2019. február 23., szombat, Alfréd, Szemere napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:34 "Szállj sötét zászlókon hollómadár" - 576 éve született a nagy király21:15 Nem egyszerű a segélyszállítmányok útja Venezuelába20:46 Az ülőmunka terjedésével párhuzamosan egyre többen sportolnak20:17 Legalább három emberéletet követelt az Olaszországban és Horvátországban tomboló szél19:43 Zsinagógafelújítás: csalók számlájára utalt a Mazsihisz - még vicces is lenne, ha nem az ön pénzéről lenne szó19:01 Magyar portréfilmből derül ki, miért hívták Bud Spencert földönkívülinek18:27 "Elegen vannak nálunk" - Közel-Keleten működő különbíróságokat javasol az osztrák belügyér az "európai" dzsihadistáknak18:10 Guaidó megnézte a segéllyel teli teherautókat17:46 Mindenki megnyugodhat: nem szűnik meg, sőt jó irányba halad a Jobbik - és ezután listázhatják kettős párttagságú ellenállóikat17:24 Brit kormánytagok halasztanák el a Brexitet - Nagy-Britannia széthullásától tartanak16:55 Nem sokáig örülhettek bérüknek az indiai teaültetvényen dolgozó szomjasabb munkások16:19 Iszlamista konkurenciájára csapott le Franciaország Maliban15:47 Szintén családtámogatási programmal kampányol a lengyel kormánypárt - a fiataloknak és a nyugdíjasoknak ís ígérnek15:31 A szemkilövetővel is kész együttműködni az LMP, csak a Fidesz és a Mi Hazánk logója lesz nekik vállalhatatlan14:42 Tele a tb-kassza: másfél milliárd forintból kutatgatják az északkelet-magyarországi cigányok egészségi állapotát
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika, Holokamu ::

Nyílt levél Sipos Zoltánnak (Blogin)

Kedves Sipos Zoltán (Blogin)!

Hogy ne maradjon pusztába kiáltott szó az általad kifejtett gondolatsor, engedd meg, hogy reagáljak rá, több kérdést és állítást magunkra is érvényesnek véve. Azt írod, hogy „nem lehet axiómaként kezelni, hogy Magyarországon létezik neonáci vagy újnyilas mozgalom”. Ez igaz is. Viszont ma, Magyarországon létezik nyilasmozgalom (igen, „új” és „neo” nélkül, ahogy nem lehet valaki „nemzeti neoradikális”, vagy „újnemzeti radikális” sem). Legutóbb Polgár Tamás kapott is egy szatírikus hangvételû menlevelet, amelyet a Pax Hungarica Mozgalom adott ki, és amelyet aláírt többek között a B&H Hungária is. Ezen szervezetek törzsgárdája nem a menlevél kiadásával kezdte meg a mûködését. Még valami a szóhasználat terén, rögtön az elején: a "náci" a hitleri német nemzetiszocialista gyakorlat ("National Sozialismus") elnevezésébõl eredõ, a nemzetiszocialisták politikai ellenfeleitõl származó, pejoratív eredetû mozaikszó (Na+zi="Nazi"). Egyenértékû a magyar "komcsi", "libsi" szavak - fennköltséget korántsem árasztó – formáival. Körülbelül úgy tudnám érzékeltetni, mintha a „nemzeti radikálisokra” azt mondanám, hogy „narik”.

Azt valóban jól látod, hogy a közéleti befolyása ezen csoportoknak sokkal kisebb, mint amekkorát a nemzetellenes tábor állít. Ez azonban még az ún. nemzeti radikálisokra is igaz volt tíz évvel ezelõtt (a MIÉP választási kampányától némileg eltekintve). A magyar valóság azt mutatja, hogy emberek sokkal inkább megvesznek, és magukra húznak bármilyen uniformist, minthogy egy-két könyvet értelemmel elolvassanak. Amíg ez a helyzet, nem is lehet széles társadalmi támogatottságról ábrándozni, hiszen tudjuk, hogy a tömegek mindig az erõt felmutatót követik, és aki – belsõ ziláltsága és (potenciális, vagy már meglévõ) aktivistáinak világnézeti felkészületlensége folytán – képtelen erõ felmutatására (amely erõ leginkább az egységbõl sugárzik), annak legfõbb feladata, hogy ezt a bajt orvosolja. Hungaristaként vallom és hiszem, hogy a mozgalomépítésben is hasonlóképpen van, mint a bel- és külpolitikában: elõbb a belsõ ellenségen kell gyõzelmet aratni, hogy kifelé lehessen kacsintgatni. Jelenleg a mai magyar nemzetiszocialista-hungarista táborban is komoly világnézeti hiányosságokat tapasztal a szorgalmasabb, vagy jobb megértési képességekkel rendelkezõ, tájékozottabb aktivista a kevésbé szorgalmasakkal, értelmesebbekkel szemben. A Hungarista Mozgalom soha nem volt híres arról, hogy a nyilvánvaló problémákat szõnyeg alá söpörje, de mivel következetes maga ideológiánk is, így következetesnek kell lenniük az azt vallóknak is. Nem állíthatjuk tehát, hogy a Hungarista Mozgalom kifelé, az átlagpolgár felé ütõképesebb meggyõzõerõvel rendelkezne, mint bármelyik számottevõ „nemzeti radikális” szervezet. A baj orvoslása a mi dolgunk, és ebben viszont, természetszerûleg nem fogadunk el „külsõ” közremûködést.

