Az adatvédelmi biztos aggályát fejezte ki a Jobbik felhívásával kapcsolatban. Péterfalvi Attila a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy "párt nevében" ilyen jellegû szisztematikus fotózás személyes adatokkal való visszaélést jelenthet, mely akár pert is vonhat maga után. A Jobbik felhívására levélben reagált Amanda Elstak, transzvesztita énekes-mûsorvezetõ is, aki szerint a párt személyiségi jogokat sért, ha a tüntetésen felvételeket készít, és ezért perelhetõ.

Az eset újra rávilágított a magyar jogrendszer hiányosságára, ami nem teszi világossá, hogy a tüntetéseken, felvonulásokon megjelenõk közszereplõnek számítanak-e. Ebben az esetben ugyanis jogszerûen készíthetõk róluk képek a beleegyezésük nélkül. Az ügyben pedig már született olyan bírósági döntés, mely precedens értékûnek számíthatna a probléma újabb és újabb felmerülésekor.

A Hócipõ évekkel ezelõtt humorosnak szánt aláírással közölt fotót egy idõs emberrõl, aki díszmagyarban jelent meg Horthy Miklós újratemetésén. Az ügybõl per lett, melyben a Legfelsõbb Bíróság (LB) úgy határozott, hogy a férfi nyilvános rendezvényen való megjelenésével közszereplést vállalt, ezért lefotózható. A döntés szerint ugyanakkor a kép nem használható fel a közszereplés dokumentálásától eltérõ célokra, például gúnyolódásra.

Aki oda megy, az közszereplõ

Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje szerint a bizonytalanság ellenére közszereplõnek kell tekinteni, aki megjelenik nyilvános helyen, így a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és az adatvédelmi törvény szerint is szabadon fotózható, bár a résztvevõknek joguk van felismerhetetlenné tenni magukat, például arckendõvel. A közszereplés tisztázása az elõkészítés alatt álló új Ptk.-tól várható.

A Jobbik képekkel való szándéka ugyanakkor Schiffer András szerint is aggályos. Egyrészt az LB-ítélet is jogszerûtlennek tartja a képek dokumentáción kívüli felhasználását. Másrészt a sajtón kívül jogsértõ dolog a felvételeket publikálás nélkül, határozatlan ideig tárolni, fõleg ha azokkal a Jobbiknak bármilyen, melegellenes célja van.

Ugyanezért a gyakorlatért a TASZ az õszi zavargások idején a rendõrséget is bírálta. A rendõrség adatkezelési gyakorlatával szemben nem ez volt az elsõ kritika.

Majtényi László adatvédelmi biztos 1996-ban adott ki olyan ajánlást, mely kifogásolta, hogy a rendõrség nem semmisíti meg egy korábbi MIÉP-tüntetésen készített felvételeit. Majtényi ugyanakkor szintén úgy nyilatkozott lapunknak, hogy tüntetésen részt venni közszereplésnek minõsül.

Készíteni lehet, használni nem

Péterfalvi Attila a Hírszerzõnek megerõsítette a jogi szakemberek által mondottakat. Az adatvédelmi biztos szerint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok lehetõséget biztosítanak a sajtónak tájékoztatási munkájának elvégzésére, illetve magánszemélynek saját otthoni felhasználásra képek készítését. Rajtuk kívül a rendõrségnek van még joga biztosítási célból felvételeket készíteni, a tárolásra és felhasználásra vonatkozó szabályok betartásával.

Ugyanakkor olyan jogszabály nincs, mely ilyen esetekben például pártoknak megtiltaná a felvételek készítését. Az adatvédelmi törvény viszont elég egyértelmûen korlátozza a képek és videók felhasználhatóságát. Így az a helyzet áll elõ, hogy a fotó elkészítése nem tilos, felhasználása azonban már korlátokba ütközik. Hogy mi történik, ha a Jobbik-hívek a melegeket feljelentik, és ehhez a helyszínen készített fotókat akarják felhasználni, az Péterfalvi Attila szerint a bírósági döntéstõl függ.

Péterfalvi szerint egy demokráciában "rossz üzenet", ha egyesek a nekik valamilyen okból nem tetszõ dolgokról, személyekrõl nyilvántartást vezetnek. Az ombudsman egyetértett azzal, hogy a nyilvános közszereplés jogilag még mindig nem tisztázott egyértelmûen. Az adatvédelmi biztos szerint pro és kontra is vannak bírósági döntések, de többségük a közszereplés tényének elfogadása mellett van.

Nem lesz jobbikos adatbázis

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Hírszerzõnek azt mondta, egyetért a Péterfalvi Attila által mondottakkal. Az elnök szerint a párt felhívásával nem párttagokat mozgósít, hanem magánszemélyeket, és semmi olyanra nem készülnek, ami törvénybe ütközhet. Így nem kívánnak adatbázist létrehozni, csupán arra kérik híveiket, hogy rögzítsék, ha közszeméremsértést vagy más jogellenességet látnak.

Vona szerint csak abban az esetben van a felvételekre szükség, ha valóban jogsértés történik, ekkor ugyanis eljárásnak kell indulnia, melyhez bizonyítékként csatolható a fotó. A Jobbik elnöke elismerte, hogy felvethet jogi vitákat a szándékos fényképezés. Azonban a párt álláspontja az, hogy állampolgári kötelesség egy esetleges rendõrségi eljárás segítése bizonyítékokkal.

Kettõs célja van a Jobbiknak a képek készítésével, mondta lapunknak Vona Gábor. A közvetlen annak bizonyítása, ha történik közszeméremsértés a felvonuláson. A közvetett pedig a nyomásgyakorlás, hogy ha lehet, egyáltalán ne is legyen felvonulás.