2019. február 18., hétfő, Bernadett napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:02 Nem mindig mesélgetett Auschwitzról Jobbik-Jákob - amikor a politikai érdek úgy kívánta, mulatott a zsidóviccen20:54 A MIÉP elnöke a Mi Hazánk irodájában köt megállapodást és tart előadást20:37 Kivonultak a parlamentből az egyesült ballibek - munka helyett inkább átruccantak Esztergomba19:56 Nyílt levél Hont Andrásnak19:50 Magyar fejlesztésű sporttérkép - minden egy helyen, egy alkalmazásban (x)19:38 Új fokozatra kapcsol az "antiszemitizmus elleni küzdelem": tanárok, diákok, ügyészek, bírák részesülnek átnevelésben a kormány jóvoltából19:05 Az EU újabb szankciókat fontolgat Oroszországgal szemben18:21 Újabb zseniális ellenzéki akció: írni nem tudnak, de tiltakozni nagyon szeretnek az elvtársnők18:03 Dúró: aki szerint értelmetlen a parlamenti munka, adja vissza a mandátumát!17:44 Kivágták Demetert a honvédelmi bizottságból17:24 Kísérti a múlt a cuki néppárti fiúkat: újabb "listázós" ügyet rángatott elő a fideszes sajtó17:00 Suzuki: még az érvényben lévő 250 órás túlórakeretet sem használják ki16:53 Le Monde: Netanjahu trójai falóként használja a V4-eket az EU ellen16:10 Kiadták a videót, amin a szökött fegyveres rabot üldözik, majd lebirkózzák15:47 Szerdától drágábban tankolunk
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika ::

Putyin lépéskényszerben: vagy megmenti ukrajnai orosz "testvéreit", vagy elveszíti népének támogatását

Vaknak kell lennie annak, aki nem látja, mi történik: az USA minden erővel igyekszik rávenni arra az oroszokat, hogy avatkozzanak be Ukrajnában. Amely ha megtörténik, lesz ürügy végre egy új hidegháború megkezdésére és Moszkva teljes elszigetelésére. A végső cél természetesen nem más, mint Oroszország végleges összeroppantása – elsősorban gazdasági eszközökkel, de ha másképp nem megy, akár katonai eszközökkel is.
A nyugati világ ismételten, immár ki tudja hányadik alkalommal, erkölcsileg gyalázatosan leszerepelt: mert függetlenül a cionista érdekeknek alárendelt, aljas és gyáva kormányoktól, hol vannak most a békeaktivisták, hol vannak a jogvédők, hol vannak a humanisták? Az ukrajnai haderő, valamint az ukrajnai milíciák együttesen gyilkolják úgy a terroristának bélyegzett orosz ajkú fegyveres ellenállókat, mint a polgári lakosságot. Borzalmas vérengzésekről érkeznek hírek, melyek legnagyobb része azonban nem jut el nyugati közvéleményhez – az „objektív tájékoztatás” legnagyobb dicsőségére. (De a tájékozatlanság nem mentség azért a nyugati közvélemény és főleg az értelmiség cinkos hallgatására, hiszen léteznek azért még az igazságot bemutató alternatív médiumok.)
Zoom
A nagy kérdés jó ideje a következő: vajon meddig nézheti tétlenül Vlagyimir Putyin elnök az orosz lakosság ellen zajló irtó hadjáratot? Természetesen Oroszország eddig is küldött fegyvereket, hadianyagot és más segítséget a népszavazáson a függetlenségét kikiáltott Novorosszia védelmi erőinek – azonban a jelek arra mutatnak, hogy pusztán ilyen jellegű segítségnyújtással nem lehet megállítani a kijevi bábkormány terrorgépezetét. Éspedig azért nem lehet megállítani, mert a puccsal hatalomra juttatott ukrajnai vezetésnek parancsokat osztogató cionista háttérhatalom egyértelműen kiadta az utasítást: még erőteljesebben kell fellépni a „szakadárokkal” szemben. Az erőszak egyre kiterjedtebb méreteket ölt, amelyért a felelősség egyértelműen az ukrán fegyveres erőket terheli.
Hogy az USA vezető körei a konfliktus további élezésére adtak utasítást, azt világosan bizonyítja Porosenko ukrán elnök beiktatási beszéde is. A háttérhatalom akaratából Ukrajna élére helyezett Porosenko beszédében elutasította Ukrajna föderalizálásának gondolatát, az orosz nyelv hivatalossá tételét, a Novorosszija élén álló politikusokkal történő tárgyalásokat, valamint a Krím-félszigeten lezajlott népszavazás elismerését. Mindez nem kevesebbet jelent, mint hogy a nyugati birodalom vezetői egyértelműen megüzenték Vlagyimir Putyinnak: nincsen semmiféle egyezkedés és kompromisszum, ezért vagy most azonnal leteszi a fegyvert, és megadja magát, vagy pedig folytatódik a vérontás a kelet-ukrajnai orosz lakosság körében, mely esetben viszont elkerülhetetlenné válik az orosz beavatkozás. Ha pedig az orosz hadsereg valóban „testvérei” segítségére siet, megkezdődhet a Nyugat gazdasági háborúja Oroszország ellen.
Persze a Nyugat nem teljesen egységes az ukrajnai válság és Vlagyimir Putyin politikájának megítélését illetően: a berlini, a párizsi kormány és még néhány EU-tagállam vezetése – elsősorban gazdasági okokból – hajlandó lenne kompromisszumot kötni Oroszországgal - melyre Vlagyimir Putyin is készen áll. A legfrissebb ukrajnai fejlemények, valamint Porosenko ukrán elnök hadüzenettel felérő beiktatási beszédén elhangzottak azonban sajnos arra utalnak, hogy a józan ész (és az európai gazdasági érdek) ismét veszített, és a teljesen mértéket veszített, vérszomjas amerikai „neokonzervatív” cionista uralkodó elit akarata érvényesül.