A jobboldaliság és baloldaliság fogalomkettõse mind a mai napig meghatározza a politikai közbeszédet, egyfajta etikai kódrendszer, mely szerintünk a bukó korszellem belsõ mûködésének két, látszólag ellentétes álláspontját (tehát a konzervativizmust és a marxizmust, és az ezekhez elvezetõ köztes stációkat) hivatott összehangolni, és az új, feltörekvõ koreszme ellen csatasorba állítani, így nézd el nekem, ha a „neo-” és „újnyilas” kifejezéssel együtt ezeket sem fogom használni levelemben. Vannak, akik szélsõjobboldaliként tekintenek magukra, és kvázi szervezett formában is jelen vannak a közélet perifériáján (elég a Metafizikai Hagyomány Centrumára, és a Kard-Kereszt-Korona Szövetségre gondolni). Nos, õk a szélsõjobboldaliak, nem a hungaristák (vagy, ha úgy tetszik, nyilasok), és ez nem mentegetõzés, egyszerû szóhasználati következetesség. Mi nemzethû, és nemzetellenes oldalt ismerünk el. Ezen belül mindenkit a maga képességei, beállítottsága alapján szemlélünk.

„Amíg a nemzeti radikálisok megkülönböztetik magukat a szélsõjobbtól, fölösleges is lenne összemosni a két fogalmat, ráadásul a radikálisok sem alkotnak homogén egészt: talán legszélsõségesebbjeik helyet találnának a fasizmus és nácizmus talaján is, mégis nagy részük béke-, sõt emberszeretõ, de semmiképpen sem gyûlölködõ, talán csak dühös. Meg kell különböztetni a parttalan gyûlöletet a jogos vagy annak vélt számonkéréstõl!” - írod.

A nemzeti radikális, mint világnézet nem létezik. Ez a „meggyõzõdés” sokkal inkább emocionális természetû, és ezt a tábort a közös társadalmi ellenségkép tartja össze (jelen esetben a Gyurcsány-Kóka-éra). Amíg vannak köztetek liberálisok, demokraták, autokraták és monarchisták, keresztények és pogányok, ateisták és sátánisták, köztársaság-pártiak és panelsámánok, addig nem beszélhetünk egységes, vitathatatlan „világnézetrõl”, ami azonban Szálasi Ferenc munkássága folytán a Hungarista Mozgalomban evidens alapként van jelen. Nem értem, hogy miért lenne a fasizmusnak, a nemzetiszocializmusnak, vagy akár a Hungarizmusnak implicit módon része holmi „gyûlölet”. A gyûlölet egy érzelmi reakció, amelyet az értelemmel rendelkezõ, erõs akaratú ember a helyén kezel, nem emeli azt ideológiai magasságokba (ezt nem is lehet megtenni, az érzelmi és értelmi tényezõk eltérõ lényege, és természete folytán). Különben is, a Hungarizmus tekintetében értelmetlen dolog gyûlölet általi irányítottságról beszélni, amikor annak erkölcsi alapja a kereszténység, így a krisztusi szeretet.

Elvitatod tán ezt tõlem, mint hungaristától? Azt állítod, hogy én gyûlölködõ lennék, mert nyilas vagyok? Kikérem magamnak. Amit teszek, azt az enyéim, a fajom, nemzetem, népem és (leendõ) családom érdekében teszem. Szeretetbõl. Ahogy az anyatigris sem gyûlöli a vadat, amikor azt, annak elejtése után a kicsinyeinek viszi. Az egyik állat pusztulása a sajátjai életét jelenti. Ez természeti törvény. Hasonlóan néz ki a képlet egy elnyomott nép-nemzet-faj esetében is: ahhoz, hogy élni tudjon, az elnyomóit el kell, hogy üldözze. Vagy õk, vagy mi! Ebben nem érzelem, hangulat, hanem a természet vastörvényeinek felismerésén alapuló következetes, értelmes akarat dominál.

Más kérdés, hogy a tömegember minden korban az érzelmein keresztül volt csak képes azonosulni egy-egy nagy eszmével, és így törvényszerû, hogy ha mozgósításról van szó, azé a gyõzelem, aki jobban bánik a tömeg érzelmeivel, azokat mennyiségileg és minõségileg a lehetõ leginkább felfokozva. De minden politika egyik alapja ez, akár „komcsi, libsi, náci vagy nari”.

„Ha [...] valaki mögött nincsen érvbeli felkészülés, csak egyszerû gyûlölet, akkor látjuk a rasszizmust.” - írod.

Elkeserítõ, hogy igénytelenül fogalmazol, újfent egy abszolút tudományos alapokra építõ elméletet önkényesen a szubjektív érzelmek szintjére szorítva. A fajelmélet (rasszizmus) gyakorlati megvalósulása lehet romboló (érzelmi alapú fajgyûlölet), vagy építõ jellegû (tudatos, államilag irányított fajvédelem). Kéretik a fogalmakkal hidegebb fejjel bánni!

„Nekünk kell lefordítanunk holokausztrevizionista filmeket, nekünk kell elmondanunk az embereknek, hogy kik a szabadkõmûvesek, miért felülreprezentáltak itt-ott a zsidók, létezik-e kollektív bûnösség, miért égbekiáltó jogtalanságok a nürnbergi perek kínvallatásai. Ezt miért nem a nácik teszik meg?” - írod.

Hallottál már a Gede Testvérek Kiadóról? Tudós-Takács Jánosról? Ungvári Gyuláról?
Na, akkor elárulom, hogy õk a nyilas tábort erõsítik. Amit kezedbe vehetsz, holokauszt-revizionista könyvet, annak 90%-át hungarista testvérünk fordította magyarra. Ugyanakkor, felteszem a kérdést: az igazság kiderítése csak egy „ordas eszme” híveinek lenne erkölcsi kötelessége? Attól még, hogy a holokauszt-mítosz megsemmisítése nekünk, hungaristáknak (és az összes többi nemzetiszocialistának, szerte a világban) elemi politikai érdekünk, nem jelenti azt, hogy a hazugságot nem kell lelepleznie annak, aki tudomást szerez róla. Ezzel párhuzamosan pedig, nagyon örülünk, ha bárki az igazságért küzd, mert mi is tudjuk, hogy „a világcsalás korában az igazság kimondása forradalmi tett” (George Orwell).

