Nagy György 42 éves informatikust a Fővárosi Törvényszék jogerős ítélettel egy héber nyelvű tábla fölmutatásáért Auschwitzba, Jeruzsálembe vagy a budapesti holokauszt-múzeumba küldené, miközben Biszku Béla bíróság elé állítását egyre csak húzzák-halasztják. A másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélt férfi nem kíván a bíróság által kijelölt helyekre utazni, hanem jogorvoslatért a Kúriához fordul. Anyagi helyzete miatt ügyvédje azonban egyelőre nincs.

Nagy György
Nagy Györgyöt 2012. december 7-én a Fővárosi Törvényszék jogerősen másfél év börtönbüntetésre ítélte, ám a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság egyben elrendelte pártfogó felügyeletét, megtiltotta, hogy politikai rendezvényeken vegyen részt. A bíróság egyben kötelezte: „Legalább három alkalommal látogasson el a (Budapest) Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba. És az ott látottak alapján összegezze gondolatait, vagy egyszer tekintse meg az Auschwitzi Emlékhelyet vagy a Jeruzsálemi Yad Vashem Emlékparkot, és írja meg véleményét.” (A magyar nyelvi gondokkal másutt is küszködő bíróság fölvilágosítására közöljük a szóban forgó jeruzsálemi intézet helyes magyar nevét: Jád Vásém – Holokauszt és Hősiesség Emlékhatóság. Semmi esetre nem „park”, és a névben előforduló héber szóösszetételt pedig – mivel nem latin betűkkel írt nyelvről van szó – a magyar fonetika szabályai szerint kell átírni.)
Nagy György 42 éves informatikus, budapesti lakos még 2011. október 23-án látogatott ki a különböző csoportok Nem tetszik a rendszer elnevezésű tüntetésére, kezében egy „Nem volt holokauszt” héber nyelvű táblával. Ám nem sokáig tarthatta a táblát, mert amint Pásztor Tibor, az MSZP Budapest, V. kerületi önkormányzati képviselője az elsőfokú tárgyaláson tanúként elmondta: ő megértette a héber fölirat tartalmát, mert két évig élt Izraelben, s ezért „kellően” ismeri a héber nyelvet. (A bíróságon tett tanúvallomásának nyelvészkedő része viszont arról árulkodott, hogy nyelvtudásának csiszolása érdekében egy kicsit tovább kellett volna maradnia a Szentföldön – H. J.)

Nagy György a vádlottak padján - kuruc.infós pólóban
Pásztor Tibor tüstént Nagy Györgyre hívta a rendőrséget és fölvételt is készített róla, lefordította a tábla föliratát a mellette állóknak, mire egyre többen döbbentek meg és vonták kérdőre Nagy Györgyöt. A perbe fogott Nagy György később hiába bizonygatta, hogy ő csak „a sajtó- és véleményszabadság hiánya ellen” tüntető „millások” toleranciaszintjét kívánta megvizsgálni. A következmények ismeretében Nagy György ugyanis kénytelen volt rádöbbenni, hogy a millások népe kizárólag a saját véleményét tolerálja. A fordítás hallatán nagyon megrökönyödött, s megrökönyödését tanúként a bíróságon is elmondó Gulyás József, a néhai SZDSZ volt országgyűlési képviselője és maga a fordító, Pásztor Tibor is.
Az elsőfokú bírósági tárgyaláson Nagy György azzal is igyekezett védekezni, hogy a per tárgyát képező táblára rótt héber soá (שואה ) szónak több jelentése is van, így a többi között: katasztrófa, pusztulás, szerencsétlenség, súlyos veszteség, amely héber szó a második világháborút jóval megelőző korokban íródott Ószövetségben is több tucat helyen előfordul. A vádlott merészelte megemlíteni, hogy legutóbb az izraeli hadsereg foszforbombás támadást intézett a Gázai övezet polgári lakossága ellen, amely szerinte szintén kimeríti a soá fogalmát. Ha már Nagy György, a bíróság, Pásztor Tibor, a rendőrség, az ügyészség és a tábla szövegét helytelenül magyarra fordító („A holokauszt – soá – nem történt meg”) fordítóiroda a tárgyalóteremben rövidke héber nyelvészeti szimpóziumot tartott, megjegyezzük, hogy az izraeli héber sajtó következetesen és rendszeresen „örmény soá-nak” (שואת הארמנים ) írja és mondja az első világháborús török népirtást.
A kiváló magyar nyelvi képességgel megáldott elsőfokú bíróság egyébként a „soá” és a „holokauszt” szót a periratokban következetesen nagybetűvel írja. Másik tanulságos szóbeli megnyilvánulás – Nagy György elmondása szerint – az volt, hogy a tárgyalóteremben több ízben is politikai véleményt formáló dr. Dénes Veronika bíró arra a fölvetésre, hogy miért nem büntetik Magyarországon például a mohácsi vész (a T. Bíróságnak: ezt is kisbetűvel kell írni...) tagadását, a bírónő kijelentette: azért nem, mert az régen volt...

Baranyai Krisztina a vádlott ellen tanúskodik
A jogerős ítélet, amint az várható volt, megszületett, s Nagy György leginkább azt fájlalja, hogy a táblafelmutatás köztörvényes bűncselekménynek minősül, nem pedig politikainak. Hivatkozik az Alaptörvényre, amely egyértelműen leszögezi, hogy Magyarországon senkit nem lehetne elmarasztalni a politikai nézeteinek kifejezése miatt. A mindenképpen precedenst teremtő ítéletet azért is kifogásolja, a kettős mérce egyértelmű megnyilvánulásának tartja, mert a kommunista bűncselekményeket elkövető Biszku Béla ügye még az elsőfokú tárgyalás szintjére sem jutott. Magyarán, Biszku ügyében egyszerűen húzzák az időt, miközben vele gyorsan példát akartak statuálni. Nagy György háborog az LMP-s politikus, Schiffer András viselkedése miatt is. Schiffer ugyanis korábban fölemelte szavát a készülő „holokauszt-törvény” ellen, mondván, hogy azzal korlátozzák majd a polgárok vélemény- és szólásszabadságát. Nagy György ezt hallván naivan a legkülönbözőbb csatornákon keresztül, többször is kereste Schiffert, hogy ügyvédként segítsen neki, ám választ sosem kapott tőle. Végül Novák Előd jobbikos politikust kérte meg, hogy az Országház épületében „csípje el”, és a nevében kérje föl a védelemre. Schiffer András a kérést azzal utasította vissza, hogy folyamatban levő ügyekbe nem kíván beleavatkozni...
Megszületett tehát a jogerős ítélet, ám Nagy György nem kíván elmenni a jeruzsálemi Jád Vásémbe vagy Auschwitzba, de még a ferencvárosi Páva utcába sem. Elvileg fordulhat még a Kúriához, ám amint anyagi helyzete miatt eddig sem volt, most sincs jogi képviselője.
Hering József – Kuruc.info