Anglia is megkezdi a nagyléptékű államosítást
2008-10-12. 21:08

Vasárnapi londoni lapértesülés szerint a brit kormány kész többségi tulajdonba venni a legnagyobb brit bankokat a pénzügyi szektor összeomlásának megakadályozása végett. A körvonalazódó tervek végrehajtásának idejére, a héten felfüggeszthetik a kereskedést a Londoni Értéktőzsdén.

A kormány már a hét közepén bejelentette, hogy a brit nagybankok és lakástakarék-szövetkezetek összesen 50 milliárd font költségvetési tőkeforráshoz juthatnak; lehívás esetén, a juttatás fejében az állam elsőbbségi részvényeket kap az állami tőkét lejegyző bankokban. A The Sunday Telegraph forrásai szerint azonban az újonnan felmerült, radikális javaslatok jóval tovább mennek a minap ismertetett mentőtervnél; Gordon Brown miniszterelnök drasztikusabb lépésekre, akár a teljes brit bankrendszer államosítására is rákényszerülhet. Ezt a brit sajtó már egy ideje a komoly lehetőségek közé sorolja.

A Financial Timesban Paul De Grauwe, a leuveni egyetem közgazdaságtan-professzora a minap azt írta: a pénzügyi szektor jelenlegi válságából csak egy kiút van, az, ha a nagy országok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az euróövezet, esetleg Japán - kormányai átveszik gazdaságuk bankrendszerét, vagy legalábbis a nagybankokat. A kormány az egyetlen olyan intézmény ugyanis, amely meg tudja oldani a likviditási válságot, mert amint a bankok az állam kezében vannak, utasítani lehet őket arra, hogy bízzanak egymásban és hitelezzenek egymásnak, állt a Financial Timesban közölt elemzésben.

A The Sunday Telegraph szerint amikor a brit kormány a hét közepén nyilvánosságra hozta 50 milliárd fontos állami tőkejuttatási programját, az eredeti szándék az volt, hogy ennek fejében viszonylag csekély részesedéseket szerez a költségvetési pénzből kérő bankokban. A banki részvények árfolyamának meredek zuhanása nyomán azonban a kormány most már kész többségi részesedések átvételére is a nagybankokban, állami képviselőket küldve a bankok igazgatótanácsaiba - áll a vezető vasárnapi konzervatív lapban. Egy másik nagy vasárnapi brit lap, a The Sunday Times úgy tudja: a négy legnagyobb brit bank összesen 35 milliárd font tőkejuttatást kér. Közülük a két legsúlyosabban megrendült helyzetű brit pénzintézet, a Halifax-Bank of Scotland (HBOS) - a legnagyobb jelzálogkölcsönző -, valamint a Royal Bank of Scotland 70, illetve 50 százaléka kerülhet állami tulajdonba.

Ez minden idők legnagyobb állami bankmentő akciója lenne, amely a kereskedés felfüggesztéséhez is vezethet a Londoni Értéktőzsdén; ennek célja az lenne, hogy a piacnak legyen ideje megemészteni a fejleményeket. Az Európában irányadó londoni tőzsde fő árfolyammutatója, a FTSE-100-as öt és fél éve először négyezer pont alatt, 3932 ponton zárta a hetet, több mint ezer pontos heti zuhanással, és az indexben foglalt vállalatok tőzsdei összértéke csak az elmúlt öt kereskedési napon 250 milliárd fonttal csökkent. A FTSE-100-as pontosan 2800 ponttal, több mint 40 százalékkal jár a tavaly júniusban mért 6732 pontos legutóbbi zárási csúcsa alatt, így most már mélyen a recessziós időszakokra jellemző „bear market” sávban van. A nem hivatalos, de általánosan elfogadott értékpiaci meghatározás szerint a „bear market” állapot akkor áll be, ha valamely tőzsde egy vagy több részvényindexe a megelőző csúcsról az időszaki kilengésektől függetlenül, folyamatszerűen legalább 20 százalékot süllyed.

A múlt szerdán nyilvánosságra hozott brit bankmentő program összesen 250 milliárd font értékű, ugyanis az 50 milliárd fontnyi költségvetési tőkejuttatási keretet a Bank of England - a brit jegybank - legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki. Emellett a brit kormány - az intézkedési terv talán legfontosabb elemeként - az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke eléri az 500 milliárd fontot, az éves brit GDP-értéknek jóval több mint a harmadát.

A lakossági szférára is átterjedt hitelválság egyik fő oka, hogy a bankok egymásról sem tudják, mennyi nem teljesítő - jórészt jelzálogalapú - követelést tartalmaznak pénzpiaci portfolióik. Ezért jó ideje óvakodnak az egymás közti rövid lejáratú hitelezéstől, ami rekord szintekre hajtotta fel a bankközi kamatokat (LIBOR), drágítva minden más hitelügyletet is. A kölcsönök egekbe szökő nagybani ára - de főleg szinte teljes elapadása - már a kiskereskedelmi hitelpiacot is komolyan sújtja; a Bank of England legutóbbi kimutatása szerint az augusztusban folyósított lakossági ingatlanhitelek értéke az előző hónapban kihelyezett összeg 5 százaléka volt Nagy-Britanniában.

(MNO)