/Frissítések a hír alatt/

Az előbb ismertetett feltételeken túl a megállapodás akadálya lehet a jegybanki tranzakciós adó, ami az Európai Központi Bank szerint veszélyezteti a magyar jegybank függetlenségét. A BruxInfo úgy értesült, hogy az Európai Bizottság az ügyben várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen szeptember 27-én. A testület illetékes szóvivője viszont azt közölte, hogy nincs még brüsszeli állásfoglalás a tranzakciós illetékről.

A pénzügyi tárgyalások adják a Fidesz–KDNP szerdán kezdődött, az őszi parlamenti ülésszak előtti frakcióülésének az egyik fő témáját. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent interjújában elmondta, arra kérte a miniszterelnököt, hogy őszintén beszéljenek a kérdésről, mert a frakcióknak ismerniük kell a részleteket, hogy meg tudják hozni a megfelelő döntést.

Nem úszható meg az IMF-hitel, a valutaalap-program, ettől a lehetőségtől pedig nem félni kell, hanem okosan használni, hogy a magyar gazdaság szerkezetét javítsuk – mondta Varga Mihály a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusülésén szerdán.

Orbán "Szabadságharcos" Viktor külföldi hírügynökségek tudósítóinak elmondta: ősszel zárulhatnak le a tárgyalások.

(MNO nyomán)

Frissítés: Blöff lehet az IMF állítólagos követeléslistája - így könnyebben el lehet majd fogadtatni néhányat a megszorítások közül

Blöff lehet a Magyar Nemzet és a Népszabadság által is megszellőztetett, a korábban ismerteknél jóval terjedelmesebb kívánságlista, amely az IMF által kért gazdaságpolitikai intézkedéseket veszi számba, és ami a kormánypárti országgyűlési képviselők sárvári összejövetelén szivárgott ki. Amint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a jövő évi költségvetési kiigazításhoz az IMF a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár-emelését, a családi pótlék csökkentését, a személyi jövedelemadó emelést, privatizációt, az utazási kedvezmények csökkentését, bürokrácialeépítést és általános értékalapú ingatlanadó bevezetését javasolja. További elvárás a lapértesülések szerint, hogy az önkormányzati kiadásokat csökkentsék, valamint hogy a kormány vezesse ki a bankadót és a pénzügyi szektornak juttasson forrásokat.

Ilyen részletes és összetett kívánságlistát a nemzetközi hitelező szinte soha nem szokott megfogalmazni, ráadásul az eddig kiszivárgott hírekhez képest rengeteg új politikailag nem csak kényes, de szinte vállalhatatlan területet is felölel. Ilyen például a nyugdíjak csökkentése, amiről Orbán Viktor kormányfő többször azt mondta, hogy a kormány meg fogja őrizni a nyugdíjak reálértékét. (Az Origónak nyilatkozó résztvevők benyomása szerint a kormányfő sokkal inkább egy valamennyi eshetőséget számba vevő "horrorforgatókönyvet" vázolt fel, mintsem a szervezet konkrét kéréseit.)

Valószínűbbnek tűnik az a forgatókönyv, hogy kormányzati körök elsősorban kommunikációs célok miatt szivárogtatták ki a listát, ami vélhetően nem - legalábbis nem teljes egészében - a Valutaalaptól származik. A szivárogtatás célja egyrészt a lakosság, másrészt a frakció ijesztgetése lehet, amivel elérhető, hogy bármilyen, a felsoroltnál kevesebb, IMF-felé tett engedményt sikerként lehet majd kommunikálni.

Brutális lenne Németh Dávid, az ING elemzője szerint ha ilyen listát küldött volna az IMF a kormánynak, hiszen egy ekkora csomag több ezermilliárd forintos kiigazítást ölelne fel, miközben legfeljebb 300-400 milliárd forintos egyenlegjavulásra szorul a jövő évi költségvetés, az esetleges élelmiszeráfa-csökkentés és a munkahelyvédelmi akcióterv miatt. Németh szerint általános ötletelések kerülhettek elő a sajtóban, vagyis a lista nem az IMF-től származik. A kiszivárogtatás politikai színezetére utal, hogy lényegében valamennyi listán szereplő pontot a kormány ellenez.

