Köztársasági elnök úrral látogatást tett Borsod megyében, ebből az alkalomból nyílt levél formájában szeretnék feltenni kérdéseket a cigánysággal kapcsolatban, melyek az alábbiak:

1.
A cigány szónak a használóit miért támadják perekkel romajogi aktivisták, miközben az Önök szervezetének is benne van a nevében - pl. Cigány Önkormányzat, stb.? A rendőrség egy esetleges körözés kiadásakor vagy bűntett elkövetésekor miért nem használhatja a származásra utaló cigány vagy roma kifejezést?

2.
A boon internetes honlapnak adott interjújában leírható az, hogy BAZ megye egyes részein már 80%-os a cigányság. A médiában miért nem lehet leírni, hogy pl. a Baz-megyei születések 90%-a cigány, de a börtönökben elítéltek aránya 90%-a is cigány? Az Alkotmány kimondja: 61§ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, ez miért nem valósul meg?

3.
Megemlíti, hogy nem kapnak segítséget és nincs a cigányoknak esélyegyenlősége. Miért hátrányos helyzetű az, aki szinte mindent ingyen kap az államtól, ráadásul segélyként többet, mint egy dolgozó ember kaphat? Itt a romák vannak diszkriminálva? Ez pozitív diszkrimináció ami súlyosan sérti a többi magyar állampolgár esélyegyenlőségét, és ütközik az alkotmánnyal, mely kimondja: (66§) A Magyar Köztársaság biztosítja az egyenjogúságot.

4.
Megemlíti még, hogy a magyar lakosság 23%-a funkcionális analfabéta és az oktatás és a foglalkoztatás lehet az igazi megoldás. Miért van az, hogy az állam nagyvonalúan minden támogatást /ingyenes könyv, étkezés, utazás stb./ megad, mégsem végzik el a 8 általános iskolát évtizedek óta?

5.
Megemlíti, hogy kényszer miatt jutottak oda, hogy egyetlen megélhetőségi forrásuk a szociális segély. Kérdésem: Miért van az, hogy az is jogosult segélyre, aki a felkínált munkahellyel nem él és közli, hogy dolgozni nem is akar? Ha a polgármester foglalkoztatni szeretné a cigányokat, miért nem támogatják? /pl: Nyírmihálydi/

6.
Megemlíti még, hogy hátrányos helyzetű településeknél újra kell gondolni a pályáztatást, hogy hozzájussanak az uniós támogatásokhoz. Kérdésem: Hátrányos helyzetű térségben történő milliárdos beruházásokat követően roma hátrányos helyzetűek miért nem dolgoznak, tanulnak? Itt felmerül a hűtlen kezelés, csalás alapos gyanúja ugyanúgy, mint a szoc. Polos építkezéseknél, ahol lakás helyett sok esetben putrikat látni.

7.
Megemlíti, hogy a társadalom szemléletén múlik, hogy milyen kép alakul ki egy egy csoportról. Kérdésem: Az, hogy valaki szerény anyagi lehetőségekkel rendelkezik, azt kell-e eredményezze, hogy életvitele trágár, italozó, nemtörődöm legyen? Miért nem tesznek eleget egyesek alapvető higiéniai kötelezettségüknek?

8.
Megemlíti, hogy az elesett embereket a társadalom lökte erre a pályára. Ez a kérdés a társadalom félrevezetése, mely kimeríti a nagy nyilvánosság előtti tények meghazudtolását, mivel az állam minden erejével támogatja a szociálisan rászorulókat. Kérdésem: Azokat az embereket, akik a szabályokat, törvényeket nem tartják be, azokat miért támogatják, miért kell támogatni? Miért állnak a törvények megszegői mellé?