Tóth Ferenc, a nemzeti elkötelezettségű, kitűnő előadó többször is megemlítette, hogy a magyar nemzet egyik legnagyobb baja manapság a gyávaság. Gyávák vagyunk tenni, összefogni, kollektíven fellépni eszmei és gazdasági elnyomóink ellen. Ezért kellene indulnunk - így az előadó, József Attilát idézve - „a gyávaságot irtani”.
Én pedig azt mondom, nagyobb baj a gyávaságnál a közöny. A közöny az igazi probléma; mert aki gyáva, az pontosan tudja, hogy mi a cél, és mit kellene tenni a cél elérése érdekében, csak nem mer cselekedni, tartva az esetleges retorzióktól. Vagy azért nem mer, mert kevésnek, gyengének, eszköztelennek érzi magát. De tudja, hogy mi az, amire nem képes, mi az amit nem mer.
A közönyöst viszont nem érdekli, mi a cél. Sőt: nem törődik vele, hogy egyáltalán van-e cél. Egyetlen, személyes célja van: magát, családját biztonságban tudni, jóllakatni. Fittyet hány rá, hogy mi Magyarország államformája, ki a miniszterelnök, csak a munkahely, a betevő falat maradjon meg. Mert, gondolja a közönyös, ha ezek elvesznek, ugyan ki segít rajtam?
És a liberalizmus elnyomóink leghatékonyabb eszköze a közöny fokozására, a kollektivizmus kiirtására, az egyének egymástól való elszigetelésére. A közönyös, miután hazament a munkahelyéről, elégedetten ül le a TV elé mosatni az agyát, szívesen bámulja a vidoklipekben pálmafák alatt ugrándozókat, és undorral vált csatornát, ha véletlenül politikai vitaműsort lát.
A közönyös boldog, ha valamit leértékelve vehet meg a Tescóban, és az olyan szavak, hogy „nemzet, gazdaság, öntudat, függetlenség, radikalizmus, cionizmus, liberalizmus” hiányoznak a szókincséből. Nem is érti ezeket a szavakat.
És a közönyös retteg; ha elvész a biztos keresete, mi lesz vele? A többi közönyösre nem számíthat. Ki törődne vele? Ki adna kenyeret a kezébe, ha kizsákmányoló gazdája elcsapja?
Ezért, Tóth Ferenccel együtt arra buzdítok: szólítsuk meg környezetünkben levő embertársainkat, szomszédainkat, rokonainkat, és ne csak a gyávaságot irtsuk bennük, hanem a közönyt is. Tárjuk fel előttük a célt és a hozzá vezető utat: a független, erős, hagyományait ápoló Magyarországot, melyért nemzeti összefogással, a globális-liberális-cionista elnyomással szembeni passzív és aktív ellenállással tehetünk.
Münzberg Mihály
Nyíregyháza
Én pedig azt mondom, nagyobb baj a gyávaságnál a közöny. A közöny az igazi probléma; mert aki gyáva, az pontosan tudja, hogy mi a cél, és mit kellene tenni a cél elérése érdekében, csak nem mer cselekedni, tartva az esetleges retorzióktól. Vagy azért nem mer, mert kevésnek, gyengének, eszköztelennek érzi magát. De tudja, hogy mi az, amire nem képes, mi az amit nem mer.
A közönyöst viszont nem érdekli, mi a cél. Sőt: nem törődik vele, hogy egyáltalán van-e cél. Egyetlen, személyes célja van: magát, családját biztonságban tudni, jóllakatni. Fittyet hány rá, hogy mi Magyarország államformája, ki a miniszterelnök, csak a munkahely, a betevő falat maradjon meg. Mert, gondolja a közönyös, ha ezek elvesznek, ugyan ki segít rajtam?
És a liberalizmus elnyomóink leghatékonyabb eszköze a közöny fokozására, a kollektivizmus kiirtására, az egyének egymástól való elszigetelésére. A közönyös, miután hazament a munkahelyéről, elégedetten ül le a TV elé mosatni az agyát, szívesen bámulja a vidoklipekben pálmafák alatt ugrándozókat, és undorral vált csatornát, ha véletlenül politikai vitaműsort lát.
A közönyös boldog, ha valamit leértékelve vehet meg a Tescóban, és az olyan szavak, hogy „nemzet, gazdaság, öntudat, függetlenség, radikalizmus, cionizmus, liberalizmus” hiányoznak a szókincséből. Nem is érti ezeket a szavakat.
És a közönyös retteg; ha elvész a biztos keresete, mi lesz vele? A többi közönyösre nem számíthat. Ki törődne vele? Ki adna kenyeret a kezébe, ha kizsákmányoló gazdája elcsapja?
Ezért, Tóth Ferenccel együtt arra buzdítok: szólítsuk meg környezetünkben levő embertársainkat, szomszédainkat, rokonainkat, és ne csak a gyávaságot irtsuk bennük, hanem a közönyt is. Tárjuk fel előttük a célt és a hozzá vezető utat: a független, erős, hagyományait ápoló Magyarországot, melyért nemzeti összefogással, a globális-liberális-cionista elnyomással szembeni passzív és aktív ellenállással tehetünk.
Münzberg Mihály
Nyíregyháza