Egy-két tétel ugyanakkor valóban előkerülhet a tárgyalásokon, és jó eséllyel ezek opciók lesznek majd a jövő évi költségvetési kiigazításban. Elsősorban az állami szféra kiadásait vizsgálhatják át a nemzetközi szervezet és a kormány szakértői. Bár bércsökkentés egyelőre nem valószínű, bérbefagyasztás lényegében eddig is volt a közszférában. Hozzá tartozik ehhez - Németh szerint - hogy más országokban, például a Baltikumban, IMF-programok hatására bércsökkentés is volt a szervezet kérésére.

A nyugdíjkorhatár emeléséről jelenleg is érvényben van egy tervezet, bár az elképzelhető, hogy itt a végrehajtás gyorsítását kérje az IMF. Az szja-rendszer megváltoztatása is lehet elvi opció, bár Németh szerint politikailag ez is kényes terület, ahogy az egységes és általános ingatlanadó bevezetése is. Burkoltan viszont létezik ingatlanadó, hiszen önkormányzati hatáskörben bevezethető, és az elemző szerint egyre szélesebb területen élni is fognak ezzel a joggal az önkormányzatok.

A listán szereplő néhány tételről különösen nehéz lenne megegyezni - véli Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza, aki elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajtóban kiszivárgott néhány elemről eddig nem is lehetett hallani. Ha igaz a kiszivárogtatás, akkor különösen nehéz lesz megegyezni a nyugdíjak és a családi pótlék csökkentéséről, mivel ezek az eddigi gazdaságpolitika sarokpontjait képezték - emelte ki Gárgyán.

A szakértő szerint ugyanakkor vannak olyan tételek, amelyek könnyen egybecsenghetnek a kormányzati elképzeléssel, ilyen lehet akár a nyugdíjkorhatár emelése, az utazási kedvezmények megvonása, valamint a bürokrácia és az önkormányzati kiadások lefaragása. Ezért elképzelhetőnek tartja az elemző, hogy tárgyalásstratégiai célból - hogy könnyebb legyen a kompromisszumot megkötni - ezeken a területeken engedni fog a kormány. Gárgyán Eszter szerint a privatizációs elképzelések is bonyolíthatják a tárgyalásokat, hiszen az ellenkezne a magyar kormány eddigi törekvéseivel, például a közművek államosításával.

A szakértő úgy látja, hogy a nehéz tárgyalásokat majd csak a jövő év elején sikerülhet lezárni, de a mostani felvetésekre a kormány egy-két héten belül reagálni fog. A továbbra is fennmaradó egyik legfontosabb vitapont a jegybankra kivetendő pénzügyi tranzakciós illeték kérdése, amellyel kapcsolatban várhatóan kötelezettségszegési eljárás is indul szeptember 27-én Magyarországgal szemben. Gárgyán elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a vegyes kormányzati kommunikáció ellenére, várhatóan előbb vagy utóbb meghátrál a kabinet, és nem veti ki az illetéket az MNB-re. A tárgyalások gyors és sikerese lezárását továbbra is külső tényezők fogják nagyban befolyásolni, vagyis ahogy romlanak a hazai finanszírozással kapcsolatos kondíciók, úgy javulnak a megállapodás esélyei.

(Napi Gazdaság nyomán)

2. frissítés:

A Fidesz-KDNP-frakció arra hatalmazta fel a kormányt, hogy egy alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatot hozzon tető alá a következő napokban - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Facebook-oldalán, utalva a sajtóban megjelent IMF-kölcsönfeltételekre, amelyek egy részét ő maga is felsorolta a videóüzenetben.

Videóüzenetében a kormányfő kitért arra is, hogy a sárvári frakcióülésen a többi között a választói törvény módosításáról, valamint több szociális és munkaügyi kérdésről döntenek a kormánypártok képviselői.

Gyengült a forint és esett a tőzsde csütörtökön a miniszterelnök IMF/EU-megállapodást a felkínált feltételek mellett elutasító bejelentésére.

Az euró jegyzése 285,40 forintról 289 forint fölé szökött fel pár percen belül a bejelentést követően.

