A mostani dokumentumban a rezsicsökkentés valós lehetőségének bebizonyításába fogunk, aminek részeként részletesebben is belemegyünk a magyarországi áramárakat az elmúlt 16 évben alakító folyamatokba.

A cél érdekében legelőször egy, a Napi Gazdaságban megjelent januári cikkből idéznénk, aminek tartalma felett a mindennapi politika zűrzavarában mind a politikusok, mind a "nép" nagyívűen átsiklott. A cikkben a következő lényegi mondat olvasható: „A cseh, szlovák és magyar árampiacok összekapcsolásával több mint 25 százalékkal csökkent a magyar áramtőzsdei zsinórár szeptember közepe óta.”

Ez önmagában annak a bizonyítéka, hogy bőven van fedezete a mostani rezsicsökkentésnek, ami annak köszönhető, hogy az EU nyomására a magyar áramtőzsde csatlakozott az ún. Szlovákiával és Csehországgal együtt megalakított regionális áramtőzsdéhez, aminek hatására Magyarország masszív áramimportőrré vált, és a hazai erőműveik helyett sokkal olcsóbban importálunk külföldről.

A fő kérdés az, hogy hogyan lehet, hogy a magyar erőművek ennyivel drágábbak voltak, és ez miért csak most derül ki? A válasz a magyar erőművek privatizációs szerződéseiben keresendő.

Ugyanis amikor a 90-es években a magyar erőműpark nagy részét privatizálták, akkor a privatizációs szerződésekben a felvásárló vállalatok elérték, hogy a kiprivatizált erőművekre kötelező átvételi szerződések vonatkozzanak, aminek értelmében garantált nyerseséggel átvették ezen erőművek áramát, attól függetlenül, hogy valóban ők voltak-e az olcsóbbak. Ez gyakorlatilag azt eredményezte, hogy akkora erőművi kapacitásra vonatkozott kötelező átvétel ezek után, hogy az erősen korlátozta a versenyt. Így mivel az MVM-nek úgyis a privatizált erőművek áramát kellett átvennie, ezért nem volt érdemes új erőműveket építeni, az erőműparkunk így a privatizációs szerződések következtében relatíve egyre drágábbá vált, és fokozódott a lemaradásunk a korszerűség tekintetében, mivel alig épültek újabb egységek.

Így a közműszektor privatizációja során a felvásárló vállalatok az egyetlen területen, ahol jól meg lehet valósítani a versenyt (ez pedig a villamosáram-szolgáltatás termelési oldala) gyakorlatilag kivonták magukat a verseny alól, szinte felszámolták a versenyt. Az EU a privatizációs szerződések kötelező átvételi passzusait versenyellenesnek minősítette, és tavaly a regionális árampiac megalakításának részeként felmondatta ezeket a szerződéseket a magyar állammal. Így most, hogy versenyhelyzetbe kerültek, rögtön kiderült, hogy ezek az erőművek versenyképtelenek és korszerűtlenek, így ennek hatására tavaly 2000 megawatt erőművi kapacitás állt le a legnagyobb „kussban”, ugyanis senkinek sem érdeke ennek a folyamatnak a hátterét feltárni, mert mind a Fidesz, mind a baloldal a saját céljai érdekében használja ezt fel. Ez a 2000 mw azért hatalmas szám, mert ekkora Paksnak a kapacitása, és Paks a magyar áramigény közel 40%-át állítja elő önmaga.

A Fidesz azért nem magyarázza el a dolog hátterét, mert EU-s nyomás nélkül gyávák lettek volna felmondani ezeket a szerződéseket, így viszont a rezsicsökkentéssel felvághatnak, és azt mégsem lehet mondani ugye, hogy az EU nélkül semmit sem merünk elszámoltatni...

Az MSZP csak alkalmat keres arra, hogy belekapjon a kormányba, a dolog hátterének elmagyarázásába pedig azért nem megy bele, mert kiderülne, hogy miattuk kellett a magyar lakosságnak a versenyellenes kötelező átvételi szerződések miatt százmilliárdokat pluszba fizetnie, és amúgy az ország erőműparkjának korszerűtlensége, a megújuló célok elmaradásával együtt a korábbi elhibázott privatizációnak köszönhető, mivel a kötelező átvételei szerződések miatt új erőműveknek gyakorlatilag alig maradt piac.

Arról szintén nincs sok embernek tudomása, hogy a CO2-kvóta árak az elmúlt években töredékükre csökkentek, ami azért jelentős, mert a 2000-es évek végén már jelentősen drágította az EU-s árampiacon a termelői áramárakat. Viszont az elmúlt három évben a CO2-kvóta ára az Európai CO2 Tőzsdén a harmadára esett, mivel a gazdasági válság hatására csökkent a fogyasztás, másrészt, mivel elmaradtak a globális klímaegyezmények, amik Kyotót felváltották volna, ezért a spekulánsok kivonták tőkéjüket a CO2-piacról (mivel korábban a jelenleginél szigorúbb EU-s kibocsátási célokra spekuláltak). Így a CO2 hatása is jelentős mértékben csökkent az áramárban, de ennek a megjelenését se láttuk.

A várt klímaegyezmények elmaradása miatt az európai CO2-kvóta-piac összeomlott, az elmúlt hónapokban történelmi minimumon, a 2-3 évvel ezelőtti árszint töredékén mozgott. Ez nálunk viszont semennyire sem jelent meg az áramárban.

(A szerző olvasónk)