Tegnap egy beszélgetés nyomán színházban voltam a Gellért-hegyen - a Független Színház Falunap című előadását láttam. Ez a kicsit semleges megfogalmazás nagyon nem adja vissza az élményt - nagyon nagy hatással volt rám az előadás is meg maga a projekt, a világról való gondolkodás módja is – írja Facebook-bejegyzésében a momentumos Kerpel-Fronius Gábor, de ebből még semmi nem derül ki. Bár ismerve pártja szellemiségét, sok jóra nem számítottam. De azért tovább olvastam.
Majd úgy folytatja:
„Az előadás kezdete csalóka - az alaphelyzet az, hogy pesti középosztályi turistacsoport érkezik Láposra, a mélyszegénységéről és speciálisan roma mélyszegénységéről ismert faluba, amely azonban különböző finanszírozási programokból - legalábbis látszólag - bőven el van látva a fejlődését szolgáló projektekkel.”
Itt már aztán látjuk, mire fut ki a bejegyzés. Talán nem is érdemes továbbgörgetni, „szegény, elnyomott romák”, akik csak látszólag kapnak fejlesztési pénzeket, valójában mégsem. És hát ezért nem látjuk a színházakban a cigány színészeket. Amin természetesen változtatni kell. Azonnal.
Zoom
Kerpel-Fronius és barátai közös gondolkozás közben (kép: Facebook)

A momentumos politikus sajnos nem osztja meg velünk a történet csattanóját, csupán sokat sejtetően ezt írja:
„Az előadás akkor válik igazán megrázóvá, amikor a kistelepülési uzsora működési módját látjuk kibontakozni benne. Helyzeteket, motivációkat, akarati, érzelmi és közösségi összetevőket. Ezt, azt hiszem, inkább nem lövöm le, mert inkább ajánlom mindenkinek az előadás megnézését.”
Azt „elfelejtette” felfedni, ez a bizonyos kistelepülési uzsora kinek a kezében van, tehát igazán nem mutogathatnak másokra, cigányok zsigerelnek ki cigányokat. Végtelenül el is lennék bizonytalanodva, ha nem kapnék további támpontokat, végtére is miről szólt a szóban forgó színdarab. Szerencsémre a posztja alá ő maga komment formájában elhelyezett egy linket azzal a kiegészítéssel, hogy ott részletes képet kaphatunk arról, miről beszélgettek. Ez egy honlapra mutatott, ahol Balogh Rodrigó értekezik az úgynevezett roma hősök fesztiváljáról és a cigány színház helyzetéről.
Zoom
Balogh Rodrigó (kép: f21.hu)
Ne gondolják azt, hogy a romaügy veszett fejsze nyele – ezt maga Balogh jelenti ki a linkelt interjúban. Róla azt kell tudni, a Független Színház immár 16. éve tesz aktívan a romák társadalmi integrációjáért és a roma kultúra ápolásáért”, s ennek a színháznak a művészeti vezetője. Rászántam magam, és elolvastam a teljes interjút.
Komolyan mondom, még akár becsülendőnek is lehetne nevezni, mivel ahogy mondják, „nagyon fontos számunkra, hogy neveljük a közösségünket, bármennyire is csúnya ez a kifejezés. Önmagában a „cigány színház” hívószó nem annyira vonzó, hogy az emberek tömegeit csábítsuk az előadásokra, azonban bízunk benne, hogy évek múlva ez a típusú munka beér és sikerül kialakítanunk egy lelkes közösséget. Jellemző a csapatunkra, hogy nem a mára gondolunk. Tudjuk, hogy a mi munkánk 20-30 év múlva fog igazán beérni. Tehát mindenfajta irónia nélkül kijelenthető, ez legalább jobb irányba terelné őket függetlenül attól, mekkora a kereslet a „cigány színházra”, csak éppen részekből épül fel az egész, nem választhatóak el egymástól a területek.
Mert bár Balogh leszögezi, „rendkívül fontosnak tartom, hogy egy cigánygyerek találkozzon pozitív, értékvezérelt drámai hősökkel. Kapniuk kell valamiféle megerősítést. Legalább ennyire lényeges, hogy a nem cigány fiatalok is lássanak alternatívát és ne gondolják azt, hogy a roma-ügy veszett fejsze nyele.”, de mégis megkerüli azt a kérdést, mely miatt jelen állás szerint mégiscsak veszett fejsze nyele. Az interjúban egyébként egy beszédes számadat is előkerül, nem kevesebb, mint 800 ezer magyarországi cigányról ír, és – ezt már én teszem hozzá – amíg Magyarország legnagyobb bűnözői szubkultúrájának gerincét ez a 800 ezres cigányság adja, addig igen naiv álmodozás azt gondolni, néhány tucat cigány színművészetis ezen változtatni tud. A számokat nem én találom ki, Balogh arról beszél, „2018-ban kiírtunk egy európai szintű pályázatot, melyre 24-en jelentkeztek.”
Balogh Rodrigók felelőssége éppen abban áll, ha valóban olyan missziót kívánnak folytatni, mely szellemi oldalról, a színjátszás mentén kíván normális és követhető alternatívát felmutatni a cigányságnak, hogy emellett kőkeményen rámutat azokra a viselkedésformákra, melyeket viszont el kell, hogy hagyjanak. Mert enélkül csak ködszurkálás az egész. Pláne, ha még ilyen figurákkal vegyülnek, mint a momentumos Kerpel-Fronius, mert őt és társait csak az motiválja, hogyan hozzák ki a cigányságból sunyi módon a frusztrációt és öntsék olyan formába, hogy azt a többségi magyarság ellen fordítsák ahelyett, hogy a hibát először saját magukban keresnék. Mert ez volna az alapja mindennek. Minden cigány értelmiséginek fel kellene szólalni a cigánybűnözés ellen, ha valóban saját népük jól felfogott érdekét tartanák szem előtt. Hogy ez valaha bekövetkezik-e, azt a kérdést inkább nyitva hagyom…
Lantos János – Kuruc.info