Egy régi cionista hazugságot leplezett le az Echo Tv-nek nyilatkozó Képíró Sándor csendőr, akinek személyiségi jogait súlyosan megsértették és megrágalmazták a holokausztbiznisz vámszedői. Képíró elmondta: Újvidéken partizánokra vadászott a Magyar Királyság honvédsége, mai szóhasználattal terroristákra, és nem zsidókra. Hogy a főként szerb terroristák között lehettek zsidók is, az más kérdés. Kíváncsiak vagyunk, a rendőrség mikor kezd nyomozni a Képíró személyes adataival visszaélő Wiesenthal-banda ellen.

A ma 93 éves egykori csendőrt azzal vádolják, hogy részt vett az 1942 januári újvidéki vérengzésben, és a zsidók deportálásában 1944-ben. A Magyar Külügyminisztérium azt ígéri, hamarosan választ ad a nácivadász központ kérdéseire.

- Én vagyok itten - a fotók a második világháborúban készültek. Képíró Sándor ekkor az újvidéki vérengzés idején a délvidéki 5-ös csendőrkerületben szolgált főhadnagyi rangban. Ezért őt kétszer is bíróság elé állították. Ma 93 éves, tíz éve települt haza Argentínából. Most a történtek után 65 évvel a Simon Wiesenthal nácivadász központ náci háborús bűnösként szeretné ismét bíróság elé állítani. Képíró tagadja, hogy bármi köze lenne a zsidóüldözésekhez.

- Nem volt egy fegyverhasználat se és nem raboltam, milyen alapon beszélnek háborús bűnösről? És különben is ez a razzia nem volt zsidóellenes razzia, hanem partizánellenes razzia volt - meséli Képíró.

A Wiesenthal központ ennek ellenére kitart hazugsága mellett. A bécsi központú rágalomipari szervezetet még a 60-as években hozták létre a második világháború után elmenekült "háborús bűnösök" felkutatására. Persze kommunista tömeggyilkoskra ez a kereszténygűlölő zsidószervezet sohasem vadászott, alapítójának, a 2005-ben meghalt Simon Wiesenthalnak jellegzetessége, hogy jó egészségben bírt ki négy évet az úgynevezett haláltáborokban. Számos állítólagos főbűnöst sikerült is bíróság elé állítaniuk. Mostani vezetőjük azt hazudja, Képíró bűnösségéhez nem férhet kétség.

- Kész csoda! Egy náci háborús bűnös azt állítja, hogy ártatlan. Ez minden nap, mindenütt megtörténik. Ebben nincs semmi meglepő, semmi csodálatos. Őszintén szólva én nem is vártam mást - szögezi le a nácivadász.

1942 januárjában az újvidéki Duna-parton a magyar katonák valóban legyilkoltak ezer szerbet és zsidót. csakhogy ezek túlnyomórészt fegyveres partizánok, azaz terroristák voltak. Ez a magyarországi balliberális történészek szerint  Magyarország történetének egyik legsötétebb fejezete. Akárcsak a magyar hatóságok, köztük a csendőrség állítólagos részvétele 600 ezer magyarországi zsidó deportálásában (valójában sokkal kevesebbről volt szó - a szerk.). Képíró Sándor esetében azonban a magyarok szerint a Wiesenthal központ rágalmakra alapítja vádjait.

Az 1944-es bírósági ítélet szerint Képíró bűne annyi volt, hogy elmulasztotta beosztottai ellenőrzését. A világháború utáni népbírósági ítélet eredeti példánya pedig eltűnt. A magyar hatóságok is úgy tájékoztatták a volt csendőrt, amikor hazatelepülését kérvényezte, hogy ellene semmiféle eljárás nem folyik. Azt pedig, hogy a deportálásokban részt vett volna, a korszakkal foglalkozó történész egyszerűen lehetetlennek találja.

- Az az állítás, ami szintén elhangzott, hogy ő '44-ben részt vett volna a zsidók deportálásában, ez teljesen nyilvánvalóan valótlan, éspedig azért, mert Képíró Sándort '43-ban bírósági eljárás alá vonják. Nem is szökik meg egyébként társaival szemben. Ez is arra utal, hogy nem volt tulajdonképpen veszélyeztetve és bűntudata sem. A rangját 1944 május végén kapja vissza. Ekkor viszont az 5. csendőrkerületbe - ahová tartozott - a deportálások már lezajlottak. Tehát, ha akart volna sem vehetett volna benne részt - eleveníti fel a történész.

A Magyarországi, külföldi irányítású Külügyminisztérium gyors választ ígért a Wiesenthal központnak. A történészek jelentős része pedig úgy véli, 62 évvel a háború után a nácivadászat ideje lejárt. Itt az idő az elfogulatlan történelmi kutatásra. Képíró Sándor pedig azt reméli, hátralevő életét békében élheti le.

(Kuruc.info - Echo Tv korrigálva)