Eddig is feltételezték, hogy a Dobó család lakóhelye közelében van eltemetve az egri várkapitány. A közelmúltban a dobóruszkai altemplom kriptájában megtalálták több gazdag ember sírját, ezek között volt egy idősebb nőé és egy idősebb férfié is - mondta el a Pap Ildikó antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárának igazgatója.
A férfi maradványait antropológiai vizsgálatnak vetették alá, és bár a "vélelmezett Dobó István-csontváz" töredékes, nagyon sok része hiányzik, de "a koponya és az alsó állkapocs egy része szerencsére megvan, tehát viszonylag nagy valószínűséggel megállapítható, hogy 65-75 év közötti, markáns jellegekkel rendelkező, viszonylag magas férfi maradványairól van szó".
Budapesten ideiglenesen állítják ki Dobó feltételezett földi maradványait |
Nem kizárt
A régészek a sírok elhelyezkedése, a bennük talált tárgyak, ékszerek jellemzői alapján megállapították, hogy a leletek a 16. századból valók. Mindezek alapján Papp Ildikó úgy vélte, nem kizárt, hogy Dobó István földi maradványai kerültek elő.
A szakember szerint egy antropológus ennél többet nem mondhat, ugyanis tudni kellene, hogy Dobó Istvánnak milyen személyes megkülönböztető jegyei voltak, hogy azokat megkereshetnék a csontvázon. Erre az időtávlat és az akkori hiányos leírások miatt nem kerülhetett sor.
Az úgynevezett Szlovákiában temetik újra
Biztosat csak DNS-vizsgálatokkal lehetne megtudni, ehhez ugyan meglettek volna a feltételek, ám az eredményeket valamihez hasonlítani kell. Dobó Ferenc nevű fiának a sírját viszont kifosztották, a többi gyermekének sírhelye ismeretlen, nincsenek meg tehát az egyenesági leszármazottak maradványai. Dobóruszka polgármestere ugyan felkutatott két távoli leszármazottat, ám a rokonság nem volt oly fokú, hogy a DNS összehasonlítását el lehetett volna végezni.
A leleteket néhány napig Budapesten vizsgálják a tudósok, majd visszaviszik Dobóruszkára, és június 28-án újratemetik. Az antropológus úgy tudja, hogy a csontokról CT-géppel műanyagmásolatot készítenek, és azokat a megtalált ékszerekkel és egyéb tárgyakkal együtt kiállítják. Az is felmerült, hogy – bár elég sérült a koponya, de a mai technika segítségével – arcrekonstrúciót készítenek.
Dobó, a hős
Dobó, a hős
Az ostrom során Dobó maga is megsebesült. Déva és Szamosújvár várát kapta jutalmul I. Ferdinándtól, aki 1553-ban erdélyi vajdává nevezte ki és bárói rangra emelte. 1556-ban az erdélyi országgyűlés elhatározta, hogy visszahívja Izabella királynét. Ekkor a szultáni parancsra török, moldvai és havasalföldi seregek nyomultak Erdélybe, Dobó több mint tíz hónapig védte Szamosújvárat, de mivel Ferdinándtól nem jött segítség, kénytelen volt feladni.
Pozsonyi börtön
Pozsonyi börtön
1569-ben Dobót a pozsonyi országgyűlésre csalták és ott rokonával, Balassa Jánossal (Balassi Bálint apjával) együtt elfogták és felségárulás gyanújával börtönbe zárták, élete utolsó éveit fogságban töltötte a pozsonyi várban. Szabadulásakor (1572) egészsége már erősen megromlott. Visszatért szerednyei várába, ahol hamarosan elhunyt.
A családi birtokon, Ruszkán (ma Dobóruszka) temették el. Három gyermeke volt, Dobó Damján, Dobó Ferenc és Dobó Krisztina.
(FN korrigálva - Wikipédia)