 Fletó és Viktor most nem fogott kezet így,mint régen a zsinagógában |
Az antiszemitizmus újbóli megjelenéséről hazudozott az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin, a Terror Háza Múzeum előtt tartott úgynevezett holokauszt-emlékezésen azt mondta: az intolerancia a demokráciát és a jogállamiságot fenyegeti (igen, a magyarellenes intolerancia, a zsidó és cigány fajvédelem kétségtelenül - a szerk.). Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a (rasszista szempontú) közös megemlékezés egybe forrasztja a nemzetet (Melyiket? - a szerk.). Szerinte tehát a nemzetbe a Gyurcsány féle köztörvényesek is beleférnek az El Qróékkal gajdoló Viktorkával egyetemben. Orbánnak semmiféle gondot nem okozott a KISZ-es, MSZMP-s gonosztevőkkel, ávósokkal és azok leszármazottaival együtt mutatkozni, cselekedni egy magyarellenes fesztiválon. Trianonnak, kifejezetten a magyar áldozatok százezreinek (1944 után közel egymillió magyart hurcoltak el vagy mészároltak le a kommunisták, a cionisták és a trianoni kommunista utódállamok a Kárpát-medencében - a szerk.) nincs emléknapja, a magyarok rágalmazására ellenben rengeteg közpénzt lopnak el tőlünk.
 Orbán idén a volt munkásőr, háborús bűnös, sikkasztó Zoltaival |
A Duna partján hatvanan emlékeztek
A holokauszt gázkamráit soha, sehol senkinek nem lehet és nem szabad megértenie, Auschwitz örökös súllyal terheli meg minden szavunkat - mondta az Országgyűlés elnöke, a Terror Háza Múzeum előtt, az úgynevezett soáról tartott megemlékezésen.
Szili Katalin sunyi módon kijelentette, hogy a leghatározottabban föl kell lépni az antiszemitizmus, és mindenfajta intolerancia ellen. (Persze az antimagyar gyűlöletkeltés ellen soha nem lépnek fel, sőt maguk táplálják - a szerk.)
"Auschwitz után nem lehet büntetlenül zsidózni, cigányozni, még akkor se, ha ezt néhol, némelyek akár engedélyeznék is (Magyarozni viszont nyugodtan lehet - a szerk.). Ha emberek vagyunk, nem használhatunk olyan szavakat, amelyekről egyszer már bebizonyosodott, hogy utánuk a füstölgő halál következik" - fogalmazott a politikus.
Szili Katalin hozzátette: azért kell a múltra emlékezni, hogy az embertelenség visszatértét egyszer és mindenkorra megakadályozzuk.
A Terror Háza Múzeum cionista főigazgatója arról beszélt, hogy a második világháborúban történt (állítólagos - a szerk.) népirtásra nincs mentség , sem pedig magyarázat.
Mint Schmidt Mária hazudta: nem csak a zsidóság, hanem Európa és Magyarország tragédiája a holokauszt.
"A közös emlékezés újra egybeforrasztja az erőszakkal szétvert közösségeket. Ezekből a közösségekből áll össze a nemzet, a haza. A mi hazánk. Ezért kell újra és újra közösen emlékeznünk. Mert emlékezés nélkül nincs múlt, múlt nélkül pedig nincs jövő sem" - köpködte a főigazgató.
A Terror Házánál szabadtéri koncerttel és gyertyagyújtással emlékeztek meg az ún. holokausztról, a magyar holokausztról azonban továbbra is hallgattak. Az országgyűlés elnöke mellett a parlamenti pártok képviselői, Orbán Viktor volt miniszterelnök, Feldmajer Péter, a MAZSIHISZ elnöke, valamint Izrael budapesti nagykövete volt jelen.
Magyarellenes találkozó a Duna partján
Iványi Gábor, szélsőséges magyarellenes kirohanásairól elhíresült metodista lelkész a Duna parton, a mintegy 60 fős hallgatóság előtt kifejtette, hogy 63 évvel ezelőtt nagyjából ekkora csoportokban hajtották az embereket az emlékmű helyére és lőtték őket a Dunába. "Nem ünnep ez, hanem emlékezés: az elveszett családtagokra, szeretteinkre" - tette hozzá.
Vitányi Iván, az egyik uszító, rasszista MSZP-s országgyűlési képviselő szerint az idő nem adta meg a kegyet, hogy nyugodtan szembenézhessünk múltunkkal, "a bűnt még nem sikerült kitépnünk a társadalom belső tudatából" - mondta, majd hozzátette: olyan hangok erősödnek mostanában, amelyek tagadni vagy bagatellizálni akarják a szerinte holokausztot, esetleg vissza akarnak térni ahhoz a korhoz".
A képviselő figyelmeztetett, hogy nem csak azokra emlékezünk ezen a napon, akik életüket vesztették, hanem azokra is, akik az életüket elvették, hogy "kivessük magunkból a szégyent és senkinek se legyen félnivalója ezután".
A megemlékezés végén az emberek elhelyezték az emlékezés virágait a cipőknél, de volt, aki gyertyát gyújtott, mások egy-egy kavicsot tettek a cipők mellé.
(MN szutyok korrigálva)