Miközben a dróton rángatott nyugati sajtó Vlagyimir Putyint már-már az új „Hitlerként” állítja be, az ukrán válság kirobbanását követően az orosz államfő több békülékeny gesztust tett: eleinte hangsúlyozottan távol tartotta magát Kelet-Ukrajna eseményeitől, haderőit visszavonta az orosz-ukrán határtól, elismerte a puccsista ukrajnai kormány által rendezett választások eredményét (csöndben félreállítva a megbuktatott, de legitim oroszbarát államfőt, Viktor Janukovicsot), és kifejezte készségét a párbeszédre, úgy az illegitim kijevi kormánnyal, mint a Nyugattal. Putyin visszafogottságának legfőbb oka az volt, hogy újabb éket kívánt verni az Oroszország ügyében amúgy is megosztott Európa és Amerika közé. A megosztott Nyugattal az oroszoknak sokkal könnyebb dolga lenne. Csakhogy Putyin kísérlete nem sikerült, mivel nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a mai európai vezetők sem erkölcsi, sem politikai szempontból nem mérhetők még a korábbi nemzedék politikusaihoz sem (pl. Francois Mitterandhoz, Helmut Kohlhoz, Margaret Thatcherhez vagy akár Gerhard Schröderhez), mert náluk sokkal gyávábbak, gerinctelenebbek, korruptabbak és ostobábbak. Ezért azután természetesen nem voltak képesen ellenállni az Oroszország teljes térdre kényszerítését célul kitűző amerikai-cionista világhódítók erőteljes nyomásának és zsarolásának.
Pillanatnyilag tehát úgy tűnik, Putyin békülékenysége nem fizetődött ki. Valószínűleg jobban járt volna úgy Oroszország, mint a kelet-ukrajnai orosz közösség, ha Putyin a kijevi puccsot követően, vagy legalább a Krím visszacsatolásával egy időben, egy gyors katonai akció keretében bevonult volna Ukrajna orosz többségű területeire. Ami kétségkívül afféle hitleri típusú hazárdjáték lett volna, melynek nyomán persze hatalmas nemzetközi felháborodás tört volna ki, és a Nyugat a jelenleginél sokkal súlyosabb gazdasági szankciókat vezetett volna be Oroszországgal szemben. Csakhogy ha Putyin azonnal cselekszik, akkor egyrészt megkímélte volna több száz (több ezer?) ukrajnai orosz lakos életét, másrészt pedig nem került volna a jelenlegi kutyaszorítóba, vagyis abba a kínos helyzetbe, hogy a Nyugat kívülről kényszeríti bele egy katonai akcióba.
Az orosz társadalom és az uralkodó elit köreiben egyre hangosabban követelik az ukrajnai orosz „testvérek” megmentését. Putyin most hihetetlenül népszerű Oroszországban, de amennyiben rövid időn belül nem cselekszik, elveszítheti az orosz nép jelentős részének, valamint a katonai-politikai vezető rétegeknek a támogatását. Az orosz államfőnek tehát sürgősen cselekednie kell. Az idő sürget. Csak remélni lehet, hogy a nyugati cionista háttérhatalomnak még van annyi józan esze, hogy „csak” gazdasági szankciókkal, nem pedig fegyveres erővel válaszol.
Perge Ottó - Kuruc.info


Hozzászólások ( hozzászólás)

Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready