Korabeli hírügynökségi anyagok a forradalom előtti Magyarországról.
Miért titkolja el a kormány az uránérc-telepek létezését?
Veti fel a kérdést a Szabad Európa Rádió műsora, amelyben Jánosi professzor, a Magyar Atomenergia Bizottság elnökének kijelentéseire hivatkoznak, miszerint Magyarországon hatalmas uránérc-telepeket fedeztek fel.
A műsorban elhangzik, hogy a Pravda már júliusban beszámolt arról, hogy Kővágóörs életét az uránérc felfedezése teljesen megváltoztatta.
Az újság jövendő atomvárosnak nevezte a falut. Más források szerint pedig a bánya vidékét a belügyminisztérium karhatalmi alakulata, kék ÁVH-sok tartják megszállva, a bánya területére csak különleges munkaigazolvánnyal lehet belépni.
Ismét rehabilitáltak egy volt kommunista vezetőt
A DPA (German Press Agency) írása szerint Nógrádi Sándor, volt helyettes honvédelmi minisztert rehabilitálták, akit 1956 márciusában Rákosi Mátyás felmentett tisztségéből. A korábbi magyar kommunista vezető Nagy Imre volt miniszterelnök csoportjához tartozott. Jelenleg a kommunista párt propaganda és agitációs osztályát vezeti.
Nógrádi Sándor, a néphadsereg politikai főcsoport főnöke beszél az 1956. április 4-i díszünnepség előestéjén az Országházban |
A Die Presse cáfolja a Szabad Népet
A bécsi napilap cikkében utal arra, hogy a Szabad Nép Julius Raab, osztrák kancellár legutóbbi sajtóértekezletével kapcsolatban megdicsérte az osztrák kormányt, hogy nem engedte meg, hogy a Varga Béla-féle emigráns kormány Washingtonból Bécsbe tegye át a székhelyét.
A Die Presse illetékes helyen nyert információkra hivatkozva megállapította: soha nem volt szó arról, hogy az emigráns kormány szerepét betöltő úgynevezett magyar nemzeti bizottmány, amelynek Varga Béla és Nagy Ferenc a vezetője, Bécsbe tegye át a székhelyet. Ez azért sem lehetséges, mert az emigráns kormányok éppen azért vannak Washingtonban, hogy állandóan és közvetlenül érintkezhessenek egymással és az amerikai külügyminisztériummal – írta a lap.
Liszt Ferenc egyetlen élő rokona Magyarországra érkezik
Folytatódik a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny válogatója, a második fordulóban 18 versenyzőt hallgatott meg a zsűri. Szeptember 14-én Magyarországra érkezett Moura Lympany, akit a zsűri tagjaként hívtak meg, a művésznő azonban nem óhajt részt venni a verseny bírálóbizottságában, önálló estjét viszont megtartja.
Moura Lympany angol zongoraművész hangversenyt ad a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében, a Bartók fesztiválon 1956. szeptember 15-én |
Hangversenyén három Liszt-művet, két Bartók-darabot játszik, továbbá Mozart-, Beethoven-, Schumann- és Sosztakovics-alkotásokat szólaltat meg. A verseny legnevesebb vendége azonban Liszt Eduárd lesz, Liszt Ferenc egyetlen élő rokona. Az idős mester a versenyiroda első meghívására érkezik Budapestre, aki jelenlétével hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi verseny igazán méltó legyen a halhatatlan magyar zeneköltő emlékéhez.
(MTI)