A gépkocsi alá rejtett tapadóbomba robbanásának ereje akkora volt, hogy az áldozat egyik szomszédja arról számolt be, hogy ágya elmozdult a robbantástól. Egy másik szemtanú megrendülve mondta el a merénylet borzalmas részletét: kétségbeesett segélykiáltásokat hallott a beindított, de már lángoló gépkocsiból. A tűzoltók azonban egyórás oltás után már csak Eduardo Antonio Puelles García szénné égett holttestét emelhették ki. A bilbaói Deia tudomása szerint özvegye és két árvája szorongásos rohamot kapott, néhány óráig kórházban kellett ápolni őket. A 49 éves áldozat, Puelles felügyelő a bilbaói rendőrség terrorista-ellenes részlegét vezette, és a hírszerzésért volt felelős.

A spanyol El País emlékeztetett egy tényre: három nappal ezelőtt az új autonóm kormány szocialista belügyi felelőse, Rodolfo Ares és madridi kollégája, Alfredo Pérez Rubalcaba, a kisebbségi spanyol szocialista kormány tárcavezetője együttműködésről állapodott meg a baszkföldi rendőrség és az ország többi testülete között: ennek értelmében a baszk autonóm rendőrség (Ertzaintza) hozzáférhet a francia hatóságok ETA-ról gyűjtött adatbankjához. A spanyol hatóságok a múlt héten lepleztek le egy kalandfilmekbe illő helikopteres szökési tervet, amelynek során többek között azt az ETA-foglyot akarták kiszabadítani, aki merényletet tervezett a spanyol uralkodó, I. János Károly ellen. A múlt héten a spanyol El Mundo is megírta, hogy az Ertzaintza két tagja bepanaszolta az előző, nacionalista kormányzatot, miszerint állítólag utasítást kaptak, ne piszkálják az ETA-t.

A Público felfedte a merénylet időzítésének hátterét: az ETA éppen huszonkét éve, 1987-ben ezen a napon hajtotta végre egyik legsúlyosabb merényletét az egyik nagy barcelonai áruház, a Hipercor ellen. Az akkori robbantás mérlege: 21 halott és 45 sebesült. Minden sajtótermék hangsúlyozta, hogy Puelles az ETA első áldozata az új tartományelnök, a szocialista Patxi López megválasztása óta, több portál pedig rögzítette a tényt: az ETA legutóbbi – 2007. június 6-án felmondott – tűzszünete óta ez a hetedik halálos áldozat. Az El Mundo közlése szerint legutóbb tavaly december 3-án háza előtt lőtték le a 71 éves Inaxio Uria Mendizabal baszk vállalkozót, aki cégével érdekelt volt az alakjáról elnevezett „baszk ipszilon”, vagyis a Madridot és a három baszk provinciát összekötő gyorsvasútvonal, a TAV megépítésében, amelyet az ETA határozottan ellenez.

A spanyol nyelven megjelenő, de katalán La Vanguardia megtudta, hogy Patxi López, a szocialista tartományelnök és Alfredo Pérez Rubalcaba, a kisebbségi spanyol szocialista kormány belügyminisztere meglátogatta a kórházban az özvegyet és a két gyermeket, hogy kifejezzék támogatásukat. López meghirdette szombat este hat órára az ETA újabb merényletét elutasító tüntetést Bilbaóban. Az új tartományi miniszterelnök azt üzente az ETA-nak, hogy leszámol velük, sehol nem hagy nyugtot nekik, és megmutatja nekik, melyik út vezet a börtönbe, mert ők már megmutatták, melyik a fájdalom útja. José Luis Rodríguez Zapatero, spanyol kormányfő Brüsszelben értesült a merényletről, ezért lemondta megbeszélését a svéd kormányfővel, és távozott az Európa Tanács éppen zajló üléséről is, hogy visszatérjen Spanyolországba.

Baszkföldön a március elsejei tartományi választás után kifejezetten kísérleti jelleggel – szocialista (PSE) és néppárti (PP) – nagykoalíciós autonóm kormány alakult, amely kiszorította az 1980 óta szinte végig egyedül kormányzó mérsékelt baszk nacionalistákat. A Baszk Nacionalista Párt (PNV) hiába szerezte a legtöbb szavazatot, egyedül nem tudott és nem is akart kormányt alakítani. A spanyol Társadalomkutató Központnak (CIS) a héten közölt utólagos felmérése viszont kimutatta, hogy a megkérdezettek többsége (41 százalék) nem akart kísérleti nagykoalíciót, hanem a mérsékelt nacionalisták és a szocialisták szövetségére számított. Azóta az új kormány megalakulásának egyik következménye, hogy korlátozni fogják a baszk nyelvet az oktatásban, elbocsátásokat, azaz átszervezéseket helyeztek kilátásba az egészségügyben, és változásokat jelentettek be a közpénzből működő írott és elektronikus baszk médiumok vezetésében is.

Arnaldo Otegi, az ETA politikai szárnyának tekintett és ezért hat éve jogerősen betiltott Batasuna (Egység) párt szóvivője, de valójában igazi vezetője még hétfőn lehetőséget kapott az ETA erőszakjának elítélésére az egyik országos kereskedelmi tévécsatornában – La Sexta –, de nem élt vele. De ugyanazon a napon csak az argentin Clarín és a spanyol Público hozta nyilvánosságra az említett hazafias baloldali – abertzale – párt felhívását az ETA-hoz, hagyjon fel a fegyveres harccal, és keresse a párbeszédet. Ehhez a Clarín szerint bírja az ETA-foglyok többségének támogatását, és a Batasunáét is. A Público szerint Otegi 2011-ben már újra legális pártként akar részt venni a következő helyhatósági választásokon, mert a nemrég lezárult belső pártvita után a párbeszéd hívei kerekedtek felül. A június 7-i EP-választásokon indulhatott ugyan a hazafias baloldal által támogatott Internacionalista Kezdeményezés (II), de a hivatalos eredmények szerint nem kapott elegendő szavazatot.

A múlt héten tartottak sokezres tüntetést Gipuzkoa (Guipúzcoa) provincia székhelyén, Donostiában (San Sebastiánban) az egyik volt ETA-tag áprilisi 18-ieltűnése miatt. A 20 éves börtönbüntetést 2002-ben letöltő Jon Anzának akkor veszett nyoma a franciaországi Bayonne-ban, amikor át kellett volna adnia a jómódú baszkoktól beszedett „forradalmi adót” az ETA vezetőségének. Rubalcaba belügyminiszter szerint egyszerűen annyi történt, hogy Anzát megkísértette a sok pénz, ám a családtagok és az ETA tagjai másra gyanakodnak: szerintük az újdonsült francia-spanyol együttműködés mögött a nyolcvanas években létrehozott titkos szervezet, a GAL felélesztése húzódhat meg, és tagjai tüntették el holttestét is.

Az ETA-ellenes céllal megszervezett GAL – Terrorista-ellenes Felszabadító vagy Terrorista-mentesítő Csoport – a 80-as években jött létre a spanyol belügyminisztériumon belül, és zsoldosokat fogadott föl, hogy leszámoljon az ETA tagjaival. Ám rajtuk kívül hamarosan a baszk függetlenségi baloldal, és a környezetvédők egyszerű tagjai is sorra kerültek, amelyre főleg a ma már jobboldali-liberális El Mundo című lap munkatársai figyeltek föl. Felipe González, volt szocialista miniszterelnök (1982-1996) kis híján vizsgálóbizottság elé került az ügy miatt, de végül fontos szerepet játszott 1996-os választási vereségében.