A kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én a Magyar Patrióták Közössége látványos villámcsődületet szervezett a Horánszky (az egykori Makarenko) utcai Rajk Szakkollégium szépen felújított épülete elé. A főképp egyetemistákból álló társaság tagjai tiltakoztak Rajk László vezető kommunista politikus nevének használata ellen, és hivatalos levélben kérik a Corvinus rektorától az átnevezést.
 Május elsejei ünnepség 1947-ben. A tribünön elöl balról Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Rajk László és Marosán György látható (fotó: Berkó Pál/Fortepan) |
A tervezett sajtótájékoztatót egy éber héber hallgató zavarta meg. Ő rendkívül öntudatosan, kihajolva az ablakon, azonnal a rendőrséget akarta hívni, de mivel a jelenlévő Patrióta-tagok őszintén biztatták erre, ezért mégse volt számára olyan vonzó ez, inkább kislattyogott megpróbálni megvédeni Rajk László vérkommunista belügyminisztert. (A származására vonatkozó szenzitív adatot ő maga közölte a jelenlévőkkel - a videón fehér mintás pólóban, szemüvegben, papucsban látható - , továbbá azt, hogy az ő családjában elég sok volt a zsidó, és ezért nem kedveli Horthy Miklóst, ellenben a Rajk névvel semmi baja.) És még egy szőke lányka védte veszettül az ÁVO egykori felettes vezetőjét. A vita mintegy fele László Petra ezen videójában 8 percben meghallgatható:
A kis közjáték után Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke az egy éve indult, a kommunista utcanevek megváltoztatására irányuló kezdeményezésüknek az állását ismertetve elmondta, hogy 2019. februárja óta 773 közterülettel szemben léptek fel a kormányhivatalok előtt, mostanáig azonban csak 35 önkényuralmi utca nevének cseréjét sikerült elérni. „Mintegy százötven esetben az eljárás folyamatban van, az ügy állásával azonban nem lehetünk elégedettek” – tette hozzá. Hetzmann szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy a törvény az MTA hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy kik tekinthetők önkényuralmi személyeknek.
„Az Akadémia azonban elszabotálta ezt a feladatát, számos vállalhatatlan személyt felmentett, sokakról egyszerűen nem hajlandó állást foglalni, ezért egyesületünk törvénymódosítást kezdeményezett a kormánynál” – hangsúlyozta a jogász Hetzmann, hozzátéve: el kell érni, hogy ne a kettős mércét alkalmazó, baloldali elfogultsággal nem ok nélkül vádolható MTA mondja ki a döntő szót a kérdésben.
De ki is volt Rajk László?
Rajk László székelyudvarhelyi szász családba született 1909-ben. 1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba. 1931-ben tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének. 1936-ban a párt utasítására Prágába, innen 1937-ben Spanyolországba ment, és Firtos László álnéven részt vett a polgárháborúban. A nemzetközi brigádok magyar zászlóaljának politikai biztosa és párttitkára volt. 1944. őszétől a párt Központi Bizottságának titkára, a Magyar Front egyik vezetője, az ellenállási mozgalom egyik fő irányítója lett. (Eközben bátyja, Rajk Endre nyilas államtitkár.)
Ahogyan a meglepően részletes és korrekt Wikipédia-szócikkben olvasható, 1945. májusában hazatérve bekapcsolódott a pártmunkába, tagja lett az MKP valamennyi vezető testületének. 1945-46-ban a budapesti pártbizottság titkára, majd az MKP főtitkárhelyettese.
1946 márciusától, belügyminisztersége alatt önálló szervezetté alakították az Államvédelmi Osztályt, a rettegett ÁVO-t. Számos vallásos, nemzeti és demokrata szellemű intézményt és szervezetet tiltott be, illetve oszlatott fel (mintegy 1500-at!). Köztük a KALOT-ot. A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete egyházi indíttatású, világi szociális agrárifjúsági reformmozgalom volt, a XX. századi magyar történelem egyik legsikeresebb civil szerveződése. 1946. júliusában Rajk belügyminiszterként, koholt, igazolatlan vádak alapján betiltja. (A KALOT az addig eltelt időszakban, vagyis 10 éve alatt 35 ezer parasztfiatalt képzett ki intenzív tanfolyamokon.) De a szerzetesrendek feloszlatása is a nevéhez fűződik. Ez sok esetben súlyos rendőri erőszak alkalmazásával zajlott le.
Rajknak aktív szerepe volt az 1947-es „kékcédulás” választások elcsalásában, és az első koncepciós perek megrendezésében. A Pócspetri-ügyben halálos ítéletek születtek az egész egyház és a vidék megfélemlítése céljából.
Jól látható tehát, hogy Rajk László befolyásos, vezető személyisége volt a Rákosi-féle kommunista diktatúrának.
 Az elvtársak 1946-ban |
Befolyására féltékeny volt Farkas Mihály (Lőwy Hermann) honvédelmi miniszter és saját beosztottja, Péter Gábor (Eisenberger Benjámin) ÁVH-vezető is. Ezért szervezkedtek ellene. 1949-ben Rákosi (Rosenfeld) Mátyás letartóztatja, melynek valódi oka az lehetett, hogy vetélytársat látott benne. Rajk és társai perével kezdődött meg a tisztogatás a sztálini példát követve a párt belső köreiben is. A bírósági pert végig Rákosi irányította a helyszínen lévő Péter Gáboron keresztül: a bírót, a védőket, de még a vádlottakat is instruálta. Kémkedésért 1949 októberében kivégezték.