(MTI nyomán)

Az Index megszerezte azt a kormány által titkosan kezelt levelet, amit az IMF-EU páros írt július végén, a hiteltárgyalások első fordulójának lezárása után, és amire hivatkozva Orbán Viktor csütörtökön bejelentette: így nem akar IMF-hitelt. A levélben diktátumok nincsenek, csak évek óta sürgetett intézkedések iránti igény. A levélben kevés elvárás szerepel, az szja-átalakításra és a szociális kiadások áttekintésével kapcsolatban sincs szó konkrétumokról. Szerepel viszont benne például az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaállítása, az MNB-t sújtó, az EU által is kifogásolt tranzakciós adó eltörlése. Azonnal intézkedéseket viszont sürgetnek, különben borul az idei és 2013-as hiánycél is.

„A frakcióülésen számos fontos döntés született, de a legfontosabb, hogy az IMF és az Európai Unió Magyarországnak felkínált kölcsönével szemben támasztott feltételeit is végigvehettük [...] a lista hosszú, a sajtóban olvasható, a nyugdíjak csökkentésétől kezdve a bürokrácia csökkentésén át a bankadó megszüntetésén keresztül a bankoknak jutattandó pénzösszegig minden szerepel benne, ami nem érdeke Magyarországnak” – mondta a Facebookon a sárvári frakcióülésről közzétett üzenetében csütörtök délután a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint ezért a frakcióülés arra az álláspontra helyezkedett, és ő személyesen is ezen a véleményen van, „hogy ezen az áron nem”. A frakció felhatalmazta a kormányt arra, hogy egy alternatív tárgyalási javaslatot dolgozzon ki.

Orbán a csütörtök reggel a Magyar Nemzetben megjelent információra utalhatott sajtóban megjelent hírekként. A cikk szerint az ülésen ismertették a képviselőkkel az IMF-követelések listáját, amely lista állítólag abban a levélben szerepel, amit az IMF-EU tárgyalódelegáció július 25-én írt a tárgyalások első fordulójának lezárása után.

Noha a levelet a kormány titkosan kezeli, az Indexnek lehetősége volt elolvasni azt, így kiderült, hogy az ötoldalas levélben – mely egyszerre rövid helyzetelemzés és a főbb gazdaságpolitikai intézkedési irányok kijelölése – valójában meglehetősen kevés konkrét előírás van. Így például a napvilágot látott információkkal ellentétben például szó nincs a nyugdíjakról, nyugdíjkorhatárról (általában a szociális ellátásokról igen) vagy értékalapú ingatlanadóról.

Ahogy az IMF-tárgyalásokon általában lenni szokott, a levélben inkább célokat, irányokat jelölnek ki, melyek ugyan szükségszerűen feltételeznek bizonyos intézkedéseket, de valójában a kormánynak még elég jelentős mozgásteret biztosítanak. A fő mondanivalója az, hogy a jelenlegi politika nem tudja kimozdítani Magyarországot a nagy adósság – alacsony növekedés problémából, és nem tudja érdemben csökkenteni pénzügyi instabilitás kockázatát. A Széll Kálmán tervben voltak jó célok, de a kormány az intézkedéseivel letért az ott vázolt útról.

Kétségtelenül vannak azonban konkrét elvárások is, ezek azonban aligha jelenthetnek meglepetést. Olyan intézkedésekről, illetve intézkedések visszavonásáról van szó, amelyeket az EU és az IMF, de piaci szakértők is sürgettek. Az alábbi elvárásokat lehet felsorolni:

- az MNB-t sújtó tranzakciós adó eltörlése, ami miatt azóta már az EU újabb eljárást is kilátásba helyezett (ez a legkonkrétabb elvárás);

- a banki különadó és a telekomadó kivezetése;

- az Alkotmánybíróság költségvetési kérdéseket érintő hatáskörének visszaállítása.

A levél végén ugyanakkor szerepel az is: a dokumentum egy előzetes listának tekinthető, egy hitelprogram konkrét feltételei új információk és a tárgyalások függvényében változhatnak.

