Időpont és helyszín: május 17., vasárnap 13 óra, Alapítók út.

Dr. Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke

Tóth Zoltán, a Magyar Gárda megyei kapitánya

Samu Tamás Gergő, a Jobbik megyei elnöke, EP-képviselőjelölt

A Magyar Gárda Mozgalom Gróf Tisza István századának közleménye a 2009. április. 24-én Lökösházán történt eseményekről

Április 24-én délután e család gyermeke vasvillát ragadva indult el otthonról. Délután a helyi testépítő klub előtt kereste a számára nem szimpatikus helyi lakost, hogy jöjjön ki, mert megakarja ölni. Több helyi lakos látta, hogy a vasvillát a nap folyamán sétapálcaként használva, egy-két embert megszólítva járta a falut. Estefele egy helyi sörözőt vett célba, ekkorra már a család többi tagjával csoportosulva és természetesen a vasvilla társaságában. (A sörözőben, tudomásunk szerint egy hónappal ezelőtt szintén ez a fiatalember szórakozásként verekedésbe kezdett. A helyi járőrök lecsitították, de feljelenteni senki nem akarta.) Az akkor 8-10 fős csoport, köztük a helyi kisebbségi képviselő, kiülve a söröző teraszára, intenzív ivásba kezdett. Az ivászatot hangos éneklés kísérte.
E társaságot látva a faluban élő tisztességes, dolgozó emberek, törzsvendégek inkább elmennek.

Így volt ez akkor este is. Egy kis idő elteltével már nem találták szimpatikusnak a pultos hölgyet, az ott tartózkodó barátját még kevésbé. Ezért, miután a pultos hölgybe belekötöttek, a mellette kiálló barátja olyan ütést kapott, hogy felrepedt a szeme. Ekkor lett értesítve a rendőrség először.

Természetesen a kis csoport, magát nem zavartatva, mintha mi sem történt volna, tovább folytatta a jókedvű mulatozást. Záróra előtt három fiatalember érkezett a sörözőbe, akik közül az egyik a tulajdonos ismerőse és gyakori vendége a helységnek. A társaság, melynek a létszáma időközben már 10-15 főre duzzadt, nekiesett a három fiatalembernek. A rendőrség ekkor lett másodjára értesítve.

Előkerült a vasvilla, üveg, seprűnyél, billiárd-dákó, minden, ami egy emberi élet kioltására alkalmas lehet. Szúrtak is szép számmal a kedves vendégek, nem néztek ott senkit és semmit. A söröző perceken belül háborús övezetté változott. Aki olyan faluban él, ahol van kisebbségi képviselő, talán jogosan reméli egy „képviselőtől”, hogy megpróbál uralni egy ilyen helyzetet, sajnos itt inkább aktív szerepet vállalt. A magyarok felé csitít, de cigányul buzdítja a rokonságot. Kiérkezett az első járőrautó 2 fő járőrrel és 2 fő polgárőrrel. A két járőr megkezdte a verekedők szétválasztását, kapva ezen a három fiatalember el tudott menekülni.

De ha már a buli ilyen jól sikerült, miért is ne folytatnánk címszó alatt e kis csoport nekitámadt a rendőrségi autónak, amelyben két polgárőr hölgy ült. Az egyik hölgy arca mellett egy fával törték be a hátsó ablakot. Ekkor már ott volt egy másik rendőrautó is járőrökkel és a söröző tulajdonosa is megérkezett. De ha már a rendőrségi autót meglehet rongálni, akkor a tulajdonos hölgyét is.

Egyébként sem volt számukra szimpatikus, mert ahogy a többi helyi söröző-tulajdonos, úgy ő sem látta szívesen őket. Ezért a roma csoportból három fiatalember kezelésbe vette az autót. Talán egy szélvédő úszta meg épségben. Ekkor azért már volt rendőri jelenlét rendesen, de ez még mindig csak ösztönözte a csapatot, kiabálás, fenyegetőzés, hiszen itt minden megengedett. A vasvillával érkező vendég, rendőri jelenlét mellett, visszatért a sörözőbe, majd a pulton belül álló fiatalembert és a tulajdonost is megütötte. Miután ők a raktár felé indultak, még egy sörösüveget a tulajdonos felé dobott, mely felszakította a fejét.

Mentők, rendőrök, kórház. Természetesen tökéletes jogrendszerünkben a tomboló romákból végül is sértettek lettek. 10-15 fő roma szemtanúval szemben 3 magyar fiatalember ebben az államban csak rosszul jöhet ki a dologból. Az anyagi kár megközelíti az 1 millió forintot. A rendőrség nem csak ebben az esetben volt tehetetlen Lökösházán.

A szemtanúk félnek, vagy meg lettek félemlítve. A falu lakói is félnek, nem merik a gyerekeiket a játszótérre engedni. A romák az eset után vérszemet kaptak, és röhögve mesélik el, hogy a rendőrök nem mernek velük semmit csinálni.

Hát ez most Lőkösháza, 2009 tavaszán. Még egy év sem telt el azóta, hogy a helyi polgárőrökre támadtak szintén ennek a társaságnak a tagjai, és egyiküket meg is sebesítették. Csupán azért, mert tisztességgel végezték a munkájukat, és több bűncselekmény elkövetését megakadályozták. Akkor a gárdisták egy héten keresztül a polgárőrökkel összefogva folytattak járőröző tevékenységet a településen.

Ennek hatására egy időre béke lett a faluban. Eddig tartott, vagy még eddig sem. Ugyanis az utóbbi hetekben már benne volt a levegőben, hogy előbb vagy utóbb itt be fog következni, az, ami sajnos be is következett. De nehogy azt higgye valaki is, hogy majd ez után az eset után egy darabig megint nyugalom lesz. A településen azóta is folyamatosak a fenyegetőzések, csak idő kérdése, mikor válnak ezek valósággá. Meddig kell még a „rendőreinknek” tehetetlenül szemlélni, hogy egy-két család rettegésben tart egy egész települést? Vajon hol vannak most azok a rendőrök, akik régebben kezelni tudták az ilyen eseteket, és a kellő ráhatással tudtak fellépni a bűnözőkkel szemben? Mi lehet a megoldás? Fogjon össze a település, rázza le magáról a rettegés béklyóit, és kergesse el az életüket megkeserítő bűnözőket? Meddig, a következő faluig, hogy ott egy kis idő múlva előről kezdjék?

Véleményünk szerint a büntetések azonnali szigorítása és a csendőrség mielőbbi visszaállítása lehet a jó megoldás.

A Magyar Gárda Mozgalom Gróf Tisza István századának nevében

László Attila sajtóreferens