Megszakadt mindennemű telefonos összeköttetés Budapest és a külföld között – erősíti meg az AFP a hírlapi tudósítók még 24-én tett észrevételeit. A sajtóügynökségek általában a budapesti rádió adásai nyomán és diplomatáik útján jutnak információkhoz a magyar forradalommal összefüggésben.

Azt MTI belföldi hírei között arról számol be, hogy csütörtökön reggel megindult a belföldi távolsági telefonforgalom, a postahivatalok pedig rendben megkezdték működésüket.

A londoni rádió kommentátora szerint a magyarországi forradalomról szólva az első megnyilatkozásnak a rádióban a részvét hangján kell Magyarország felé szállnia. “Sok magyar vér folyt ebben a harcban egy rideg államhatalom és a megmentésére akcióba lépett orosz csapatok fegyvereitől, (…) az áldozatok (azonban) nagy eredményeket értek el” – idézi a Magyar Távirati Iroda bizalmas jelentése a londoni rádiót, amely arról is beszámol, hogy az egyik eredmény Gerő Ernő megbuktatása volt.

A felelősség legnagyobb részt mindazért, ami kedd óta történt, Gerő Ernőt terheli – szögezi le a kommentátor, aki szerint az, hogy a Gerő beszéde nyomán kipattant fegyveres felkelés letörésére orosz csapatokat hívtak, lehetett Gerő, de lehetett Nagy Imre kezdeményezése is.

Egy későbbi híradásában az angol rádió arról tájékoztat, hogy a Parlament közelében hatalmas tömeg skandálta: Le Gerővel, ki az oroszokkal!

Az MTI ezen a napon hírül adja, hogy Gerőt a Központi Vezetőség felmentette első titkári tiszte alól, és helyére Kádár Jánost nevezte ki. A budapesti rádió szerint a bejelentésre a nép az utcára tódult és éljenzett.

A londoni rádió hírei arról szólnak, hogy délelőtt még mindig nagyszabású harc folyt a magyar fővárosban. Az országház előtti téren a szemtanúk beszámolója szerint három szovjet harckocsi megadta magát a tüntetőknek és kitűzte a magyar zászlót, a rádiószékház közelében pedig a felkelők kényszerítettek megadásra egy szovjet harckocsit.

Egyes hírek szerint az egyik incidens során a magyar hadsereg tíz harckocsijának legénysége rokonszenvének adott kifejezést a tüntetők iránt. Az államvédelmi szervek agyonlőtték az ezredesi rangban lévő parancsnokot és egy főhadnagyot.

Az AP azt jelenti, hogy még szerdán a kora reggeli órákban szovjet csapatokkal megrakott tehergépkocsik érkeztek a magyar fővárosba, amelyek nehézlövegeket is hoztak magukkal. A csütörtöki harcok során szovjet tankok lövésekkel szétzavartak egy nagy tömeget a Parlament közelében, majd visszavonulásra kényszerítettek több felkelőket segítő harckocsit.

Diplomaták jelentései szerint nem csak a fővárosban, hanem Debrecenben, Szolnokon és Szegeden is folynak a harcok, és országszerte forradalmi tanácsokat állítottak fel.

A budapesti tűzoltó-parancsnokság arról tájékoztatja az MTI-t, hogy az „ellenforradalmi fegyveres bandák garázdálkodásuk során” csütörtökön több középületet, lakóházat és áruházat felgyújtattak, a Nemzeti Múzeumnál pedig az „ellenforradalmi erők elleni küzdelem során” négy estben keletkezett tűz.

A tűzoltóságnak ezeket sikerült elfojtania – annak ellenére, hogy a múzeum környékén ekkor komoly tűzharcok folytak.

(MTI)