Az Alkotmánybíróság (Ab) újratárgyalja azt a bírói indítványt, amelyet a Biszku Béla ellen indult egyik büntetőperben nyújtottak be. A volt belügyminiszter ellen a két éve, a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt emelt vádat az ügyészség.
 Késik az igazság órája |
A Biszku Béla elleni büntetőpert korábban az eljáró bíró függesztette fel arra időre, amíg indítványát a testület elbírálja. A törvény szerint erre akkor van lehetősége az eljáró bíróságnak, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelyet alkotmányellenesnek ítél.
Biszku Béla ellen tavaly emelt vádat az ügyészség. A vádirat szerint a volt belügyminiszter egy két évvel ezelőtti televíziós műsorban, nagy nyilvánosság előtt, ellenforradalomnak nevezte 1956-ot, és azt hazudta, hogy a megtorlások idején a büntetőeljárásokba nem avatkozott be.
Lex Biszku
Az egykori belügyminiszterrel szemben az úgynevezett lex Biszku alapján is indult eljárás. A Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslata alapján készült törvény „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.
A Jobbik ennek alapján idén februárban feljelentette felbujtóként szándékos emberölés, súlyos testi sértés, kényszervallatás és jogellenes fogva tartás, elkövetőként pedig bűnpártolás, hűtlenség és felségsértés – jelenleg hazaárulás – bűncselekményének gyanúja miatt Biszkut. A volt kommunista belügyminiszter ellen – a salgótarjáni és a Nyugati téri sortüzekben felbujtóként – több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával folytatott nyomozást március óta a Budapesti Nyomozó Ügyészség.
Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát
Biszku a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.
 Biszku tettestársával |
Biszku tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amelyeket Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
(MNO nyomán)
