A magyar lakosság harmada a létminimum küszöbén él
2008-05-16. 18:30

A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal felszólítja a kormányt, hogy emeljék meg a 2006 óta változatlan összegben meghatározott létminimum összegét egy reális értékre. Nem cigányokról van szó (azok jól elvannak a segílyből és a színesfémből, lerí a BMW-jük színéről), hanem dolgozó magyar emberekről.

Emellett olyan új politikát várnak, amely változtat az elosztási viszonyokon a rászorulók javára - mondta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője egy pénteki sajtótájékoztatón. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon súlyosbodnak a megélhetési gondok: a költségek emelkedése és az alacsonyan tartott bérek, juttatások egyre több ember és család létét és egészségét veszélyeztetik. A létminimum összegét 2006 óta változatlanul 60 ezer 128 forintban tartják nyilván. Ebből az összegből nem biztosítható az alapvető szükségletek kielégítése - szögezte le.

A szociális fórum szervezője arról is beszélt, hogy az egytagú nyugdíjas háztartásra számított létminimum összege 54 ezer 115 forint, ennyiből több mint 850 ezren élnek. A 28 ezer 500 forintos nyugdíjminimumban pedig csaknem 280 ezren részesülnek. A szegénység az összes háztartás 28 százalékát érinti, a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a hivatalosan megállapított létminimum alatt élnek. A mély szegénység pedig 1,2 millió embert érint, akik napi 500-1000 forintból tengődnek - hangsúlyozta.

Az elszegényedési folyamat kísérőjelensége az egészségi állapot idő előtt romlása. Simó Endre megemlítette, hogy a szegények körében a szívinfarktus aránya háromszor nagyobb, mint a gazdagok körében, és a depressziós megbetegedések is kétszer gyakrabban fordulnak elő a nélkülözőknél.

A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal "Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság leküdéséért" címmel országos tanácskozást kezdeményez, amely az elszegényedő réteg promlémáival és azok megoldásával foglalkozik. Ennek fényében új társadalompolitikát is hirdetnek, amelynek lényege a társadalmi igazságtalanság csökkentése és az elosztási viszonyok kiigazítása a nélkülöző rétegek javára - közölte Simó Endre.

Az újságírók előtt három "tanú" is bemutatkozott, felvázolva, hogy havonta mennyi pénzből gazdálkodhatnak. Egy rokkantnyugdíjas elmondta, hogy az 58 ezer 350 forintjából a lakbér, rezsiköltségek és a BKV bérlet megvétele után 7720 forintja marad élelemre, gyógyszerre, ruházkodásra és kultúrára. Hozzátette, hogy az új szabályok szerint szociális segélyre sem jogosult.

Egy kétgyermekes családból az édesanya ismertette helyzetüket: összesen 174 ezer forintból és a két gyerek után járó 24 ezer forintos családi pótlékból élnek. Összes fix költségük havonta 132 ezer forint, így négyüknek 66 ezer forintjuk marad ételre, ruházkodásra, tanszerekre és egyéb kiadásokra.

A harmadik "tanú" egy négygyermekes apuka volt, aki elmondta, hogy 198 ezer forintból kell havonta kijönniük, ebből 120 ezer elmegy lakbérre és a rezsire. Szociális bérlakásért folyamodtak, de pont pénteken kapták meg az elutasító határozatot.

(FH)