Rajk annyira véresszájú kommunista volt, hogy még az MTA sem merte mentegetni, az ő összefoglalójuk így hangzik:
Rajk László: kommunista politikus (1909–1949). 1946. március 20-a és 1948. augusztus 5-e között belügyminiszter, majd rövid ideig külügyminiszter. Mint belügyminiszter az 1945-ben megindult magyarországi demokratizálódási folyamat egyik közismert akadályozója, koncepciós perek aktív közreműködője, az ÁVÓ, illetve BM ÁVH „felügyelője”. Belügyminisztersége idején számolták fel a magyarországi civil egyesületeket, szervezeteket, kezdődött meg a B-listázás és indult meg a koncepciós perek sokasága. A Magyar Kommunista Párt meghatározó vezető személyisége. Neve az MTA álláspontja szerint közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában vett részt.
Egyedül az vethető fel az idézett MTA állásfoglalással kapcsolatban, hogy a kissé balos történelemszemlélet miatt demokratizálódási folyamatról beszél a szovjet megszállás árnyékában, amikor '45-től már hatalmon voltak a kommunisták a koalíciós kormányzással, a belügyet rögtön megszerezve.
1956 nyarán maga Rákosi volt kénytelen önkritikát gyakorolni és rehabilitálni Rajkot. A politikai anekdota szerint a Rajk-temetésen egy hajdani barátja a hatalmas tömeg láttán megjegyezte:„Ha szegény Laci élne, most biztos közénk lövetne.”
Rajk László szörnyű tortúrán ment keresztül a kivégzéséig, de történelmi felelőssége alól ez sem menti fel. Rajk akkor sem méltó az ország egyik legfontosabb szakkollégiumának további névadására, ha személyes sorsa tragikus véget is ért.
Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor egy sorozatgyilkos megöl tíz embert, majd lelövik a rendőrök. Az elkövető halála egyáltalán nem teszi bocsánatossá, meg nem történtté a bűncselekményeket. Gyilkosokról, gyilkosságokra parancsot adókról, terrorral irányítókról nem maradhat 30 évvel a rendszerváltás után közintézmény elnevezve.
Névváltoztatást!
2012. óta Magyarországon törvény mondja ki, hogy nem lehet közterületet, önkormányzati közintézményt olyan személyről elnevezni, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. A kommunista utca- és intézménynevek fenntartása mulasztásos törvénysértés. Jó lenne, ha a kormányzat végre komolyan venné a törvények betartatását.
A szakkollégium kollégiumi gyűlése 2018 decemberében a következő határozatot hozta:
A kollégium nevét Rajk Szakkollégiumra változtatja. A személyhez kötődő keresztnév elhagyása révén a szakkollégium jelenlegi tagjai, a volt szakkollégisták felmért és érezhető egyetértésével, ki akarják fejezni, hogy elhatárolódnak Rajk László személyétől és cselekedeteitől. Ugyanakkor a kollégium fél évszázados múltját, elveit és történetét meg kívánják tisztelni azzal, hogy a személytől immár elváló, a kollégium identitásához szorosan kapcsolódó Rajk Szakkollégium nevet használják.
Micsoda cinizmus! Szerintük a keresztnév kötődik csak a személyhez. Hát hogy válnának el a névtől, ha most is viselik Rajk vezetéknevét? A III. Birodalom belügyminisztere 1943-tól Heinrich Himmler volt. Himmler kollégium Berlinben elképzelhető lenne? Vagy Rajk Endrének is emléket akarnak állítani ezáltal? De mindegy is, erről nem a szakkollégium fog dönteni. (Jellemző egyébként: annyira kozmopoliták, hogy a honlapjuk nem .hu, hanem .eu végződésű, karácsonykor pedig amerikai szokás szerint pulykát esznek.)
A Rajk név eltüntetésével annyi a bökkenő, hogy pártunk és kormányunk jelenlegi vezetői jelentős részben a '80-as években a Rajk László Szakkollégiumban szocializálódott Chikán Attila későbbi gazdasági miniszter vezetésével, aki 1970-től 2010-ig volt igazgatója az intézménynek. Sajnos neki sem volt annyi esze, hogy a rendszerváltáskor átnevezzék. A Tanácsadó Testület tagja jelenleg Feledy Péter fia, Botond, Mészáros Tamás (Népszava, ATV) szépséges lánya, Antónia, Tölgyessy Péter (SZDSZ, Fidesz), Kaderják Péter narancsos államtitkár és a Radnóti Gimnáziumból induló kőbolsevik Felcsuti Péter, a Moszkvában végzett volt bankszövetség-elnök. Hát, tőlük se várjunk átnevezési kezdeményezést.
Mivel a Fidesz-vezetők itt voltak fiatalok, ezért elképzelhető, hogy továbbra is ragaszkodnak ehhez a szutyok névhez. De bízzunk abban, hogy győz a józan ész ebben a tekintetben, és nem ifj. Rajk Lászlóról nevezik el a kollégiumot, aki pedig vezető SZDSZ-esként felelős a rendszerváltás kisiklatásáért és a kommunista utódpárttal, az ex-pufajkás Horn Gyula vezette MSZP-vel való koalícióért 1994-1998-között.
Továbbá reméljük, hogy a Lehel (egykoron Élmunkás) teret tönkretevő, igénytelen, elfuserált piacépületének lebontását is megéljük.
Jenecsek Miklós
(Kuruc.info)
Kapcsolódó:
