970 évvel ezelőtt, 1046. június 27-én Lengyelországban született Szent László magyar király (uralkodott: 1077-1095), a középkori lovagi eszményt megtestesítő uralkodó, a magyar katonák (akik a II. világháborúig „Szent László, segíts!” felkiáltással mentek csatába) és – 2011-től – a polgárőrök védőszentje.
Szent László alakja a hungarista identitás megformálásában is jelentős szerepet tölt be, nem véletlen, hogy Meskó Zoltán 1932-ben az Anjou-legendáriumban található Szent László-miniatúra pajzsdísze alapján alkotta meg első pártjának jelvényét, amelyet később – a zöld inggel együtt – a Hungarista Mozgalom is átvett. Prohászka Ottokár szerint ugyanis „a magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté... A kereszténység ezentúl már nemzeti életté, a keresztény király a nemzet hősévé lett.” Ahogy Tarján M. Tamás történész fogalmaz: „Szent László uralkodása során egyszerre lépett fel a keresztény hit és a szuverén Magyarország védelmezőjeként” (mind a keleti, mind a nyugati hódító törekvésekkel szemben) – ezért a rá utaló jelkép tökéletesen kifejezte a lovagkirály szellemiségével való jogfolytonosságot és a hungarizmus alapjául szolgáló szintézist.
Szent László király életében az Isten-, és hazaszeretet mindvégig szerves egységet alkotott (ahogy a hungarizmusban is), az Isten iránti hűségből egyenesen következett nála a haza, a nemzet iránti hűség és szeretet (ahogy az igazságosság szeretete is, amely törvényeiben nyilvánult meg), a szeretet rendjében hozzá közelebb állók védelme és támogatása, de az ezen rendben tőle távolabb állók, sőt ellenségei irányában is mindig emberséges és lovagias maradt, soha nem feledve az ide vonatkozó krisztusi tanítást („azt tedd másokkal is, amit magadnak kívánnál”).
Szent László Krisztus lovagja volt, szellemisége és műve hitünk (és elődeink hite) szerint „a krisztusi erkölcsi világrend gyakorlati megvalósításának harcos eszközében”, a hungarizmusban él és hat tovább, arra intve minden követőjét, hogy a szent király példájára jó magyar, jó keresztény (és jó hungarista) csak és kizárólag akkor lehet, ha először jó emberré válik. A lélek forradalmának legelőször bennünk kell lezajlani, minket kell jobbá, krisztusibbá tennie, hogy általunk a világ is jobb helyé válhasson.
Domokos Endre János – Kitartás.net