„De facto” győzelem
Nagy Imre miniszterelnök reggel rádióbeszédben jelenti be az új kormány megalakulását, az általános amnesztiát, az ÁVH feloszlatását és a szovjet csapatok kivonását Budapestről. „De facto” győzött a forradalom – jelentik a külföldi lapok.
 Budapest, 1956. október 28. Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének rádiónyilatkozata. A Kossuth Rádió hangfelvétele a Parlamentben készült |
A Reuters tudósítója azonban jelenti, hogy azzal egyidőben, hogy Nagy Imre bejelenti a szovjet csapatok visszavonulását, azok megtámadják Budapesten a felkelők két támaszpontját.
A magyar fővárosban aznap a késő éjszakai órákban még mindig szovjet páncélos alakulatok őrzik a minisztériumokat, a hadászatilag fontos pontokat és a szovjet követség épületét, naplemente után pedig helyenként erős tűzharc támad.
Nemzetiszín és fekete
A Szabad Európa rádió jelentése szerint 28-án este nagyon sok menekült érkezeik Budapestről Hegyeshalomra. A menekülők elmondása szerint indulásukkor a főváros utcáin heves harcok dúltak, és a „helyzet teljesen áttekinthetetlen” volt.
A házakon gyászlobogók és nemzetiszínű zászlók lengnek, amelyekből „kinyírták” a sarló-kalapácsot.
 Budapesti utcakép a forradalom idején: belövés és nemzeti zászló egy lakóház homlokzatán |
Jelentések szerint az ország nagyobb területei szilárdan a szabadságharcosok kezén vannak. Az ország egyes pontjairól újabb harcokat jelentenek.
Rólunk tárgyalt az ENSZ
Közel hatórás ülésen tárgyalja az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyarországi kérdést.
A grémiumban a Szovjetunió képviselője az egyetlen, aki ellenzi a téma napirendre tűzését, mondván, a Magyarországon lejátszódó események belpolitikai vonatkozásúak, és nem tartoznak az ENSZ illetékessége alá. Hozzáteszi: a szovjet csapatok fasiszta és reakciós elemek ellen harcolnak.
 Az angol képviselő beszél az ENSZ Biztonsági Tanácsának későbbi, 1956. október 31-i ülésén, melyen a magyar kérdést tárgyalták |
A nyugati hatalmak képviselői ezzel szemben rámutatnak arra, hogy a Szovjetunió beavatkozott Magyarország belügyeibe, és hadereje elfojtja a magyar nemzeti felkelést.
Magyarország képviselője felolvassa kormánya levelét, amely ellenzi az ENSZ BT beavatkozását.
Az ülésen határozat nem születik, azt bizonytalan időre felfüggesztik.
Miközben az ENSZ a BT a magyar ügy napirendre tűzését tárgyalja, a palota előtt nagy tömeg tüntet a magyar szabadságharc mellett.
(MTI)