A koncertélményeiddel kapcsolatban csupán annyit jegyeznék meg, hogy nem az a hungarista, aki csupán annak vallja magát, hanem aki úgy is viselkedik. És a mozgalmunk célkitûzéseihez méltatlanul viselkedõkkel szemben nem fogunk elnézõek lenni, ahogy nem voltunk azok 1944-45-ben sem. Ugyanakkor egy szórakozóhelyen nem várhatod el, hogy minden talpas legény mellett ott álljon egy felettes testvérünk, azt várva, mikor adhat körmöst a viselkedni nem tudónak.

Azt írod: „ha vannak nácik, hogyan járhat az utcán cigány, meg rabbi?”. Nos, egyelõre a demográfiai arányok fordítottságából ma inkább egy ilyen kérdést lenne idõszerûbb feltenni (sajnos): „ha ekkora a zsidó- és cigánybûnözés, hogyhogy él itt még ennyi magyar?”

A fanyar humort félretéve, természetesen Te sem gondolhatod, hogy az elsõdleges feladata egy világnézeti mozgalomnak, a lehetõ legnagyobb egzisztenciális nyomás és rendõrhatósági vegzatúrák árnyékában, a nemzetbizonytalanságiak által nyomonkövetett, és lépten-nyomon lehallgatott telefonokkal a zsebünkben, utcai terrorbrigádok masíroztatása (munkába, és iskolába járás helyett)? Ezek olyan problémák, amiket nem lehet parádézva megoldani, és a szomorú igazság, hogy leginkább csak az államhatalom birtokában lehet ezeket a kérdéseket hatékonyan kezelni.

Egy gondolatsorral kifejezetten egyetértek, ebben élesen látsz. Tudniillik, hogy „a magukat szélsõjobboldalinak vallók nagy része csak homályos elveket követ, nincs valódi idológiai képzettsége, nem érti, hogy miben hisz. Csak valami ellenségkeresés és bosszúállási vágy után megtalálta azt a rendszert, amelyrõl azt tanítják, hogy a legfélelmetesebb. Ha horogkeresztet veszek, akkor én is a legfélelmetesebb leszek, nem ér több baj – gondolják. Pedig a szvasztika igazán másról szól. A fiatalok vékony rétege számára szélsõségesnek lenni olyan néhány hónapig tartó divat lett, mint a rapperség.”

Ehhez sok mindent hozzáfûzni nem is lehet. Az efféle kérdések megvitatása inkább a pszichológia és szociológia feladata (lenne), nem a politikáé. Ugyanakkor számomra érthetetlen, hogy a polgárpukkasztásáról és tabu-döntögetésérõl híres (hírhedt?) Bombagyár egyik munkatársaként hogyan tarthatod a faji kérdést tabunak, olyan kérdésnek, amit nem tudsz „vitára elfogadni”? Istent lehet tagadni, a holokausztot lehet tagadni, de a fajok egyenlõségébe vetett hitet nem? Ezt nem tudom elfogadni.
Ha kritikusan szemléljük a világot, mindent ugyanolyan alapossággal górcsõ alá kell vetnünk, akármilyen kérdésben is kell, hogy megváltoztassuk az álláspontunkat. Nem az a fontos, ki mond ki valamit, hanem hogy milyen érvekkel tudja azt alátámasztani.

Cikked utolsó bekezdésében azt panaszolod, hogy a Hungarizmust jobban a „mai elvárásoknak megfelõen” kellene interpretálnunk (az emberölõs témára már nem térnék ki, szerintem egyértelmû volt, hogy keresztény magyarokként mit gondolunk ezekben a kérdésekben, és akinek eddig ez nem volt egyértelmû, annak ezután is hiába magyaráznám). Igen, itt az interpretációról, és az ideológiánknak az adott társadalmi-gazdasági kérdésekre való levetítésérõl van értelme beszélni, hisz' az alapelveink megváltoztatásával már nem lennénk azok, akik vagyunk. Tudni akarod, hogy mit akarnak a hungaristák a „mai világban”? Íme:

„A demokraták szerint (és ebben egyet kell értenünk velük) az ország válságban van. Abban viszont, hogy ez a válság miért van, vitatkoznunk kell. Õk ugyanis a gazdasági növekedés lassulásával, a konjunktúra kihûlésével, a forint gyengülésével vagy erõsödésével, a versenyképesség csökkenésével és hasonló, fõleg anyagi jellegû okokkal magyarázzák. Ez érthetõ is, hiszen egész lényük hozzátapad az anyagi világhoz, istenük az aranyborjú, a profit, a piac és a szabadverseny, üdvüket kizárólag a neoliberális ideológia dogmáiban tudják keresni (dereguláció, privatizáció, liberalizáció, racionalizálás).

Fontos belátnunk, hogy a gazdaság van az emberért nem pedig fordítva. Vannak az életben fontosabb dolgok is, mint a profit és a nemzetközi versenyképesség, kivált akkor, ha ezek elérésének az ország nagyobb hányada csak a kárát látja, miközben a rendszer haszonélvezõi egyre jobban és jobban élnek, mégtöbb áldozatot követelve a kiuzsorázott, dolgozó többségtõl. Ezek a - valóban meglévõ és súlyos - tünetek azoban csupán okozatok, s nem keverendõk össze a kiváltó okokkal, amelyek erkölcsi és szellemi eredetûek. Ha egy országban az embert Isten képmására teremtett, értelemmel és szabad akarattal rendelkezõ lény helyett csupán "humán erõforrásnak", "versenyhátránynak", "költségnövelõ tényezõnek" tekintik, és így is bánnak vele, ahol a közjó helyét a tõkés társaságok és érdekcimboraságok rövidtávú profitérdekei foglalják el minden mást félresöpörve, s ahol a józan ész helyett az ezen csoportok által diktált dogmák kormányoznak, azon ország bizonyos, hogy elõbb-utóbb az erkölcsi, szellemi és anyagi csõd szélére kerül. Ha egy rendszer már csupán önmagáért létezik, nincs köze a közjóhoz, akkor éppen ideje, hogy elfoglalja jólmegérdemelt helyét a történelem szemétdombján. Szemléletváltásra van szükség, s az ország életét megfelelõ erkölcsi és szellemi alapokra kell helyezni, s ezen alapokból kiindulva a gazdasági bajok is orvosolhatók.

A minket körülvevõ világ jobbá, szebbé tételét azomban magunkon kell elkezdeni, hogy helyreállíthassuk a liberalizmus által megbontott harmóniát ember és Isten, ember és környezete, ember és ember közt. Ez a rövid írás az ehhez szükséges "szellemi munícióval" hivatott felvértezni minden gondolkodni és változtatni hajlandó nemzettestvért, felvázolva egy emberibb, igazságosabb világ eszmei alapjait.

Mi a hungarizmus?

A hungarizmus a magyar nemzet önvédelme, a magyar nemzetiszocializmus lelke, tartalma, szerkezete és valósága. A Hungarizmus a nemzetiszocialista világnézet és korszellem magyar gyakorlata. A Hungarizmus ideológiai rendszer. Nem Hitlerizmus, nem Fasizmus, nem antiszemitizmus, hanem Hungarizmus.

A közösségi alaptényezõk közül a három legerõsebb, legteljesebb: a vallás, a nacionalizmus és a szocializmus. A Hungarizmus szétválaszthatatlan Krisztus tanától. Igaz Istenhit és igaz Krisztus-szeretet kizárólag csak igaz nemzetszeretethez és hazaszeretethez vezethet és fordítva: igaz nemzetszeretet és hazaszeretet vezessen el bennünket az igaz Isten és Krisztus megértéséhez. Ezért mozgalmunk minden tagjának valamely bevett vagy elismert törvényes vallás keretébe kell tartoznia. A "turáni egyistenhittel" kapcsolatos állásfoglalásunk elutasító.
Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy a turáni egyistenhit valamikor megtette kötelességét, mikor õseink erkölcsi életének gyönyörû törvényeit megadta. Kötelességét teljesítette, az új korszakban új hivatása már nincs. Meg vagyunk gyõzõdve, hogy Krisztus Urunk azért jutott el közénk olyan könnyen, mert éppen a Fehér Ló taposta elõtte a magyarság erkölcsi életében az utat.

Ideológiánk azt a területet nevezi élettérnek, melyben a nemzet születik meg a területet befedõ népek közös politikai, gazdasági és társadalmi életösszhangjából. Magyar nemzet alatt a magyar nép és a Kárpátmedencében élõ egymásra utalt népek természetes és parancsolóan szükséges élet, társ és sorsközösségét értjük. A Haza egy. Italát és kenyerét is egyformán nyújtja: fiainak hûségében, hálájában, jogaiban és kötelességtudásában nem lehet tehát különbség. Testvérnépeink számára törvényesítjük azokat a jogokat, amelyeket azáltal szereztek, hogy évszázadokon át a magyar birodalom valóságáért ontották vérüket, hozták erkölcsi, szellemi és anyagi áldozataikat. A Hungarizmus a kisebbségtõl ugyanazt a tudatosan cselekvõ hazafiságot, nemzetépítõ munkálkodást és hûséget követeli, mint a magyar nemzettestvérektõl.

A tiszta magyar kultúra a magyarság teremtõ erejének, képességének, lelkiségének, a magyar géniusznak hordozója, kifejezõje és így népünk öntudatát, gondolati, erkölcsi és érzelemvilágát, akaratát, céljait, reményeit, vágyait hûen tükrözi és sajátos életérdekeit tisztán szolgálja. A kultúra mutatja: mit gondolunk, érzünk és akarunk. A kultúra bizonyítja, mennyi a bensõ értékünk, mennyit érünk a világ kultúrnépeinek sorában. A kultúra nemzetünk legerõsebb létalapja, fennmaradásunk biztosítéka.

A magyar nép teremtõ ereje, szellemi képessége, a magyar kultúra bensõ értéke nem áll hátrább egyetlen kultúrnépénél sem. Ebbõl a ténybõl fakad kultúrönérzetünk és az a kötelességünk, hogy senki idegentõl szellemi téren nem fogadhatunk el semmit anélkül, hogy mi is ne adnánk, másrészt, hogy széles körre kiterjesszük és intézményeink kiépítésével a lehetõ legmagasabb színvonalra emeljük. A magyarságnak magyar kultúrát adunk. Kultúrát nem lehet sehova sem vinni, mert a kultúra minden népiséggel veleszületett bõr, melyet nem lehet lenyúzni, hogy újat húzzunk helyébe. Amely nép ezt megteszi, az ebbe az önnyúzásba belepusztul.

A Hungarizmus szocializmust jelent, az Én és Mi erkölcsi, szellemi és anyagi érdekeinek összehangolását és így nem egyes kiváltságos egyének vagy osztályok, hanem az egyének és osztályok összességét magában foglaló nagy közösség boldogításának biztosítását tûzte ki céljául. De egyben nacionalizmust is jelent, mert legtermészetesebb népi közösségnek, a nemzetnek jólétéért és azon keresztül minden dolgozó egyén boldogulásáért küzd. Hungarizmusunk nem osztálypártot jelent és épít, hanem népmozgalmat, mely a társadalomnak minden rétegét átöleli, mozgalmából senkit nem rekeszt ki. Ideológiánk elveti a meddõ osztályharcot, mert rámutat arra és bizonyítja, hogy ilyen harc egyedül a plutokrata rendszert szolgálja, erõsíti. Ezzel szemben a Hungarizmus politikai, gazdasági és társadalmi rendszerének és rendjének szegletkövévé tette a természetes társadalmi rétegzõdést, és ezt így látja: az õstermelõ, aki a nyersanyagot szolgáltatja, a munkás, aki a nyersanyagot fogyasztóképessé formálja, az értelmiségi, aki a fogyasztóképessé tett nyersanyag igazságos és hasznos elosztását végzi és összhangba hozza a két alaptényezõ munkáját; a nõ, aki a megszervezett családban élvezi a paraszt, a munkás és az értelmiség által összhangban végzett munka jó hasznát; a katona, aki a nemzetmunka folytonosságát és a munkaeredmény élvezetét biztosítja és védi.

Az anyagi élet alá van rendelve a Nemzet erkölcsi és szellemi életének. Egyedüli célja a népi közösség erkölcsi és szellemi életszintjének emelése, nemes formálása, hogy a népi közösség minden egyes tagja tudatos részese, serkentõje, õrzõje és alkotója lehessen a népi közösség kultúrájának és civilizációjának. Az anyag mindig eszköz és nem cél.

Nemzetgazdálkodásunk a magángazdálkodáson alapszik. A nemzetgazdálkodásba szervesen beépített magángazdálkodás alapja a szocialista szabadgazdálkodás. Szocialista, mert az egyénre kötelességeket ró és minden ténykedésében köti õt a népi közösséghez s így kizárja a mohó, korlátlan egyéni tõkefelhalmozást és az ebbõl fakadó káros tõkekivonást. Szabadgazdálkodás, mert minden állampolgárnak egyenlõ lehetõségeket és jogokat nyújt a nemzetgazdálkodásban való becsületes részvételre.

A nõ igazi, szent és legtermészetesebb hivatását mint anya teljesíti. Az anya az otthon, a család jó szelleme, a gyermek nevelõje, az érett ifjú megértõ támasza és vigasza, a kenyérért harcoló családfõ serkentõje, a Nemzet halhatatlanságának géniusza. Bûnt követ el az a rendszer, amelyik a nõt szent hivatásától elvonja, mint munkást kihasználja és anyagi feltételek után rohanó "férfinõt" teremt belõle. Nemzetünk akkor lesz boldog, nagy, ellenállóképes, ha a gyermeklármától nem halljuk meg a bölcs politikusok döngõ, honmentõ szónoklatait.

Célunk olyan új magyar lelki típus kitermelése, mely népi talajban gyökerezik, a nemzettudatból a nemzetönérzet, öncélúság és a nemzeti hivatástudat magaslatára emelkedett. Olyan nemzedék felnevelése, mely testben, lélekben erõs, szép, nemes lelkû, becsületes, önzetlen, önfeláldozó, vallásos, maga erejében bízó, fegyelmezett, engedelmeskedni, tûrni, szenvedni, dolgozni, tanulni, hinni, önállóan kezdeményezni tud, elõretörõ, önérzetes, bátor, kitartó, eszményekért lelkesül, a Hazáért, a nemzetért élni s ha kell, halni is kész. A szép, jó, igaz erényei lelki összhangban építik nemes jellemét, olcsó megalkuvás helyett szívesen választja a kemény harcot, mert tudja, hogy sem õ, sem faja nem alábbvaló egyetlen nemzetnél sem és joga van az elsõk sorában helyet foglalni a saját tehetségébõl, kiharcolt erejébõl és nem mások érdekébõl és érdemébõl.

A Pax Hungarica nemcsak a magyar nép és a vele együtt élõ népcsoportok között helyreállítandó békét, hanem a Nemzet kebelén belül gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben egyaránt általános békét jelent, így:
- gazdasági békét, mely a munka és termelés eredményeinek hasznát arányosan osztja meg a termelés tényezõi között, hogy megszüntesse a pénzkapitalizmus keletkezésének és létezésének lehetõségét és a munkásság reménytelen nyomorát;

- társadalmi békét, mely nem ismer kiváltságos osztályokat: feudális, klerikális és liberális tõkés uralmi osztályt; felsõ, közép és alsó osztályt, hanem a dolgozók egységes szocialista közösségét;
- földbékét, amikor a föld a paraszt felelõs tulajdonában és felelõs megmûvelésében van és munkájának eredménye és gyümölcse a paraszt családjának és nemzetünknek közös hasznát biztosítja;
- politikai békét, melyben nem önzõ pártérdekek vezetik félre a politikai nemzetet, hanem amelyben egyetlen politikai vezérgondolat (a Nemzet boldogulásának biztosítása a többi európai népek közösségében) irányítja a közösséget.
A Hungarizmus államépítésének célja: az iparral rendelkezõ, magas fokon álló magyar nemzetiszocialista parasztállam megépítése. A parasztállam alapja a faluközösség erkölcsi, szellemi, anyagi rendje.

Mit akarnak a hungaristák?

1. Az alkotmányosság, a nemzeti szuverenitás és a (valódi) jogállamiság helyreállítását:
- a Szentkorona kiállítási tárgyból váljék ismét a magyar államiság és szuverenitás megtestesítõjévé;
- az 1945 óta felfüggesztett õsi alkotmány és államforma visszaállítását, az alkotmányosság szüneteltetése alatt hozott valamennyi törvény és nemzetközi szerzõdés felfüggesztését, mindaddig, amíg az új, õsi alkotmányos alapokon nyugvó országgyûlés meg nem erõsíti vagy mással nem pótolja õket;
- kétkamarás parlamentet, ahol a szellemi és tudományos élet 100 legkiemelkedõbb alakja alkotja a felsõházat, a hivatásrendek által delegált küldöttek pedig a képviselõházat;
- a független, alkotmányos Magyarország ne vállaljon jogfolytonosságot és felelõsséget az 1945 óta fennálló rendszerek adósságaiért, lévén az ország a felvett tõke többszörösét fizette már vissza, másrészt, a bukó rendszer adósságaiért az új nem felelhet;
- méltányos és igazságos nemzetiségi törvényt (kulturális autonómia, a nemzetiségi iskolák és intézmények irányítása a nemzetiségi önkormányzatok feladata);
- törvény elõtti egyenlõséget a nemzet minden tagjának, a faji vagy vallási hovatartozás ne lehessen többé kibúvó a a felelõsségre vonás alól;
- független, semleges (NATO, EU és WTO mentes) Magyarországot!

2. Erkölcsi és szellemi megújulást:
- a kommunista és a demokrata rendszer alatt elkövetett bûnök (pl: apartheid bûncselekmény: "aki valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetõleg a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik" - 1956 óta 6,5 millió abortusz) kivizsgálását és az elkövetõk felelõsségre vonását;
- az abortusz bûncselekménnyé nyílvánítását és szigorú üldözését;
- erkölcsi relativizmus helyett Krisztusi erkölcsöt;
- a magyar szellemi és kulturális élet megtisztítását a vallás- és nemzetellenes elemektõl;
- a törvények a dolgozó nemzet tagjait, ne pedig az élõsdi, bûnözõ elemeket óvják. Az igazságszolgáltatás helyeztessék erkölcsi alapokra (szemben a mai "törvényes, de nem etikus" gyakorlattal), a szankciók legyenek szigorúak, igazságosak és elkerülhetetlenek;

3. Az ország védelmi képességeinek helyreállítását:
- operett-hadsereg helyett általános hadkötelezettségen alapuló honvédséget, amely képes megvédeni az ország határait;
- minden hadköteles korú férfi számára kötelezõ fegyveres vagy (alkalmatlanság illetve lelkiismereti ok esetén) honvédelmi munkaszolgálatot.

4. Átlátható, minden állampolgárra kiterjedõ nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszert:
- a biztosítás a szolidaritáson és a nemzeti kockázatközösségen alapuljon, abból vagyoni helyzete, egészségi állapota miatt kizárni senkit se lehessen;
- a biztosítottaknak a járulékokon felül ne kelljen fizetniük az egészségügyi szolgáltatásokért;
- munkaképtelen (rokkant, magatehetetlen) személyek biztosítását az állam állja;
- a nyugdíj-jogosultság ne kor, hanem a munkában eltöltött évek függvénye legyen;
- a fõállású anyaság (anyai hivatásrend!) legyen nyugdíj-jogosultság szerzõ jogviszony, a gyermekeiket nevelõ édesanyák járulékait az állam állja.

5. Az oktatási rendszer újjászervezését:
- a hit- és erkölcsoktatás kötelezõvé tételét az iskolákban, nemzeti elvû, hazafias oktatást és nevelést, hogy az ifjúság, megismerve nemzetünk történelmét, kultúrkincseit, büszke és öntudatos tagjává váljon a közösségnek, szemben a mai erkölcsök, ideálok és gyökerek nélkül felnövõ generációkkal;
- koedukált oktatás helyett minden gyermek kapjon a nemének és képességeinek megfelelõ oktatást (általános iskolától a középiskoláig);
- az oktatás legyen valóban ingyenes, ne a szülõk anyagi helyzete szabja meg a felnövekvõ nemzedék pályaválasztását;
- a kiemelkedõen tehetséges gyermekeket az állam költségén tanítsák, külön erre a célra létrehozott intézményekben;
- a gyengébb képességû, illetve fogyatékkal élõ gyermekek speciális iskolákban kapják meg a meglévõ képességeik kibontakoztatásához szükséges, adottságaikhoz és helyzetükhöz szabott oktatást;
- a szellemi, erkölcsi nevelés mellett az ifjúság megfelelõ testnevelése (iskolai és tömegsport);
- az országot a diploma megszerzését követõ 10 éven belül, munkavégzés céljából elhagyó értelmiségiek legyenek kötelezve oktatásuk költségeinek visszatérítésére az államnak;
- a tanító rend részesüljön a munkájához méltó erkölcsi és anyagi megbecsülésben.

6. Pártok nélküli szerves nemzeti társadalmat:
- pártoskodás helyett a helyi civil társadalom megerõsítése (egyesületek, klubok, stb);
- ne párttagkönyv, hanem a rátermettség döntsön minden közhivatal betöltésénél;
- a nemzetet pártkatonák helyett a hivatásrendek által népességarányosan delegált képviselõk képviseljék az országgyûlésben;
- a társnépek (nemzetiségek) számarányuknak megfelelõ képviselete az országgyûlésben (fenntartott mandátumok, amelyet a nemzetiségek önkormányzatai által delegált képviselõk töltenek be);
- a képviselõk legyenek elszámoltathatóak és visszahívhatóak, szabad mandátum helyett kötött mandátumuk legyen, s ez vonatkozzék a helyhatósági képviselõkre is.

7. A pénzügyi rendszer gyökeres átalakítását:
- a nemzeti valauta fedezete a nemzet munkája (a forgalomban lévõ jószágkészlet és szolgáltatások);
- a kétszintû bankrendszer a Jegybankból és a megyei Takarékbiztosító Szövetkezetekbõl álljon (amelyek a helyi megtakarításokat, tb-járulékokat, élet- és vagyonbiztosításokat kezelik, s az így keletkezõ tõkét helyi vállalkozóknak, gazdálkodóknak helyezik ki, törvényileg maximalizált - legfeljebb 2-4%-os - kamat mellett);
- a Jegybankon és a Takarékbiztosító Szövetkezeteken kívûl az országban más bank vagy biztosító ne mûködhessen.
- a tõzsde bezárását, államilag meghatározott ár- és bérszinvonalat;
- átlátható és igazságos adórendszert, valódi közteherviselést.

8. A nemzeti ipar és munkaerõ védelmét:
- minden olyan termék behozatalának megtiltását, amelybõl az igények hazai forrásból is fedezhetõk;
- a nemzeti munkaerõ védelmében a bevándorlás megállítását, a rendszerváltás után kiadott állampolgárságok felülvizsgálatát.

9. A tulajdonviszonyok rendezését:
- a közmûvek (víz-, csatorna-, áram- és gázszolgáltatás) kerüljenek azon helyhatóságok tulajdonába, amelyek területén fekszenek, s amelyek lakossága azokat használja;
- külföldi magán és jogi személy Magyarországon termelõeszközöket ne birtokolhasson (sem földet, sem üzemet, gyárat);
- azon iparágakban, ahol a nagyüzemi gyártás kikerülhetetlen, a nagyüzemek, gyárak kerüljenek az ott dolgozók tulajdonába (munkahelyhez és nem személyhez kötött tulajdon), a keletkezett nyereséget (a fejlesztésre és amortizációra szánt rész elkülönítése után) igazságos arányban osszák fel a dolgozók között;
- mindenféle tõkés társaság (RT, Kft, stb.) megszüntetése, a tulajdon nevesítése, személyhez kötése;
- családi mezõgazdasági vállalkozásokat a vármegyényi TSZ-ek és tõkés agrárcégek helyett, változatosságot a monokultúra helyett.

10. A kézmûipar újraélesztését, az emberi munka felértékelését a tömeggyártással, automatizálással és az egyszer használatos cikkek kultuszával szemben. Minden közösségnek (falu, városrész, kerület), legyenek meg a saját iparosai, akik a helyi lakosság szükségleteit elégítik ki és helyi embereknek adnak munkát, s így felelõsséggel tartoznak a közösségért, amelynek maguk is szerves részei. A hivatásrendeken belül a céhek újraélesztését (szakmai érdekképviseleti és minõségbiztosító köztestületek).

11. A demokraták által kihalásra ítélt falvak újranépesítését. A XIX.-XX. században a városokba áramlott népesség arra vállakozó részét (földjuttatás és megfelelõ képzés, támogatás mellett) vissza kell telepíteni a falvakba. Élhetõbb, emberibb léptékû közösségeket a lélekromboló, atomizáló betondzsungelek helyett!

12. A környezet és az ember elsõbbségét a rövidtávú profittal szemben:
- a termelés minden költségét az viselje, aki a hasznát szedi, ne háríthassa azt át az államra vagy a helyi közösségre (veszélyes hulladék lerakása, lég- és vízszennyezés, stb.);
- az egyszerhasználatos cikkek, fölösleges csomagolóanyagok helyett tartós használati cikkek, friss (vagy újrahasznosítható, illetve biológiailag lebomló anyagba csomagolt) élelmiszerek;
- vegyszer, mesterséges színezõ-, tartósító- és adalékanyag-mentes, természetes élelmiszerek elõállítása;
- a vegyszereket nem használó, környezetet nem károsító biogazdálkodás elõtérbe helyezése; - az alternatív energiatermelés (geotermikus fûtés, szél- és napenergia, biogáz, biodiesel, stb.) támogatása, új energiaforrások és energiakímélõ technologiák ;
- a közösségi közlekedés fejlesztése (vasútbezárás és BKV-csõd helyett), a városok autóforgalmának fokozatos csökkentése.

Céljainkat törvényes úton, a felvilágosítás szellemi eszközeivel és az igazság erejével fogjuk elérni. Olyan élhetõ és mind ökológiailag, mind társadalmilag fenntartható, erõs erkölcsi és szociális alapokon nyugvó nemzeti államot kell építenünk, amelybe nem csak mi és elszakított testvéreink, hanem az országcsonkítás folytán az utódállamokba került társnépeink is visszavágynak, s így a gazdasági, társadalmi, politikai, föld- és munkabéke nyomán helyreállhat a nemzetiségi béke, beteljesedhet a Pax Hungarica: magyar béke a Kárpátok-ölelte Duna-medencében!” (Domokos Endre János Mv.tv.)


Remélem, segíthettem.

Keresztény, fehér, európai, magyar és hungarista üdvözlettel:
Németberta Péter - kitartás.hu


Bár Blogin vitaindítóvá lett írását nem közöltük ezt megelõzõen, úgy korrekt, ha most ezt megtesszük.

Blogin: Mi a bajom a magyar szélsõjobbal?


Ez a bejegyzés nem most, a szélsõjobboldaltól való elhatárolódás korában született. Már jóval március 15-e elõtt készen volt a vonalig tartó rész, de az ünnep elõtt egy olvasónk kérésére nem akartam publikálni, aztán elakadtam vele. Most néhány szóban (a vonal után) az aktuális gondolataimat is kifejtem.

Nem lehet axiómaként kezelni, hogy Magyarországon létezik neonáci vagy újnyilas mozgalom. Bár sokan belefáradtak már a szélsõjobboldallal való állandó fenyegetésbe (nálunk elég masszívan a politikai közbeszéd részévé vált az olasz fasizmussal való rendszeres riogatás), valamelyest ismerve a fennálló viszonyokat, kijelenthetjük, hogy szélsõjobboldali veszély azért nincsen az országban, mert szélsõjobboldal is alig van.

Amíg a nemzeti radikálisok megkülönböztetik magukat a szélsõjobbtól, fölösleges is lenne összemosni a két fogalmat, ráadásul a radikálisok sem alkotnak homogén egészt: talán legszélsõségesebbjeik helyet találnának a fasizmus és nácizmus talaján is, mégis nagy részük béke-, sõt emberszeretõ, de semmiképpen sem gyûlölködõ, talán csak dühös. Meg kell különböztetni a parttalan gyûlöletet a jogos vagy annak vélt számonkéréstõl!

