Engedjék meg, hogy egy történetet osszak meg Önökkel, nem lesz rövid. Elöljáróban egy pár szót írnék bevezetőnek. Békés megyében élek, ápolónő a foglalkozásom. Nem kell bemutatni az egészségügy helyzetét, el lehet képzeli, hogy a megyében is katasztrofális. Én és párom erősen jobboldali beállítottságúak vagyunk, ahogy manapság "divatos" nevezni: fasiszták, neonácik, rasszisták, stb... Én csak úgy nevezném, józan gondolkodásúak.

Idősek otthonában dolgoztam sokáig, de 2 éve elcsábítottak a szülőfalumban működő, fogyatékosokkal, tanulásban akadályozott és állami gondozott gyerekekkel foglalkozó intézménybe. Tudni kell, hogy ebben a faluban évtizedek óta működik ez az intézmény. Lehet mondani, hogy a falu ennek köszönheti fennmaradását, sok családnak jelenti a megélhetést.

Jelentette... Ugyanis 2008.06.30-án ezt az intézményt több évtizedes működés után bezárják.... Hogy miért? Ezt nem lehet tudni. Tippek vannak.

Fletó vette meg, és golfpályát akar építeni zsidó hordájával, esetleg wellness központot. Egy biztos, valakinek kell a terület, a megyei önkormányzat pedig úgy döntött, hogy csak vigyék. Több mint 50 hektár zöld terület, erdővel. Rajta újonnan épült iskolarész, mindennel felszerelve. 2 műemlék jellegű kastély, amelyet kollégiumnak használtunk. A gyereke élvezték a szép környezetet, nagyokat lehetett sétálni, játszani, élmény volt az a hely mind gyereknek, mind felnőttnek. Sajnálom, hogy fényképet nem tudok csatolni, de folyamatban van. Ugyanis az egész területet kutyás őrökkel védik, és kicsit nehézkes a bejutás, kerítést pedig nem szoktam mászni.

Mondanom sem kell, hogy ez a bezárás létszámleépítéssel járt, többek között engem is lapátra tettek, meg sem lepődtem már... Szeptembertől a közeli városban kezdik az évet, bent a betonrengeteg közepén. Udvar nincs, nagy mozgásigényüket nem tudják kielégíteni. Az ebédlő és a konyha fele akkora, a tantermek kicsik és sötétek. Megjegyzem, az "utódom" egy 50-es éveiben járó alkoholista nő, de a lényeg, hogy a helyi MSZP oszlopos tagja...

Az állami gondozott gyerekeket egy másik megyei intézményhez csatolták, figyelembe sem véve azt, hogy ez mekkora trauma egy fogyatékkal élő embernek. Középsúlyos értelmi fogyatékos fiatal felnőtteket (20-22 évesek) pedig, kapaszkodjon meg mindenki, beteg, idős emberek közé rakták be, szociális otthonba.... Felháborító!! Ki engedhet meg ilyet? Ezek a fiatalok önellátóak, külön házban laktak, főznek, mosnak. Segítséggel, de mindent megcsinálnak. Rengeteg szeretetet tudnak adni, ami a legtöbbet ért.

Az elszakadás borzasztó volt. Ők óvodás koruk óta itt nőttek fel, ismerték a velük dolgozó felügyelőket évek óta, akiktől elszakították őket. Borzasztó volt... Egymás után ugrottak a nyakunkba és keservesen sírtak, hogy ők nem akarnak elmenni. Remegtek, idegileg kikészültek, nem ettek napok óta. Egy új környezetet, új társaságot nagyon nehezen tudnak megszokni. Kérdezem én, aki ezt csinálta a gyerekekkel, tudja ezt? Mert én nem hiszem. El sem tudja képzelni, mit élnek át most. Nem tudja, mert nem érdekli. Nem érdekli az sem, ha megdöglik a magyar, itt az a lényeg, hogy az ő fajtája megmarad. Aki nem hódol be neki és a rendszernek, az el van veszve. Az sem érdekli, hogy közel 300 gyerek és fiatal felnőtt életében hatalmas törést okozott, hogy családok megélhetését tette lehetetlenné.

Ez csak egy példa a rengeteg bezárás, felszámolás, összevonás közül, amely most az országban van. Elkeserítő a helyzet, és a közeljövőben semmi jóra nem lehet számítani. Mégis csak azt tudom tanácsolni mindenkinek: Kitartás!!!

Köszönöm, hogy végigolvasták.

Tisztelettel: