Egészségre nem ártalmas, ezért használható az az enzim, amelyet a húsnyesedék összeragasztásához használnak - mondta ki az Európai Bizottság. A fogyasztóvédők azonban annyit el tudtak érni, hogy ennek az enzimnek az alkalmazását fel kell tüntetni az éttermek étlapjain vagy a csomagolt húsokon. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője szerint a magyar éttermek általában nem használják ezt az anyagot.
Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője az InfoRádiónak elmondta: konkrétan a thrombin nevű enzimről van szó.
Ha nyesedékhúsokat összekevernek ezzel az enzimmel és hagyják egy órát állni, akkor a húsdarabkák összeragadnak, amit szépen ki lehet klopfolni és óriási rántott szelet lesz belőle - ismertette a "technológiát" a szakértő.
Hozzátette: az enzim tulajdonképpen az egészségre nem ártalmas, de bizonyos etikai-erkölcsi kérdéseket felvet. Egyrészt azt, hogy ha a fogyasztó nem tudja, miként készült a termék, azt gondolja: igazi rántott húst fogyaszt. Másrészt vannak bizonyos vallási előírások, amelyek esetében nem lenne szabad például sertésbélből készült thrombint fogyasztani.
Aggályosnak nevezte a szakember azt is, hogy a húsok eleve nem sterilek, tartalmaznak mikroorganizmusokat. Ha még egy óra hosszát hagyják is az enzimmel állni, a baktériumok felszaporodnak. Minél több a baktérium a húsban, annál nehezebben lehet azokat elpusztítani, sokáig kell sütni-főzni, hogy egészséges, fogyasztható étel készüljön belőlük - figyelmeztetett Dömölki Lívia.
Jelezte: az uniós fogyasztóvédők megpróbálták kiharcolni, hogy a thrombint ne lehessen használni, ám ez nem sikerült. Annyit viszont sikerült elérniük, hogy ha egy étteremben a menüben szerepel ilyen hús, akkor oda kell írni: az húsragasztó enzimmel vagy thrombinnal készült. Ha ilyen terméket előkészített ételként árulnak a boltokban, ugyanezt a figyelmeztetést a csomagolásra kell ráírni.
Dömölki Lívia közölte: Magyarországon még nem tapasztalta, hogy használják ezt az enzimet, leginkább a németeknél lehetett ezzel találkozni.
A szakember arról is beszámolt, hogy az európai fogyasztóvédelmi szervezetek küzdöttek azért: kerüljön fel a tiltólistára a cukorkák, sütemények és krémek színezéséhez használt mesterséges színezék, de nem sikerült ezt véghez vinniük. Elmondta, Angliában készült egy felmérés 1200 gyermek részvételével. A diákok közül 600-an kaptak mesterséges színezéket és tartósítószert - nátrium-benzoátot - tartalmazó készítményeket, 600-an pedig nem.
A felmérés alapján kiderült, hogy e szerek figyelemkiesést és hiperaktivitást okoznak - mutatott rá Dömölki Lívia. Hozzátette: a tanulmányt megkapta az Európai Bizottság. Ám a testület véleménye azt volt: olyan sok színezéket nem fogyasztanak az emberek, hogy be kelljen tiltani használatukat. Azonban rá kell írni az ilyen szereket tartalmazó termékre, hogy fogyasztása gyermekeknél figyelemkiesést okozhat.
(InfoRádió)