Összességében az IMF és az EU delegáció által kínált recept nagyon egyszerű, nyugodtan mondhatjuk ismerősnek vagy unalmasnak is, hiszen évek óta hangsúlyozott dolgokról van szó, amiket egyébként a szavak szintjén több kormány is magáévá tett. Hogy mik ennek a receptnek a főbb elemei:

- a kiadások csökkentése (részben a szociális kiadásoké),

- ésszerűbb elosztású és a versenyszférát kevésbé terhelő, egyszerűbb adórendszer,

- a foglalkoztatás és a gazdaság növekedésének ösztönzése (részben az adórendszerrel),

- a vállalatok – és külön a bankok – terheinek csökkentése a hitelezés újbóli beindítása érdekében,

- a befektetői bizalom visszaszerzése,

- középtávon tervező és kiszámítható gazdaságpolitika és jogi környezet.

És persze szükség van strukturális reformokra, az állami közlekedési cégek gatyába rázására, az önkormányzati kiadások visszafogására (utóbbival kapcsolatban megjegyzik, aggasztó, hogy a feladat- és hatáskörök elvonása, központosítása után is milyen magas maradt). Az ötoldalas levelet nehéz lenne új diktátumokkal teli, a kormányt gúzsba kötő intézkedéseket előíró dokumentumnak minősíteni - írja a lap.

Egy átfogó adópolitikai áttekintést aligha úszhat meg a kormány, és az is kiderül, milyen irányba tartana szükségesnek elmozdulást az IMF. Az szja-rendszer átalakítása is terítéken lesz, a szakértők szerint például a családi kedvezményeket át kellene rendezni annak érdekében, hogy az célzottabban érjen el rászorulókat. Ugyanakkor a szociális járulékok és az szja-rendszer átalakításának – a kisvállalkozások adójával együtt – jobban kellene szolgálnia az alacsony jövedelműek foglalkoztatását. Adóvonalon a behajtás területén, elsősorban az áfa vonatkozásában is javítást várnak, ugyanakkor szükségesnek látják a kisvállalkozások terheinek „áramvonalasítását” is.

Az adóintézkedések egyik fő célja a foglalkoztatás bővítése, ami más intézkedések sürgetése mögött is megjelenik. Ehhez az alacsony jövedelműek foglalkoztatását segítő intézkedéseken túl külön szükség lenne a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására. Sürgetik azt is, hogy a kormány készítsen nemzeti intézkedési tervet az iskolából korán kikerülő fiatalok problémájának kezelésére.

A költségek visszafogásának oldalán sem szerepelnek igazi újdonságok: létszámcsökkentés a nemzetközi összehasonlításban még mindig hatalmas közszférában, szociális kiadások átvizsgálása-visszafogása, az állami vállalatok áttekintése, a közlekedési cégek, a BKV és a MÁV átalakítása szerepel a felsorolásban. Ugyanakkor kitérnek rá: az állami tulajdon aránya most is magas, ennek fényében a versenyszférában való további terjeszkedés, vállalatvásárlások helyett a kormánynak keresnie kéne az állami tulajdon csökkentésének lehetőségét.

Az elmúlt hetekben hangoztatott kormányzati cél, a bankszektor magyarosítása nemcsak emiatt ütközne az IMF-elvárásokkal. Kérdésesnek tartják, mennyiben lehetnek az uniós joggal összeegyeztethetőek ilyen tervek – ez nyilván a konkrét lépések függvénye –, de azt is, hogy a meggyengült állami Magyar Fejlesztési Bank forrásait ilyen célokra kellene-e használni. Az MFB átvilágítását is szükségesnek tartják

A bankszektorban ugyanakkor kétségtelenül vannak problémák a bankadón túl, a szektor sérülékenysége aggasztó a növekedés és a stabilitás szempontjából is – áll a levélben. Kiemelik, hogy egyre nő a nem fizető adósok száma, és a probléma kezelése eddig nem volt megfelelő. A banki portfóliók tisztítása – közvetve a hitelezés beindítása – érdekében sürgetik a bíróságon kívüli eljárások lehetőségének gyorsítását, a végrehajtások egyszerűsítését és költségeinek csökkentését, valamint egy új megállapodást a bankszektorral a devizahitelek kezelésére. Egy új, a devizaproblémát rendezett keretek között segítő megállapodás a bankokkal ugyanakkor az IMF-EU páros szerint jelzés is lenne a befektetőknek, hogy a kormány kiszámíthatóbb és piacbarátabb politikába fog.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert az eddigi politikát alaposan leszólja az IMF. Nemcsak a növekedési célokat nem sikerült elérni, a költségvetési hiánnyal is komoly problémákat látnak. Azonnali intézkedések nélkül az idén 0,5 százalékpontos hiánytúllépést várnak, jövőre pedig 4,25-4,5 százalékos hiány körvonalazódik – szemben a kormány által a megújított konvergenciaprogramban is vállalt idei 2,5, jövőre tervezett 2,2 százalékos GDP-arányos célokkal. Pedig a célok kívánatosak, állapítják meg, ha sikerülne 2015-re a tervek szerint 1,5 százalékig levinni a hiányt, az segítene a mostani 80 körüliről 72 százalék környékére letornászni az államadósságot.

