Kérdés, hogy az ellendemonstrálók felvonulás közbeni magatartása kimeríti-e a közösség elleni uszítás büntetőjogi tényállását - mondta Gusztos Péter, szabad demokrata frakcióvezető-helyettes. A szélsőséges politikus hozzátette: az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint, nyílt és közvetlen veszélynek, vagyis a gyűlöletbeszéd és az azt követő szóbeli, valamint tettleges inzultusnak ok-okozati összefüggést kell mutatnia, hogy büntetőjogi értelemben közösség elleni uszításról lehessen beszélni.

- Mikor valósult ez meg Magyarországon, ha nem szombaton este? - tette fel a kérdést a radikálisan heterofób politikus, aki pogrom-hangulatúnak nevezte a történteket. (Akkor milyen hangulatú volt október 23-a, amikor védtelen emberek százait verték félholtra, és amin a szélsőséges gyűlöletpárt képviselői harsogva röhögtek az Országgyűlésben - a szerk.)  Ugyan Gusztos Péter nem illette kritikával a rendőrség munkáját, de álláspontja szerint - mely nem egyezik a rendőrségi eljárás nyomvonalával - a garázdaságnál szigorúbban megítélhető bűncselekményeket követtek el az esti órákban.

(Stop nyomán)