Tito váratlan elutazása Moszkvába épp olyan meglepetést keltett Belgrádban, mint egy héttel azelőtt Hruscsov Jugoszláviába érkezése.

A jugoszláv államfő elutazásáról szóló közlemény csak arról szólt, hogy Tito és a kíséretében lévő személyek néhány napot pihennek a Fekete-tenger partján.

Bizonyos, hogy szovjetunióbeli tartózkodását – amelynek időtartama nem ismeretes – arra használja fel, hogy folytassa Hruscsovval a Jugoszláviában megkezdett tanácskozásokat, amelyeket a legnagyobb titoktartás övezett – ismerteti az AFP belgrádi jelentését az MTI szigorúan bizalmas tájékoztatójában. (Hruscsov jugoszláviai útját hivatalosan szintén nyaralásnak próbálták feltüntetni.)

A Manchester Guardianban közölt bécsi ügynökségi jelentés szerint Magyarország és Csehszlovákia lépéseket tett a súlyos üzemanyaghiány ellensúlyozására. Magyarország bejelentette, hogy csaknem az összes távolsági autóbusz-vonalon ideiglenesen szünetelteti a forgalmat a súlyos benzinhiány miatt.

Ugyanakkor 600 személyszállító vonat közlekedését is szüneteltetik három hétig a súlyos szénhiány miatt. Végül, további intézkedésig csökkentik a gépállomások üzemanyag-ellátását. A kommunista párt lapja, a Szabad Nép szerint az utóbbi intézkedés káros következménye lehet az őszi vetési munkák elhalasztása. Javíthat azonban a helyzeten, ha a Szovjetunió ígéretét teljesítve további szén- és nyersolajszállítmányokat indít útnak Magyarországra. A pártlap főként azzal magyarázza a hiányt, hogy víz hatolt be a nagylengyeli olajmezőre – közölte az MTI a Manchester Guardian írását szigorúan bizalmas tájékoztatójában.

Fellendítené az idegenforgalmát Magyarország – erről írt a Kölnische Rundschau budapesti tudósításában. Az MTI szigorúan bizalmas beszámolója szerint a német lap kiemelte, hogy a devizával fizető külföldiek szívesen látott vendégek, és már 1956-ban is „nagy rajokban” jöttek Magyarországra.

A Duna menti Budapest a fürdőivel, különleges fekvésével, a hídjaival, valamint rengeteg cigányzenekarával annyira vonzó, hogy egy népi demokratikus főváros árnyoldalai észre sem vehetők. Budapest valamennyi szállodája zsúfolt, a külföldiek fele nyugati vendég, a legnagyobb számban érdekes módon franciák jöttek Magyarországra, második helyen az osztrákok álltak. Ritkábbak voltak a nyugatnémet látogatók. „Szeretnők, ha többen jönnének” – mondta a Duna szálló pénzváltójában dolgozó feketehajú hölgy, „mert a nyugatnémet márka, a dollár mellett a legjobb valuta”.

A német lap szerint Magyarországon az élet sok tekintetben drágább volt, mint a Német Szövetségi Köztársaságban. Száz nyugatnémet márkáért 550 forintot lehetett kapni, de ennek vásárlási értéke legfeljebb 80 nyugatnémet márka volt – írták.

A Kölnische Rundschau arról is írt, hogy az SZKP sztálinizmust bíráló XX. kongresszusa óta Magyarországon is sok minden megváltozott, Tito moszkvai hivatalos látogatása után Rákosi Mátyás „kiment a divatból”.

Az, hogy a magyar pártvezetőt júliusban leváltották, és addigi helyettese, Gerő Ernő vette át tőle az MDP vezetését, azt mutatja, hogy a párt Központi Vezetősége opportunistának tartotta, mert az elvben elhatározott irányváltást nem hirtelen, egyszerre valósította meg. Budapesti diplomáciai körök szerint a súlyosan beteg Gerő csak átmenetileg intézi az első titkár teendőit.

Az utódlásra a legtöbb esélye Kádár Jánosnak, a jelenlegi másodtitkárnak van. A 44 esztendős Kádár a dolgok mai állása szerint a jövő embere – írta a német lap egy hónappal az ’56-os forradalom előtt.

(MTI)