Az EU és az IMF úgy véli, azonnali intézkedések szükségesek az elcsúszó makropálya körüli piaci és uniós reakciókból származó további károk, a bizalomvesztés és az országkockázati felár növekedésének megakadályozására, a fent írtaknak megfelelő irányban. (A szakértők kitérnek arra, hogy a magyar monetáris politika megfelelő, a még július 25-én írt levél szerint amíg a magas inflációs kilátások és az országkockázati prémium nem csökken, aligha van tér kamatcsökkentésre – ennek fényében aligha számítottak az MNB múlt heti döntésére.)

A politikát új irányba kell állítani, írják, vissza kell állítani a bizalmat és a növekedést. Ezen célok elérésére azonban a mostani politika elégtelen: a váratlan és ellentmondásos intézkedések, az intézményi és jogi változások növelték a kiszámíthatatlanságot és a kockázati várakozásokat. Még a Széll Kálmán tervben foglalt kedvező intézkedéseket is hatástalanították a beruházási hajlandóságot történelmi mélypontra lökő intézkedések. Pedig a tervben foglalt célok – kisebb és hatékonyabb állam, fenntartható költségvetési- és adósságpálya, versenyképesség javítása – rendben voltak, csak éppen a kormányzati intézkedések eltértek ezek megvalósításától. Márpedig az IMF-EU hitelprogram csak megváltozott politikai keretben képes segíteni az állam fenntartható piaci finanszírozásának elérésében.

A levél a tárgyalások folytatásának ígéretével, azzal záródik, hogy várják a további megbeszéléseket a vázolt irányoknak megfelelő konkrét lépésekről. A labda Orbán Viktor mai bejelentése után is a magyar kormány térfelén van, már csak azért is, mert úgy tudni: egyelőre választ sem adtunk a több mint egy hónappal ezelőtt kelt levélre.

(Index nyomán)

Nincs olyan 10 pontos IMF-"horrorlista", mint amilyen a Magyar Nemzetben megjelent - ismerték el tegnap délután a Népszabadságnak Sárvárról, kormányoldalról. A lap munkatársát az egyik ismert képviselő az eddig ellentmondásos, vitatott sajtóhíreket tisztázva úgy tájékoztatta: szerdán este a Park Inn Hotelben nem osztották ki a fideszes és a KDNP-s képviselőknek az "IMF-listát", "mert ez így, ebben a formában nem is létezik".

- Orbán Viktor ült a pulpituson az asztalnál, maga elé vett egy levelet, azt, amit az IMF hagyott a kormány számára, miután július 25-én elutazott Budapestről a delegáció. Ez az a levél, amelyet az Index is ismertetett - ismerte el. "A miniszterelnök ezt olvasta fel, ismertette a képviselőkkel. Végigfutott az általánosabb megállapításokon, a különböző ajánlásokon, és azt mondta el pontokba szedve, ami kiolvasható, azonosítható volt az IMF-levélből. Tehát, ahol az szerepelt, hogy szociális kérdések, azon a ponton a miniszterelnök azt olvasta ki, hogy akár családi pótlékcsökkentés is lehet az ajánlásból. Ahol pedig a nyugdíjrendszer átalakítása szerepelt, azon a ponton a nyugdíjcsökkentést azonosította" - magyarázta az estét részletesen elmesélő honatya. Orbán Viktor - az elmondása szerint - megállt egy pillanatra, és úgy fogalmazott: "van itt vagy 40 kiolvasható pont", de a miniszterelnök megállt a tíz pontnál.

