A magyarországi zsandárság több évre visszamenő közúti ámokfutását tekintve már semmin sem lepődhetünk meg.
Kezdődött a tuti biztos behajtási akcióval: a sebességbeméréssel. Természetesen alattomos, alávaló módon ezek a szerencsétlenek mindig azokon az útszakaszokon helyezték el a traffipaxot, ahol egyébként semmi sem indokolta a sebességcsökkentést, ellenkezőleg: inkább gyorsítani kellene ezeken a pontokon a forgalmat. Tehát, autópályák nyílegyenes, gyér forgalmú szakaszain, útépítési munkálatok befejezte után még egy év elteltével is „kint felejtett” sebességkorlátozó táblák hatálya alá eső közutakon, de Pintér regnálása után bevett gyakorlat lett az is, hogy a fakabátok éjnek évadján lakott területen is sunyi módon elrejtőzve traffiztak, amikor az 50-es sebességhatárt nyilván senki nem tartja be, tekintettel arra a nem elhanyagolható körülményre, hogy egy lélek nem jár kint, közterületen, hacsak a kísértetek nem kísértenek az éjnek eme rémes óráiban. De a Pintér-zsandárok kreativitása az autósok kifosztását illetően határtalan: újabban azt a szemét módszert alkalmazzák az autópályákon, hogy a sztrádamatrica meglétét ellenőrző, villogó sárga fényű kocsi biztos fedezékébe bújnak, s onnan „lövik ki” a gyanútlan autóst. Tehát, tisztelt honfitársaim, nem árt az óvatosság: ha álló autót látunk az út mentén, az eleve gyanús.
 |
A gyorshajtásbiznisz azonban az utóbbi egy-két évben egyre kevésbé „jön be”, hiszen a sofőrök elővigyázatosak lettek, ezért újabb agyszüleményeket kellett a Pintér-cégnek kierőszakolnia magából. Jöttek a kicsinyesebbnél kicsinyesebb trükkök: nem álltál meg a stoptáblánál, hiszen csigasebességgel mozgott még az autód, nem használtad az irányjelzőt, amikor kihajtottál a körforgalomból, 0,5 centiméterre ráhajtottál a záróvonalra és még folytathatnánk az épületes felsorolást és leltárjegyzéket.
A legújabb rendőri baromság és jogsértés pedig az, hogy egy újsághír szerint a bűnüldözésről teljes mértékben megfeledkező „rendőrség” megbüntetett Siófokon egy autóst, mert az egy hipermarket parkolójában résnyire lehúzva felejtette kocsija ablakát. Az egész ügy azért zavaros, mert a hipermarket parkolója eleve nem közút, tehát amennyiben ott nem történik valami bűncselekmény, s nem hívják ki a „rendőröket”, akkor önszorgalomból mi a fészkes fenének vizslatják ott a zsandárok az autókat, melyekhez egyébként semmi közük nincsen. Ezért épp őket kellene feljelenteni. Mert esetleg sérülnek a deviánsok, aberráltak, bűnözők vonatkozásban manapság oly sokszor emlegetett személyiségi jogaink. Persze, a normális magyar állampolgár esetében és sérelmére elkövetve ez nem számít. Az meg aztán egy nagyon érdekes körülmény, hogy mi a probléma a résnyire nyitva hagyott autóablakkal. A Pintér-pandúrság illetékes kommunikációs „szakemberei” erre nem is tudtak – hiszen nem is lehetséges – értelmes választ adni, ezért csak halandzsázva félrebeszéltek. „Okfejtésük” által felvilágosíttattunk, miszerint „a rendőröknek szolgálatuk ellátása során az is feladatuk, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések megtartatása érdekében a szükséges-arányos mértékben szankcionálják a jogsértőket. A rendőrség mindenkor a hatályos jogszabályok szerint jár el.” Nesze semmi, fogd meg jól! Ez az értelmi nívó a „két hét alatt rend lesz” cégnél. Miközben az ország hátrányos helyzetű, roncstársadalmi régióiban a bűnözés – történetesen a cigányság által sűrűn lakott, felülreprezentált településein – olyan méreteket ölt, hogy az emberek már nappal sem merik őrizetlenül hagyni házaikat, ingatlanjaikat. Nos, vajon miért is? – adresszálhatjuk a kérdést a belügyérnek, de egyúttal a rejtetterőforrás-miniszternek is.
Mindenesetre végezetül felhívnám minden tisztelt honfitársam figyelmét arra az aprócska tényre, hogy amennyiben ezek a retardált idióták „ablakbüntetést” szabnának ki rá, nehogy befizesse a hatósági útonállás díját, mert egyetlen jogszabály sincs ma Magyarországon – bár vélhetőleg a földkerekségen sehol –, ami alapján emiatt a sarcbehajtó zsandárság büntethetne. Ez akkora orbitális kreténség, mint amikor néhány évvel ezelőtt ezek az untermensch istenbarmai bírságoltak a sárgába történő behajtásért, ami ugye nem tiltó, csupán figyelmeztető jelzés. Legyen ez a mottónk, egyfajta eszmei vezérfonalként: sarcot nem fizetünk, fellebbezünk, s kivárjuk az elévülést! Hiszen az ellenséget mindenkor saját fegyvereivel kell legyőznünk. Derűs, madárcsicsergős akusztikájú tavaszi vasárnapot kívánok minden autóstársamnak!
Lipusz Zsolt – Kuruc.info
Kapcsolódó:
