A neonácizmus erősödéséről szóló beszámolóban úgy fogalmaztak: "a legjobbat reméljük, de a legrosszabbra kell felkészülnünk". Javasolják, hogy a WJC fűzze szorosabbra a kapcsolatokat az állami, kormányzati és parlamenti vezetőkkel, mert a politikusok a gazdasági válság idején "hajlamosak kevesebb figyelmet szentelni a zsidó közösségek ügyének".

Meglátásuk szerint a nagy politikai pártokat "ösztönözni kell arra, hogy határozottan utasítsanak el minden kapcsolatot a neonácikkal", továbbá a WJC-nek alkotmányjogászokkal kellene konzultálnia arról, hogy milyen jogi lehetőségek vannak a "neonáci pártok betiltására". A jelentésben három esettanulmány található: a Jobbikról, a görögországi Arany Hajnalról és a Német Nemzeti-demokrata Pártról (NPD).

Robin Shepherd brit politikai elemző, újságíró, a WJC jelentésének szerzője az eseményen kiemelte: valódi probléma a "neonáci mozgalmak" terjedése Európában, ezek "nem azonosak a szélsőjobb pártokkal, amelyek főként a bevándorlás visszaszorítását szorgalmazzák". A Jobbikról azt mondta, a következő választások után vagy koalíciós párt lesz, vagy ellenzékben marad, és "mindkét forgatókönyv rossz".

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke felszólalásában úgy fogalmazott, a Jobbik támogatottságának egyik oka a trianoni békeszerződés okozta helyzet, de sokkal inkább "azok a rasszista hangok, amelyeket a zsidókkal és a romákkal szemben üt meg". Úgy látja, a magyar kormány "politikai játszmát játszik a zsidókkal", igyekszik megosztani őket.

A jelentésben a Jobbikról azt írták: a párt nagy reményeket fűz a 2014-es választásokhoz, amelyen akár "királycsináló" szerepbe is kerülhet. 2013 kezdetétől a Fidesz átlagosan 22 százalékot ér el a közvélemény-kutatásokon, amely "közel sem elég ahhoz, hogy egyedül alakítson kormányt", és messze elmarad a 2010-es 52,7 százalékos eredményétől - közölték. Kifejtették: a szocialisták népszerűsége 14 százalék körül alakul, a Jobbiké pedig 8-10 százalék körül, és nem biztos, hogy más párt bekerülhet a parlamentbe.

Meglátásuk szerint Orbán Viktor miniszterelnök "vonakodik túl keményen fellépni a Jobbikkal szemben": a párt szavazóit akarja, de koalíciós partnerként is szüksége lehet a Jobbikra vagy arra, hogy ellenzékiként "csendes támogatást" nyújtson a Fidesz-kormánynak.

Robin Shepherd az Arany Hajnallal kapcsolatban azt írta: aggodalomra ad okot a helyzet. A gazdasági hanyatlás és a munkanélküliség megugrása adta a hátteret a párt népszerűségének növekedéséhez - mutatott rá. Kiemelte: viszonylag rövid idő alatt fontos görög párttá nőtte ki magát az Arany Hajnal, amely "zsidóellenes, és zsidó összeesküvést hirdet". Úgy tűnik, miközben a kormány a gazdaság fellendítésén dolgozik, az Arany Hajnal elleni fellépés lekerült a legfontosabb feladatok listájáról - elégedetlenkedett.

Az Arany Hajnal 18 képviselővel van jelen a 300 tagú athéni parlamentben, a harmadik legnépszerűbb szervezet Görögországban.

Az NPD-ről a beszámolóban azt írták: a német kormány úgy döntött, hogy nem kezdeményezik a párt betiltását. Ennek oka az lehet, hogy attól tartanak, túl nagy hírverést jelentene az NPD-nek, ha nem politikai, hanem jogi eszközökkel lépnének fel ellene - jegyezték meg. Hangsúlyozták: attól is tarthatott a kormány, hogy az ügy a 2003-as esethez hasonlóan elbukik. (Akkor a kormány és a törvényhozás közösen benyújtott indítványát az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította.)

Az NPD a legutóbbi, 2009-es országos parlamenti választáson a szavazatok 1,5 százalékát szerezte meg. Elsősorban Németország keleti részén, a volt NDK területén népszerű, ott két tartományban tagja a helyi törvényhozásnak.

(MTI nyomán)