GLOBAL RESEARCH
globalresearch.ca
A stratégiai kérdésekkel foglalkozó kanadai hírportál cikkében bevezetésként az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniójának (ACLU) legutóbbi nyilatkozatát idézi, amely szerint az Egyesült Államok megsérti azon kötelezettségét, amelyet az ENSZ-nek tett, és amely szerint nem toboroz gyerekeket katonának. A szervezet 46 oldalas, Zsoldtalanok címet kapott jelentésében azzal vádolja a Pentagont, hogy rendszeresen toboroz középiskolás, sőt még annál fiatalabb gyerekeket is. A Pentagon emberei 14 évesekre is kiterjesztették a Fiatal Tartaléktiszti Oktatási Hadtest (JROTC) nevű programjukat, amely az országban háromezer iskolát foglal magába. Los Angelesben nem egy középiskolást akarata ellenére vontak be e toborzó programba. De ugyanez történt más városokban is. Az iraki és az afganisztáni emberanyag-szükséglet már olyan akuttá vált, hogy – áll az ACLU-jelentésben – a toborzók kényszerítve érzik magukat a kvótájuk betöltésére. A Pentagon évi 6 millió dollárt költ az Amerika Hadserege nevű online videojátékra, amely 13 éves gyerekekre is hatást kíván gyakorolni, pontosan azért, hogy fegyverrel gyakorlatozzanak. A JROTC olyan középiskolai kadétcsoportot is működtet, amelybe még 11 éves gyerekeket is bevonnak, mégpedig a városok legszegényebb negyedeiben, holott a Pentagon szabályzata szerint 17 éven aluliak nem toborozhatóak.
FOREIGN POLICY
foreignpolicy.com
Az Egyesült Államok második legbefolyásosabb, kéthavonta megjelenő külpolitikai folyóirata arról írt, hogy több mint fél évszázada saját nagy eszméi alakították a nemzetközi politikát. Hogy ki fogja majd igazán alakítani a 21. század gondolkodását, még senki nem tudja. Egy biztos: Amerikának egyre nehezebb lesz „eladnia” eszmei árucikkeit. Az eddig ható „nagy eszmék” a következők voltak: a béke jobb a háborúnál; a hegemónia jobb az erőegyensúlynál; a kapitalizmus jobb a szocializmusnál; a demokrácia jobb a diktatúránál; a nyugati kultúra jobb az összes többinél. A háborúzó Amerika azonban már nehezen tudja meggyőzni a világ nyilvánosságát sok mindenről, mint arról is, hogy az amerikai hegemónia jobb egy kiegyensúlyozottabb világnál. Kínában és Kína teljesítményét világszerte csodálók azt látják, hogy a kommunizmus alatt virágzó kapitalizmus 300 millió embert emelt ki a szegénységből. Nem biztos, hogy az emberek nagyobb része dönt majd úgy, hogy nem a diktatúra vezet hatékonyabban gyors gazdasági fejlődésre. Az oroszok is igen kedvezőtlenül hasonlítják össze a jelcini demokrácia éveit a putyini erős kezű és viharos gazdasági fejlődéssel.
globalresearch.ca
A stratégiai kérdésekkel foglalkozó kanadai hírportál cikkében bevezetésként az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniójának (ACLU) legutóbbi nyilatkozatát idézi, amely szerint az Egyesült Államok megsérti azon kötelezettségét, amelyet az ENSZ-nek tett, és amely szerint nem toboroz gyerekeket katonának. A szervezet 46 oldalas, Zsoldtalanok címet kapott jelentésében azzal vádolja a Pentagont, hogy rendszeresen toboroz középiskolás, sőt még annál fiatalabb gyerekeket is. A Pentagon emberei 14 évesekre is kiterjesztették a Fiatal Tartaléktiszti Oktatási Hadtest (JROTC) nevű programjukat, amely az országban háromezer iskolát foglal magába. Los Angelesben nem egy középiskolást akarata ellenére vontak be e toborzó programba. De ugyanez történt más városokban is. Az iraki és az afganisztáni emberanyag-szükséglet már olyan akuttá vált, hogy – áll az ACLU-jelentésben – a toborzók kényszerítve érzik magukat a kvótájuk betöltésére. A Pentagon évi 6 millió dollárt költ az Amerika Hadserege nevű online videojátékra, amely 13 éves gyerekekre is hatást kíván gyakorolni, pontosan azért, hogy fegyverrel gyakorlatozzanak. A JROTC olyan középiskolai kadétcsoportot is működtet, amelybe még 11 éves gyerekeket is bevonnak, mégpedig a városok legszegényebb negyedeiben, holott a Pentagon szabályzata szerint 17 éven aluliak nem toborozhatóak.
FOREIGN POLICY
foreignpolicy.com
Az Egyesült Államok második legbefolyásosabb, kéthavonta megjelenő külpolitikai folyóirata arról írt, hogy több mint fél évszázada saját nagy eszméi alakították a nemzetközi politikát. Hogy ki fogja majd igazán alakítani a 21. század gondolkodását, még senki nem tudja. Egy biztos: Amerikának egyre nehezebb lesz „eladnia” eszmei árucikkeit. Az eddig ható „nagy eszmék” a következők voltak: a béke jobb a háborúnál; a hegemónia jobb az erőegyensúlynál; a kapitalizmus jobb a szocializmusnál; a demokrácia jobb a diktatúránál; a nyugati kultúra jobb az összes többinél. A háborúzó Amerika azonban már nehezen tudja meggyőzni a világ nyilvánosságát sok mindenről, mint arról is, hogy az amerikai hegemónia jobb egy kiegyensúlyozottabb világnál. Kínában és Kína teljesítményét világszerte csodálók azt látják, hogy a kommunizmus alatt virágzó kapitalizmus 300 millió embert emelt ki a szegénységből. Nem biztos, hogy az emberek nagyobb része dönt majd úgy, hogy nem a diktatúra vezet hatékonyabban gyors gazdasági fejlődésre. Az oroszok is igen kedvezőtlenül hasonlítják össze a jelcini demokrácia éveit a putyini erős kezű és viharos gazdasági fejlődéssel.
(Lovas - MN)
