Egerben meg már ott dekkolt a vár körül a török. Kint a sok janicsár, bent meg a parasztok. Ezek a janicsárok igen sukár csávók voltak, mint nálunk a Kanalas. Kinn a félmeztelen törökök fáztak, bent meg dölyfösködött a magyar. Nem volt EU, nem volt ombucman, hát maradt az igazságtalanság. A török – mit volt mit tenni – megtámadta a náczik várát.

A kötet az emelt szintű roma iskolák számára készült, de hamarosan megjelenik a rövidített, egyszerűbb nyelvezetű változat is. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ez a kiadás Gárdonyi eredetijéhez képest semminemű lényegi változtatást nem foglal magában, annak tartalma minimális módosítással került a könyvbe.

A nehezebb, a célcsoport által esetleg nem értelmezhető szavak (katona, munka, stb.) jegyzéke és részletes magyarázata a nyomdai kiadásban megtalálható. Az igényes kivitelezésű, keménytáblás, fűzött, 4 oldalas könyv szép karácsonyi ajándék, méltó dísze az üres könyvespolcnak. Most kedvezményesen kapható és megrendelhető, ill. ingyenesen ellopható a Lungo Apsza Kiadónál és könyvesboltjainkban.

Tekintve, hogy ennek az úttörő kezdeményezésnek ez a regény a legelső képviselője, ezúton az interneten is elérhetővé tesszük a kedves olvasók számára.

A regény olvasásához tartalmas, jó szórakozást kíván a kiadó!

Egri cserhenek
(regényátdolgozás – emelt szintű iskolák részére)

Vicuska meg a Gergő sukár parasztgyerekek voltak. A kiscsaj igen megkamelte a csávót, bojelt hát egy gyereket is neki. Mivel zsugori magyar volt, nem roma, ezért csak egy gyereket csinát', de becumizott, mert azt meg elcsórta a török. Csávónak ezér igen betelt a bráner, el is ment katonának. Oszt' munka nem volt semmi, hát átdzsalt Egerbe.

II. fejezet

Egerben meg már ott dekkolt a vár körül a török. Kint a sok janicsár, bent meg a parasztok. Ezek a janicsárok igen sukár csávók voltak, mint nálunk a Kanalas. Szegínyeket elvették anyjuktól, apjuktól. A várban meg bent ez a Dobó Pista - a góré - igen rásszista forma manus volt, hogy a holló márelje ki a szemit. Kinn a félmeztelen törökök fáztak, bent meg dölyfösködött a magyar. Nem volt EU, nem volt ombucman, hát maradt az igazságtalanság. A török – mit volt mit tenni – megtámadta a náczik várát.

III. fejezet

De a paraszt itt sem volt csacso. Visszaéltek mindennel aljasul, löködték le a török csávókat a létrán, meg szurkot is burogattak rájuk. Elkeseredtek hát szegínyek, rájöttek, hogy itt nem lehet élni. Vissza is adták a thinelt kiscsávót, ha felnő, úgyis rásszista lett volna csak belőle, aztá' eldzsaltak Eger alól.

A regény rövid tartalma:

Törökök be akarnak dzsalni Egerbe, de becumiznak.

A nyilvánvaló hülyeség után pár szó...

Egyrészt a tanítás, oktatás célja feltételezhetően az, hogy az intézménybe bekerülő gyerek tudásszintjét emeljék. Nem pedig az, hogy az elérendő tudásszintet a bekerülő nebuló szintjére rombolják, hiszen akkor elég feleslegessé válik a iskolában eltöltött idő. Persze lehet, hogy az új módszerrel kevesebb lenne a bukás, de az értelem is. Mondjuk ez is lehet egy cél ugye...

Másrészt az irodalmi művek a megírás módjától azok, nem pusztán a cselekmény teszi azzá őket. Ha kivonjuk Dosztojevszkij írásaiból a jellemábrázolást, akkor ugye elég soványka eredmény marad. Ha kétszáz évig jó volt, akkor most ne egy tiszavirág életű kontár SZDSZ-es élősködő akarja átírogatni a beteges, aberrált pártjának megfelelő formára évszázados regényeinket.

Hozzáteszem, a fenti írás nem a cigányoknak szól, hanem a Nógrádi Gergelyeknek. (Minden tisztességes romáról elnézést kérek a leírt - és általam most kihagyhatatlannak vélt - általánosítás miatt. A gúny nem róluk és nem nekik szól.)

Ha Nógrádit mégsem tudom eltántorítani ezzel céljaitól - ami ugye esélyes - akkor javaslom pl. a Talmud átdolgozását, kíváncsi leszek a visszhangokra. Pedig abból tényleg lenne mit kivenni...