Mi történt hatvan évvel ezelőtt? Korabeli hírügynökségi anyagok a szabadságharc előtti Magyarországról.
Nincs jel moszkvai vétóra Budapesten
A New York Times bécsi tudósítója Budapestről szóló jelentését közölte. A tudósító szerint Magyarországon mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy vajon a Szovjetunió megpróbálja-e megakadályozni a magyarországi demokratizálási és függetlenségi törekvéseket? Jelen pillanatban semmi jel nem mutat arra, hogy Moszkva meg akarná vétózni Magyarország további előrehaladását egy liberálisabb és függetlenebb politika felé. Arra sincs jel, hogy a magyarországi rezsim le akarná lassítani a régi fajta kommunizmustól való eltérés tempóját – írta a tudósító.

Gyűlés a Műszaki Egyetemen Budapesten, 1956. október 22-én (MTI Fotó: Munk Tamás)
A Szabad Európa Rádió Gomulka beszédét méltatja
A műsorvezető szerint a lengyel események drámai gyorsasággal fejlődnek. A vasfüggöny mögötti államokban a népek hatalmas erővel követelik függetlenségüket és a jogot ahhoz, hogy maguk állapítsák meg, mit és hogyan akarnak megvalósítani a szocializmusból. A Varsóban megjelent Hruscsov megpróbálta megakadályozni, hogy Gomulka és csoportja a párt élére léphessen és meghirdethesse az új programot, de végül dolguk végezetlenül repültek vissza Moszkvába – hangzott el a műsorban. Gomulka beszédében azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági válságon a párt politikájának megváltoztatásával lehet segíteni. „”Minden eszközzel megvédjük magunkat és nem engedjük magunkat leszorítani a demokratizmus útjáról. A múltat fel kell számolni” – mondta. Beszélt egy új választási törvényről, az alkotmány átalakításáról és a szejm feladatairól is. A műsorvezető szerint mondatai a parlamentáris demokrácia felé mutatnak.
120 forintnyi valuta jár a külföldre utazóknak
Az MTI számol be arról, hogy több panasz érkezett az utóbbi időben a külföldre induló turistacsoportok más és más összegű valutája miatt. A Magyar Nemzeti Bank Deviza Igazgatósága a következő válasszal indokolta a fent leírtakat: mind az egyénileg utazók, mind a társasutazások tagjai 120 forintnak megfelelő valutát, tehát 10 dollárt vagy 200 schillinget kaphatnak, amelyet az útlevél és a vízum felmutatásával a Magyar Külkereskedelmi Banknál vehetnek át. Az eltérés oka az lehet, csoportos utazásoknál az IBUSZ a szállás és élelmezés fedezésére fordítja a valutaösszeg nagyobbik részét, ebben az esetben az utasok csak zsebpénzt kaphatnak, ami egy ausztriai utazásnál napi 23 schillinget jelent. Az utasok magyar pénzben 200 forintot vihetnek magukkal, a hazai kiadások fedezésére.
Zoom
Kirándulók várják az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítmányozási Rt. (IBUSZ) szervezésében a Mávaut (Magyar Államvasutak Autóközlekedési Vállalat) Ikarus 55-ös autóbuszainak indulását a József Nádor téren 1957. július 1-jén (MTI Fotó: Pap Jenő)
A Belügyminisztérium közleményt adott ki a külföldi utazásokról
Mint írták, természetes az emberek azon törekvése, hogy Magyarország határain túlra is eljussanak, mivel éveken keresztül szinte teljesen el voltak zárva a magánjellegű külföldi utazás lehetőségétől. 1953-ig a nyugati országokba 3, a szomszédos népi demokratikus országokba pedig 4612 magánjellegű, egyéni útlevelet adott ki a Belügyminisztérium. Ezzel szemben 1956-ban az útlevelek száma a magánjellegű utazásnál a nyugati országokba elérte a 10500-at, a népi demokratikus országokba szóló útlevek száma pedig a 190 000-et. Probléma azonban, hogy ezek az utazások nagy mennyiségű valutát emésztenek fel a rendelkezésre álló keretből.
Nyári meleg októberben
A száraz, meleg őszt az áramlatok eltolódása okozza az Országos Meteorológiai Intézet szerint. Így lehet, hogy október végén, nyárias, augusztusnak megfelelő az időjárás Magyarországon. Budapesten 20 fokot mértek, míg Szegeden a hőmérséklet elérte a 22 fokot is. Legutóbb 1947-ben volt hasonló időjárás: a Meteorológiai Intézet 86 éves fennállása óta ez a második legszárazabb, legmelegebb ősz.
Zoom
Fiatal hölgy pózol egy divatfotózáson a budapesti Párisi Udvarban 1956. október 22-én (MTI Fotó: Farkas Tamás)