Magyarországon vannak olyanok, akik a nemzetiszocializmust mind politikai ideológiát vallják, de általában annak fajelmélete nélkül. Azonban látni kell, hogy a jelenlegi szélsõjobboldalon (a kopaszoknak nevezett boneheadek között) nagyon kevesen képzettek ideológiailag. Ha valaki logikai úton, érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztottan, tanulás útján döntött úgy, hogy ellenzi az együttélést valamely vallási irányzat vagy akár népcsoport képviselõivel, ehhez joga kell, hogy legyen. Ha viszont valaki mögött nincsen érvbeli felkészülés, csak egyszerû gyûlölet, akkor látjuk a rasszizmust.
-----------------------------------------------------

A magyar neonácikkal és újnyilasokkal nekem nem azért van bajom, mert lengetik a karjukat. Ezt reakcióként értékelem; engem nem zavar, ha nemzetiszocialistának vallja magát valaki, akkor, ha tudja, hogy mi az a nemzetiszocializmus. Hitlernek voltak erényei, ezt el lehet ismerni: ha tudod, hogy ki volt Hitler. De ilyenkor a hibáival is tisztában vagy. Ha tudod, hogy kik a cionisták, bíráld õket.

Nekem a mai szélsõjobboldal minõségével van problémám.

Nekünk kell lefordítanunk holokausztrevizionista filmeket, nekünk kell elmondanunk az embereknek, hogy kik a szabadkõmûvesek, miért felülreprezentáltak itt-ott a zsidók, létezik-e kollektív bûnösség, miért égbekiáltó jogtalanságok a nürnbergi perek kínvallatásai. Ezt miért nem a nácik teszik meg? Miért van az, hogy nácival csak akkor találkozni, ha egy koncerten kell berúgva heilezni? Miért van az, hogy a legutóbb, mikor Egészséges Fejbõr-koncerten voltam, a nyilasok és Vér és Becsület-esek (akkor még voltak) háromszor verték össze nagyon komolyan a sajátjaikat? Ez nem magyar virtus, ezt máshogyan hívjuk.
Nem várom el, sõt ellenezném is, de az istenért, ha vannak nácik, hogyan járhat az utcán cigány, meg rabbi? Úgy, hogy ma már a magukat szélsõjobboldalinak vallók nagy része csak homályos elveket követ, nincs valódi idológiai képzettsége, nem érti, hogy miben hisz. Csak valami ellenségkeresés és bosszúállási vágy után megtalálta azt a rendszert, amelyrõl azt tanítják, hogy a legfélelmetesebb. Ha horogkeresztet veszek, akkor én is a legfélelmetesebb leszek, nem ér több baj – gondolják. Pedig a szvasztika igazán másról szól. A fiatalok vékony rétege számára szélsõségesnek lenni olyan néhány hónapig tartó divat lett, mint a rapperség.

Normális esetben nem tartanám fontosnak, de veletek szemben, akik azonnal magatokra veszik a fenti sorokat, mégis le kell írnom: itt nem elvekrõl, hanem emberanyagról beszéltem. Az külön téma volna, hogy miért csak a fajelmélete nélkül tudnám akár csak vitára elfogadni a nemzetiszocializmust, de itt nem is politikai kérdésekrõl van szó. Csupán arról, hogy én magam csak attól határolódom el, amit maga Hitler vagy Szálasi is megvetett volna ebben a szubkultúrában. Amikor a sajátjaidra emelsz kezet, részegen összeesel a buszmegállóban gyakorlóban és bakancsban, amikor a villamoson kinyújtott karral üvöltesz, nos, ekkor azokra hozol szégyent, akikben elvileg hiszel. De csak elvileg, mert látszik, hogy nem ismered sem õket, sem azt, amirõl beszélsz. Nem tenném hozzá, de akkor, ha veletek beszélek, sajnos, hozzá kell tennem: ismerek kivételeket. Tudok rendes srácokról köztetek, de õk általában ugyanígy gondolkodnak! A nemzeti radikálisok között is vannak olyanok, akikkel szóba sem állunk, világos, hogy a szélsõjobbosoknál is széles a paletta.

Mi is mások vagyunk. Engem nem zavar, ha hitleres pólót veszel föl, mert érteni vélem, hogy miért teszed. De nem áruló az, aki soha se venné föl. A póló önmagában kevés ahhoz, hogy valóban aktív, tevõ ember legyél, meg ahhoz is, hogy minket minõsíts haszontalanoknak. Többet tettünk már azzal is az ügyetekért, hogy a sajátunkért harcolunk, mert most bizonyos mértékben közös az út: az ellenség összemos bennünket, s mi végül is nem vagyunk ellenfelek! De addig, amíg a saját szervezeteitek között is viták és ellenségeskedés van, sehol az általatok hirdetett testvériség, és addig mi úgy hisszük, már ezekre a szavakra is gyûlölettel feleltek. Pedig az eszméiteket kicsit csiszolni is lehetne a mai világra, mert az már sokat változott azóta, amikor azok születtek. Tisztába kellene tenni, hogy mi is történt (azt mondják néhányan, hogy Hitler azért volt jó, mert zsidókat ölt, aztán percek múlva meg azt, hogy nem is volt holokauszt), mik is az célok, milyen úton és hogyan lehet egyesülni. Végül pedig megérteni, hogy úgy, ahogyan nem lehet valaki zsidó magyar, mert elõbb legalábbis magyarnak kell lennie, úgy legyetek elõbb magyarok, aztán valami mások. A legjobb az volna, ha olyan keményen szelektálnátok, ahogyan annak idején tették, így nem kerünlének olyan emberek közétek, akik csak a veletek kapcsolatos elõítéleteket testesítenék meg. Van is ilyen szervezetetek, de nem hallani róla. Így viszont csak annyi marad meg mindenkiben, hogy ordas eszmék híveiként embereket akartok ölni. Pedig nem errõl van szó, ugye, nem?

(Bombagyár)

Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready