Tavalyhoz viszonyítva jóval több szülő járatná gyerekét magyar iskolába Csángóföldön, ezért több osztályra lenne szükség. De az iskolaigazgatók és a Bákó megyei tanfelügyelőség nem ismeri el az igény jogosságát. Azt is megkérdőjelezik, hogy a kérvények számának megfelelő gyerek el kezd majd járni magyar órákra. Kételyüket bizonyos mértékben Matekovits Mihály, az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségügyi főosztálya vezetője is osztja. Az ottani tanárok azzal fenyegetőznek: nem kezdik el az oktatást.

„Csángóföldön leülni egy fehér papírlap mellé, és azt írni rá, hogy azt akarom, hogy a gyerekem magyarul tanuljon, jár valamiféle rizikóval, ezért nem engedhető meg, hogy ebből az akaratból csúfot űzzünk" - fejtette ki felháborodva lapunknak Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-magyar Szervezet oktatási felelőse. „Ezt a rizikót 390 szülő vállalta, és ehhez a mi munkánk is hozzájárult, akkor, hogy mondjuk azt, hogy mégsem lehet magyarul tanulni?" - tette fel a kérdést.

A probléma abban rejlik, hogy tavalyhoz viszonyítva jóval több szülő járatná gyerekét magyar iskolába. Ezért új osztályok kellenének, és több tanár. Ezt a helyzetet a bákói tanfelügyelőség nem akarja elismerni. Az iskolakezdés közeleg, és a helyzet még mindig megoldásra vár.

Hegyeli azt állítja, egyre többen vannak, akik szeretnék, hogy gyerekeik magyarul tanuljanak. Annyian, hogy kinőtték a jelenlegi kereteket. De a hatóságok még ahhoz sem szoktak hozzá, hogy a meglévő oktatást elismerjék: ugyanannyi óraszámmal rendelkező román tanárt titularizálnak, a magyar tanároknak pedig évente vizsgázni kell, mert az ő óráikat bizonytalan jövőjűnek tartják. Hegyeli szerint ez diszkrimináció. A magyar nyelven való tanulást jelző kérvényeket már áprilisban begyűjtötték, de azóta senki nem vette figyelembe, hogy lehetetlen helyzetbe kerülnek az oktatók, ha nem növelik meg az osztályok számát.
...
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a 3051/19. 06. 2006-os szám alatt bejegyezték a vizsgálati kérést, de Hegyeli Attila szerint egy lépést sem tettek az ügy kivizsgálására. „El sem jöttek Bákóba" - mondja. Asztalos Csabát, a diszkriminációellenes tanács elnökét nem sikerült elérni, hogy erre a vádra reagáljon.

Az RMDSZ-es hivatalnok megérti a román sovinsztákat

Matekovits Mihály szerint Hegyeli nyilvánvaló túlzásokba esik, és inkább a sajtónak panaszkodik, mint az illetékeseknek. Az illetékesek ebben az esetben a megyei tanfelügyelőségek lennének. Ám a helyi szinten megnyilvánuló gáncsoskodásokat ő maga is elismeri. Ugyanakkor Matekovits úgy véli, hogy az iskolaigazgatók nem hibáztathatóak teljes mértékben, mert a leadott kérvények száma sosem egyezik a végül tényleg a magyart választó gyerekek számával.

„Azoknak a gyerekeknek a szüleivel szemben, akik beadták a kérvényt, hogy gyerekeik magyarul is tanulhassanak, azokkal szemben disznóság ami történik" - állítja Hegyeli Attila. Szerinte annál is szomorúbb a helyzet, hogy éppen a kormányban lévő magyarokkal kell vitáznia „a magyar oktatás létjogosultságáról." Azzal vádolja Matekovits Mihályt, hogy ki sem látogatott Bákó megyébe, hogy ott vizsgálja meg a helyzetet. Panaszkodik, hogy a szerdai nyilvános oktatási gyűlésen sem támogatták felvetéseit.
...
Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár elmondta, hogy szerdán találkozott Hegyelivel, aki megígérte, hogy jegyzékben fordul hozzá, amelyben jelzi majd a problémákat. "Ez nem történt meg" - mondja. Azt is kifejtette, hogy a mai magyar tanfelügyelők brassói találkozóján találkozik majd Hegyelivel és Matekovitsal és megpróbálnak megoldást keresni a kialakult helyzetre. Elmondta: jövő héten Bákó megyébe utazik, hogy személyesen is győződjön meg: a problémák megoldást nyernek.

(erdely.ma)