Bardócz Orsolyával, Benedek Elek ükunokájával a kisbaconi emlékház parkjának fái alatt üldögélve beszélgetünk, miközben a fiatalasszony oda-odapillant a babakocsiban néha türelmetlenkedő Flórára, Elek apó szépunokájára. A pici Flóra Benedek Elek leányáról, az emlékház egykori vezetőjéről kapta a nevét. Orsolya egyébként a férjével már jó ideje Budapesten él, de nyaranta hazajönnek Kisbaconba. Nem messze a Mari-laktól nemrégiben építettek maguknak egy kicsi, egyszerű házikót. 

Bardócz Orsolya házikójának fölirata (Fotó: Ozsváth Csilla)

Bardócz Orsolya nagyanyja anyai ági leszármazottja a nagy mesemondónak, ezért hívják Bardócznak és nem Benedeknek. A családi vonalat Elek apó Rózsa, becenevén Mucus nevű leányáig vezeti vissza. 

Orsolya édesanyja, Bardócz Éva operaénekes húsz éven keresztül vezette a Benedek Elek-emlékházat. Szomorú élményünk alapján azt már mi tesszük hozzá, hogy műveltségben és a megtisztelt helyhez méltó viselkedésben Bardócz Éva méltó utódja volt Elek apó leányának, Benedek Flórának az emlékház vezetése terén. Az említett két hölgy idejében ugyanis nem kerülhetett volna sor olyan durva, trágár megnyilvánulásra, amelyet az anyaországból felnőtt fejjel odakerült jelenlegi vezető, Szabó István megenged magának, s amit nemrégiben mi is elszenvedtünk. 

Kisbaconban született, s amint mondja, előadó-művészettel és bábszínészettel foglalkozik. Az előbbit Budapesten, az utóbbit Kolozsvárott tanulta. Már eddig is számos Benedek Elek-verset zenésített meg és azokat szavalja, énekli. Büszkén meséli, hogy kitartó kutatómunkával innen-onnan egybegyűjtötte Elek apó majdnem minden versét, és Kisbaconi versek címmel 2007-ben jelentette meg a kolozsvári Művelődés Kiadónál. Egy-egy versre a Cimbora című gyermeklapban és különböző folyóiratokban bukkant rá. 

Benedek Elek és Kányádi Sándor megzenésített költeményeit, népénekeket az Erdőt, mezőt hó takarja című kötetbe válogatva Dévai Nagy Kamillával közösen jelentette meg. Azt mondja, hogy dallamaival és verseivel elsősorban a székely emberekhez szól. De nem csak itt, Székelyföldön, hanem például Budapesten is sokan hisznek benne, hogy létezett valamikor Székelyország. A dalai és versei is erről a hitről szólnak. A versek megzenésítéséhez az ihletet elsősorban itt, Kisbaconban és nem Budapesten kapja. 

A jubileumi évben, 2009-ben kizárólag a Benedek Elekkel kapcsolatos kiadványokon dolgozik. Már megjelent a Dévai Nagy Kamillával együtt írt Testamentum című „hangos” könyve. A másik hangos könyvben, a Székely tündérországban Orsolya székely dalokat énekel és meséket mond. 

Székely tündérország

A jövőbeni terveiről szólva elmondja, hogy mindenképpen szeretné megírni Benedek Elek leányának, Flórának érdekes és értékes életét, de róla egyelőre nincs elég információja. S a nagyközönség Elek apó másik, a leghíresebb gyermeke, Benedek Marcell irodalomtörténész és műfordító magánéletét sem nagyon ismeri. Pedig Erdélyben és az anyaországban nemzedékek tanulták meg a világirodalom alapjait az ő népszerű könyveiből. 

Nem feledkezik meg a híres-neves unokáról, Benedek István orvosról, íróról és művelődéstörténészről, az utolsó magyar polihisztorról sem. Ágas-bogas a Benedek család és igazán értékes embereket adott az egyetemes és a magyar kultúrának. Legalább a család legnagyobbjainak az élettörténetét szeretné megírni. Persze, Orsolyának szerencséje van, mert a nemrégen elhunyt nagymamája elbeszéléseiből sok olyan személyes történetet ismer Elek apóról és a család többi tagjáról, amelyeket nem nagyon tudhatnak az irodalomtörténészek és az életrajzírók. 

Benedek Elek születésének 150-ik, és halálának 80-ik évfordulóján Orsolya a kolozsvári Művelődés Kiadónál nemsokára megjelentet egy fotóalbumot, amelyben egybegyűjtve láthatjuk a meseíróról és környezetéről készült fölvételeket. A baróti Erdővidék Kiadónál pedig nemsokára napvilágot lát az idei másik kötete, amelyben összefoglalja Benedek Elek élettörténetét. Az évfordulón Kisbaconban is lesznek kulturális események, s Orsolya szeptember hónapban háromszor is föllép a dalaival és verseivel.