Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen 2011 januárjában emelt vádat az ügyészség egy 2010 nyarán tett televíziós nyilatkozata miatt, amelyben az ügyészség szerint a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel a nagy nyilvánosság előtt. Az illetékes bíróság azonban felfüggesztette az eljárást, és az Ab-hoz fordult.

Az Ab ebben az ügyben mondta ki hétfőn, hogy ez a Btk.-rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása.

"Egyrészt ugyanis a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadása sérti mind az áldozatok, mind pedig a velük közösséget vállaló, a demokratikus értékek mellett elkötelezett állampolgárok méltóságát. Másrészt a jogállamiság legfontosabb értékei melletti társadalmi elkötelezettség megóvása mint alkotmányos cél is indokolja a demokratikus eszme megkérdőjelezésére alkalmas megnyilvánulások elleni fellépést" - indokolta döntését az Ab.

Hozzátették, hogy a rendelkezés harmadrészt a köznyugalmat is védi, mivel a szóban forgó bűnök nyilvános tagadása arra is alkalmas lehet, hogy közfelháborodást keltve, másokat megbotránkoztatva olyan indulatot gerjesszen, amely a köznyugalom megzavarásához vezethet.

A testület megállapította, hogy mindezeknek az alkotmányos értékeknek és céloknak az összessége jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadságának még a büntetőjogi korlátozását is szükségessé és arányos mértékűvé teszi. Az Ab a jogbiztonság sérelmét kifogásoló indítványrészt sem ítélte megalapozottnak, ezért az indítványt elutasította.

Az Ab szerint a vizsgált bűncselekmény tárgyát nem csupán azok a tettek képezik, amelyek a nemzetközi jog, illetőleg a belső nemzeti jog szerint a népirtás, illetve az emberiség elleni cselekmények törvényi tényállását kimerítik, hanem minden, a népirtáshoz és az emberiség elleni cselekményhez fogható súlyú, általános történelmi evidenciaként elfogadott, a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák alatt véghezvitt rémtett is. Ezek meghatározása a testület szerint a konkrét büntetőügyben eljáró bíró feladata.

A határozathoz Balogh Elemér, Salamon László, Szalay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt csatoltak - írta közleményében az Ab.

(MTI - HVG)

A Jobbik örömmel fogadta, hogy az Alkotmánybíróság „soron kívüli, gyorsított” eljárással, közel két és fél év után végre döntést hozott a Biszku Béla elleni pert érintő ügyben.

A Biszku-per bírája 2011. február 25-én azért függesztette fel az egykori kommunista belügyminiszter elleni eljárást, mert szerinte alkotmányellenes volt az a törvény, ami alapján ítéletet kellett volna hoznia. Az Alkotmánybíróság tegnapi határozata értelmében azonban nem Alaptörvény-ellenes a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadását tiltó büntető törvénykönyvi tényállás. A Jobbik képviselőjeként két és fél éve tett feljelentésem – miszerint Biszku Béla nyilvánosan tagadta a kommunizmus bűneit – alapján indított per lefolytatásának tehát nem lehet további akadálya. Elfogadhatatlan, hogy egy olyan ember, aki szerint '56 ellenforradalom volt, és aki jogszerűnek ítélte a szabadságharc utáni megtorlásokat, köztük a halálos ítéleteket, továbbra is szabadon éljen az adófizetők pénzéből biztosított luxusnyugdíjából, amit a Fidesz a mai napig nem vont meg a volt belügyértől.

Bízunk abban, hogy a Jobbik által több mint egy éve tett másik, felbujtóként elkövetett emberölés, kényszervallatás, jogellenes fogva tartás és hazaárulás gyanúja miatt tett feljelentés is eljut végre a vádemelés szakaszába. Ezeknek az évek óta húzódó ügyeknek olyan eredményt kell hozniuk, hogy Biszku Béla börtönbe kerüljön, így némi igazságot szolgáltathatunk annak a több százezer magyar családnak, akik a kommunizmus szörnyűségeinek áldozatai lettek Magyarországon.