Kerényi Imre két éve lett miniszterelnöki megbízott. Orbán Viktor 2011 májusában bízta meg "a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok" ellátásával.

Kerényi e feladatkör keretében eddig két projektet valósított meg: az egyik az alaptörvény népszerűsítése volt, a másik pedig a Nemzeti Könyvtár sorozat elindítása. A két projekt számítások szerint az adófizetőknek mintegy 400 millió forintba került. (Ez az összeg lehet magasabb, a számítás a nyilvános információk alapján történt, így elképzelhető, hogy néhány tétel kimaradt.)

Kerényi a munkát az új alkotmány népszerűsítésével kezdte. Ennek keretében első körben festményeket rendelt a hivatalos állami díszkiadáshoz. A vitatott művészi értékű, összesen 13 darab képre a miniszterelnöki megbízott összesen 20 millió forintot költött el.

A festmények rendben elkészültek, így ezután Kerényi nekiláthatott az alaptörvény díszkiadásának megvalósításához. A díszkiadásból tavaly áprilisig 3700 darabot készítettek el, az előállításra, szállításra pedig bruttó 26 millió forintot költöttek.

Kerényi itt nem állt meg, sőt, a díszkiadás mellé a diákoknak zsebfüzeteket is készítettek. A Nemzeti Hitvallás, illetve a Magyarország Alaptörvénye zsebfüzeteket összesen bruttó 18,5 millió forintért küldte ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az általános iskolások részére.

Kerényi az Alaptörvényt Ipadre is optimalizáltatta, erre 6 millió forintot költött, arra a kiállításra pedig, amelyen az alaptörvényes festményeket mutatták be, ki tudja, mennyit. A kiállítás pontos költségvetése nem ismert, a HVG szerint 30-35 millió forintba kerülhetett.

Kerényi második nagy projektje a Nemzeti Könyvtár sorozat elindítása volt. A projekt keretében a tervek szerint összesen 24 kötetet jelentetnének meg.

Az állam 300 millió forintot adott a megvalósításra, amelynek első fejezetét meglehetősen botrányosan vezényelte le a miniszterelnöki megbízott. Kerényi ugyanis nem rendezte a jogokat, ehelyett kérés és engedély nélkül adták ki többek közt Márai Sándor, Weöres Sándor és Szabó Magda műveit. Így ezek kalózkiadásnak minősülnek.

(Hír24 nyomán)