A kárpótlás második szakasza a 2006. február 13-án megszavazott törvénnyel kezdődött. A jogszabályra azért volt szükség, mert az orosz és a magyar levéltárak iratainak egy része 2006-tól vált kutathatóvá. Így akik előzőleg nem éltek a lehetőséggel, 2006. április 1. és december 31. között megtehették.

A törvény alapján különböző jogcímen lehetett ezeket a kérelmeket beadni: a kárpótlási kérelmét minden olyan jogosult benyújthatta, akinek hozzátartozója (szülője, felesége, gyermeke, testvére) a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indíttatású önkénye miatt életét vesztette. Továbbá akinek hozzátartozója deportálás vagy szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg, illetve, aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített.

Mint mondta, ennek során összesen mintegy 97.600 kérelem jutott el hozzájuk. Ezekből például 32 ezer Magyarországról, 14-14 ezer Izraelből és Szerbiából, 17 ezer pedig az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett. Tehát ebből is a zsidók húznak hasznot. Nem is akárhogy.

Tájékoztatása szerint a kárpótlás során 2007. január 1. után 34. 000 határozatot hoztak, melynek során 1,1 milliárd forintot fizettek ki, amit a költségvetés fedezett. Egy meggyilkolt után 400 ezer forint jár, amit a leszármazottak között osztanak szét, akik megválaszthatják a valutanemet. Megközelítően 28 ezer esetben viszont hiánypótlásra kérték fel az igénylőket.

Megjegyezte: a hiánypótlási felhívásnak - külföldiek esetében - 90 napon belül kell eleget tenni, ám ha ez nem történik meg, erre még egyszer felszólítják a hozzájuk fordulókat, amelyben felhívják a figyelmet, hogy akár email-ben, akár telefonon jelezzenek vissza. Ha még erre sem érkezik válasz, akkor utasítanak vissza egy kérelmet.

Hozzátette azt is hogy a kárpótlás megítélésénél igyekeznek a törvény keretei között a legméltányosabban eljárni, adott esetben megelégednek például a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vagy a Jad Vashem Intézet által kiadott igazolásokkal (!!! - mint tudjuk, a Talmud szerint nem zsidó előtt zsidó tehet hamis tanúbizonyságot egy másik zsidó érdekében - a szerk.), melyek megállapítják a gyilkosság tényét.

Szabó Lajos arról is beszélt, hogy a kárpótlási igény bejelentésekor a sérelem elszenvedésének tényét és a rokonsági fokot kell hiteles közokirattal bizonyítani.

Az Egyesült Államok kongresszusi tagjainak arra a felvetésére, hogy ez megnehezíti az eljárást, és ezentúl elegendőnek kellene ítélni a szóbeli eskütételt, azt válaszolta: a magyar jogi szabályozásban az eskütétel nem bizonyítási eszköz, de az aránytalanul nehezen beszerezhető bizonyítékok pótlására a hivatal elfogadja mind a tanúnyilatkozatot, mind az amerikai közjegyző előtt tett személyes nyilatkozatot.