A lap kérdésére, hogy szerdán este ezt követően hogyan foglalt állást a frakciószövetség, miként adott felhatalmazást a miniszterelnöknek, szavazással, állásfoglalással, volt-e vita, a forrás úgy válaszolt: "nem volt vita, nem volt ellenvetés, nem volt kérdés, nem volt tiltakozás". - Ez volt az egyhangú állásfoglalás a miniszterelnök által elmondottakra, Orbán Viktor ugyanis egyértelművé tette az IMF-levél kapcsán: "ez, úgy ahogy van, nem fogadható el" - állította a végig a forrás, aki végig a konferenciateremben ült, és nagy figyelemmel követte a miniszterelnök előadását.

A képviselő azt is elmondta, hogy a júliusi tárgyalásokon részt vevő delegáció "EU-s része" - a magyar fél tudomása szerint - csütörtökön tájékoztatta Brüsszelben az Európai Bizottság illetékesét arról, hogy az unió milyen ajánlásokat fogalmaz meg a magyar kormány számára az IMF-hitelszerződés feltételeként. "Ezt természetesen nem ismerte a kormány szerdán este. De a frakciószövetség felhatalmazása arra szólt a miniszterelnök számára, hogy e két levélben megfogalmazott elvárások alapján készítsen a kormány alternatív listát - mondta végül.

(Nol nyomán)

Számos pontatlanságot tartalmaz a magyar sajtóban megjelent lista egy esetleges magyar IMF/EU-hitelprogram feltételeiről – mondta pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője.

Olivier Bailly nem kívánta kommentálni az állítólagos feladatlista tartalmát, de elismerte, hogy valóban létezik egy olyan úgynevezett nem hivatalos EU/IMF dokumentum, amely a magyar makrogazdasági helyzetet, és a kívánt intézkedéseket tartalmazza. Ezzel összefüggésben várja az EU a magyar kormány hivatalos válaszát – mondta a szóvivő.

A szóvivő megerősítette, hogy a pénzügyminiszterek tanácsát előkészítő, tagállamok képviselőiből álló Gazdasági és Pénzügyi Bizottság "ezen a héten vitatta meg" azt a jelentést, amelyet az Európai Bizottság készített az EU/IMF-delegáció júliusi budapesti látogatása alapján.

További részleteket nem kívánt elárulni Olivier Bailly, "a tárgyalások ugyanis bizalmasak".

A BruxInfo kérdésére elmondta, a jegybank függetlenségének tiszteletben tartása továbbra is központi elvárása lesz a testületnek.

A pénzügyi tranzakciós illetékre utalva a szóvivő elmondta, a Bizottság még nem alakította ki a végső álláspontját azzal összefüggésben, hogy az adónem sérti-e az uniós alapszerződés jegybanki függetlenségre vonatkozó rendelkezését, „de kifejtettük az aggályainkat ezzel kapcsolatban”.

Olivier Bailly elmondta, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést célzó szakpolitikai intézkedésekre szeretne Brüsszel koncentrálni a hiteltárgyalások során. „A hazai és a külföldi befektetők bizalmához szükség van egy ad-hoc változásokat nélkülöző stabil és egységes adórendszerre” – tette hozzá Olivier Bailly.

(Bruxinfó)

"Jelentős pontatlanságokat" tartalmaznak a sajtóban megjelent információk arról, hogy milyen ajánlásai vannak a nemzetközi hitelezőknek a magyar hatóságok számára - közölte Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodavezetője a Magyar Nemzetben megjelent kölcsönfeltételekről szóló kérdésére válaszolva pénteken.

Az IMF budapesti irodavezetője szerint az IMF és az Európai Bizottság - amint azt a júliusi látogatásuk végén is bejelentették - számos olyan gazdaságpolitikai lépésről tárgyalt a hatóságokkal, amelyek segítségével fenn lehet tartani a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, és amelyek alkalmasak egy markánsabb kilábalás megalapozásához. Ezen lépések általános irányát az IMF és a bizottság egy július végi közleményben ismertette, és a hatóságoknak egy részletesebb levelet nyújtottak át - tette hozzá.

"Jelentős pontatlanságok vannak abban, amit egyes médiumok ennek a levélnek a tartalmaként írtak meg" - fogalmazott Iryna Ivaschenko.

(MTI)

Kapcsolódó: Orbánék a várhatóan 15 milliárd eurós IMF-hitel felvétele előtt: "nem kell félni" (nem fog fájni...)