Az indoklásában az Ab hangsúlyozza: az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. A vizsgált törvény azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot.

Az Ab arra is kitért, hogy az egyházi státus parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet, ugyanakkor nem vitatta a parlament jogát arra, hogy részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit.

A testület úgy véli, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, a törvénysértésekkel szemben az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni.

Az egyházügyi törvény hatalmas politikai vitát váltott ki, elsősorban azért, mert a korábbi "egyházak" közül első körben csupán 14 , majd 2012-ben további 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A "kisegyházak" döntő többsége egyesületté minősült vissza, ezzel elveszítették a korábbi kedvezményeiket.

Az Ab az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatályba lépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, illetve hatályba lépésüktől kezdődően alkalmazhatatlanságukat mondta ki. Ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján elfogadott, az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló 8/2012. (II.29.) OGY határozathoz és az Ehtv. alaptörvény-ellenes rendelkezéseihez joghatás nem fűződhet, azok alapján az országgyűlési határozat mellékletében megjelölt (illetve az Alkotmánybírósághoz panaszt egyébként benyújtó) egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.

Rogán Antal szerint a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd azt a problémát, amely az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése nyomán állt elő az egyházak elismerése ügyében, "bizniszegyházakat" pedig továbbra sem fognak támogatni.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta: a Ház előtt lévő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd ezt a problémát, de alaposan tanulmányozni fogják az Ab döntését, és "amit lehet", azt tiszteletben tartják belőle.

A politikus ugyanakkor kijelentette: "bizniszegyházakat", pláne a szcientológia egyházat, akkor sem fognak támogatni, "ha egyes alkotmánybírák ezt szeretnék". És persze nem volt újságíró, aki rákérdezett volna, hogy akkor mégis miért emelték egyházzá a Hit Gyülekezete nevű Izrael-imádó, anyagi haszonszerzésre szakosodott szektát...

(MTI - Index nyomán)