Ennek ellenére hosszú idő óta először érezhettük azt, hogy a jelenlegi elnökválasztási kampány során mégis óriási jelentősége volt a két jelölt programja közötti nüánsznyi különbségeknek, különösen a jelöltek amerikai gazdaságról és külpolitikáról alkotott véleménye tekintetében, az ugyanis közvetlenül kihat a világ egészére. Ilyen értelemben a Jobbik értékrendjéhez Obama elnök programja lényegesen közelebb áll, mint a republikánus jelölté. Obama győzelme megkönnyebbüléssel tölti el a Jobbikot, még ha ez inkább relatív értékítélet is: inkább Romney határozott elutasításán, mint Obama abszolút értelemben vett támogatásán alapul.

Bármennyire is meggyőző volt Mitt Romney gazdaságpolitikai kérdésekben, mintha nem vette volna észre, hogy megváltoztak a körülmények: az a neoliberális gazdaságfilozófia, ami a XX. században Amerikát felemelte, kis túlzással romba is döntötte a gazdasági válság során. Az állami szerepvállalásra épülő gazdaságpolitika, amit Obama képvisel, jobban illeszkedik a világgazdasági realitásokhoz, a Jobbiknak az állam gazdasági szerep- és felelősségvállalásáról alkotott programjához.

Ami pedig a külpolitikát illeti, nyilvánvaló, hogy minden volt és leendő amerikai elnöknek igen szűk mozgásteret biztosítanak a különböző lobbik, ezek közül is a legmilitánsabban cionista Izrael-lobbi, az AIPAC. Ebben a szűk mozgástérben Obama a lehetőségekhez képest ügyesen lavírozott, olyan látszatot keltve, mintha a mozgástér tágítására törekedne, a kardcsörtetés helyett a diplomáciára helyezve a hangsúlyt. Romney kijelentései Szíria, Irán, Kína vagy éppen Oroszország kapcsán kifejezetten ijesztőek voltak, a geopolitikai realitásérzék teljes hiányáról árulkodnak - zárja szavait a Jobbik frakcióvezető-helyettese.