra, attól hogyan várhatjuk el, hogy komoly szakemberré váljon? Tandíj mellett is át tud bukdácsolni kettesekkel. Az már megfelelt.

De legalább lesz gyakorlata.
Diplomásnak a mekis, szórólapos, adatrögzítős gyakorlat semmit nem ér. Nappali tagozat azért van, hogy intenzív oktatás keretében, kiemelkedő szakembereket képezzünk. Nappali tagozatos hallgatók számára egyenesen meg kéne tiltani a munkavállalást, vagy nagyon szigorú szabályok közé szorítani: Heti 20 óra max, munkaidő nem ütközhet a tanítási idővel, és pl. 3. évtől csak szakirányú, tanulmányi szerződés keretében történő munkavállalás legyen engedélyezett.

De kifizetem a taníttatását, és elmegy külföldre.
Mint már megbeszéltük, nem te fizeted ki. Egy átlagfizetés után befizetett 1 éves adó összege egy orvostanhallgató képzésének 1 éves költségeit sem fedezi.
A bádogos, raktáros, targoncás, ápolónő, szakács, festő stb. stb. is elmegy külföldre, ha akar. Az ő taníttatásuk is közpénzből történt. A külföldön dolgozó szakemberek pénzt és tudást hoznak az országnak. Elenyésző azoknak a száma, akik a diploma megszerzése után kivándorolnak, és soha többé nem jönnek haza, nem küldenek pénzt a rokonoknak.
Sokkal jellemzőbb az, hogy a sikeres felsőfokú szakember külföldi befektetéseket csábít Magyarországra. Minden pénz, amit külföldön dolgozó magyarok hazahoznak, az a gazdaságunkat növeli.

Jó-jó, de a diplomás többet fog keresni.
Átlagban igen. De van olyan diplomás, aki minimálbérért dolgozik, és van olyan 8 általánost végzett, aki brókercéget vezet.
De általában igen, többet keresnek. Viszont éppen ezért több adót is fizetnek be, ami bőven fedezi azt a többletköltséget, amit az ő oktatása jelent.
Vagy ilyen logika alapján a nehéz fizikai munkásnak legyen nagyobb a TB járuléka, hisz az ő teste a fizikai munka következtében hamarabb/jobban elhasználódik, ergo többe kerül a TB-nek? Ez ugyanolyan hülyeség lenne, mint a diplomással azért megfizettetni a képzési költségeit, mert úgyis többet fog keresni.

Most akkor előnyben vannak, vagy sem?
Egy jó szakács vagy egy jó burkoló 17 évesen már dolgozik, építi a karrierjét, egzisztenciáját. Amíg egy átlag diplomás 23-25 évesen kezd csak keresni, és ledolgozni az esetleges diákhitelét, addigra egy jó szakács vagy burkoló szakmunkás 6-10 éve dolgozik, 2-300 ezret is kereshet akár, családja, autója, és talán lakása is van. De lehet, hogy már rég vállalkozó addigra. Hol van előnyben egy diplomás tanár, orvos vagy közhivatalnok hozzájuk képest?

Jó, meggyőztél, tényleg hülyeség ez a 3 díj,és csak demagóg érvek szólnak mellette. De te is elismered, hogy kell ez a pénz az orvosoknak, intézményeknek. Honnan vegyünk el, mit emeljünk?
Hiszen már emeltek adót és TB járulékot is. Sok százmilliárddal nőttek a bevételek, és akkor 50 milliárdra keresünk forrást?
A költségvetésben durván van 10 000 milliárd forint, tehát ez az 50 milliárd a költségvetés 0.5%-a, a GDP-nek 0.2%-a.
Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, eddig sem okozott nekik nehézséget 0.2%-kal növelni a hiányt. Sőt...
Viszont erre semmi szükség: aki 0.5%-ot átcsoportosításokkal nem tud felszabadítani egy költségvetésben, az ne kormányozzon!
A TB kassza januári többlete 25 milliárd Ft. Ez pont 1 éves vizitdíj-, és napidíj-bevételt
tesz ki. Tehát 1 hónap alatt több pénz maradt a kasszában, mint amiből 1 évig lehetne fedezni a vizitdíjat és napidíjat. Továbbá Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy van 200 milliárdos mozgástér. Nosza, 50 milliárdnak máris van helye.

De hisz az AB azt mondta ezek nem költségvetési tételek, ezért nem lehet abból pótolni őket.
Ez a legnagyobb hazugság. A logikai típusfeladatokban gyakran szerepel ilyen állítás, a megfelelő válasz az, hogy A állítás igaz, B állítás igaz, logikai összefüggés nincs közöttük, ezért a következtetés hamis.
Az AB állásfoglalása arra vonatkozott, hogy lehet-e népszavazást tartani róla. Lehet, mert nem költségvetési tétel.
De ez semmilyen jogkövetkezményekkel nincs arra nézve, hogy az OGY vagy a kormány milyen módon pótolja ezeket a forrásokat.
Ahhoz, hogy a költségvetésből pótoljuk őket, elég az, hogy az OGY így döntsön. Hisz a népszavazást is pont azért kezdeményeztük, hogy nem akarjuk mi fizetni ezt kétszer. Ha már egyszer összedobunk évi 10000 milliárdot, akkor fizessék szépen abból.
Minden további nélkül meg lehet tenni azt, hogy március 9.én szavazunk, március 10-én pedig az OGY megszünteti a vizitdíjat, napidíjat és a tandíjat, majd határoz arról, hogy ezeket a pénzeket a költségvetésből továbbra is biztosítja az orvosok és az intézmények számára.
Az Alkotmány nem mond ilyen hülyeséget, amit ők állítanak. Ha lenne ilyen, akkor nem lenne költségvetés, hiszen már az első büdzsébe sem vehettek volna bele semmit, hiszen azt megelőzően, azok nem voltak költségvetési tételek...

Mindenki adja tovább, állítsuk meg a sok hazugságot!
Köszönöm
(Olvasónktól)