Tavares azzal kezdte beszédét, hogy magyar nyelven olvasta fel az Európai Unió szerződésének kettes cikkét, amely az unió alapértékeit tartalmazza, majd mindezt angolul is elismételte. Tavares a jelentés lényegét úgy foglalta össze, hogy a magyarországi jogi változások szerinte rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak a kettes cikkben foglalt alapértékektől. A képviselő rámutatott, hogy ezeknek az értékeknek a lefektetésében Magyarország is aktívan részt vett, aktív szerepet vállalt ennek a cikknek a megszövegezésében, valamint, hogy ezek az értékek nem valamiféle önkényes döntés értelmében kerültek az uniós szerződésbe, hanem a tagállamok akaratából. Az a kérdés, hogy be is tartjuk-e őket - fogalmazott Tavares. A portugál politikus elmondta, hogy a jelentés készítésekor az illetékes EP-szakbizottság több jogszabályt nézett át, amelyek ez idő alatt is esetenként többször is módosultak. A képviselő mind a magyarországi jogalkotás ütemét, mind hatókörét aggályosnak tartja, mert úgy véli, hogy azok trendje a hatalomkoncentráció irányába mutat. A hatalmi ágak elválasztását tiszteletben kell tartani - szögezte le a raportőr. Hozzátette, hogy éppen ez a célja annak, hogy az Európai Bizottságnak azt az ajánlást fogalmazza meg az általa írt jelentés, hogy hozzon létre a kettes cikk értékei sérelmének esetére kialakítandó riasztórendszert, Magyarországnak pedig mintegy 30 "általános ajánlást" címez. Az Európai Unió nem csak a demokráciák klubja, hanem a demokrácia uniója is - hangsúlyozta Rui Tavares.

A jelentéstevő után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kapott szót. Barroso elmondta, hogy a brüsszeli testület "a legnagyobb figyelemmel" követte a jelentés készítését, valamint kijelentette, hogy az alapvető értékek védelme alapvető fontosságú. Barroso emlékeztetett, hogy a bizottság már tavaly is több dolgot kifogásolt, a bírák nyugdíjazásának ügyét és az adatvédelmi biztos felmentésének kérdését említette, majd az alaptörvény márciusi, negyedik módosításával kapcsolatban is emelt három kifogást, mégpedig az ügyáthelyezés, az elmarasztaló bírósági ítéletek miatti "ad hoc" adókivetés és a politikai hirdetések korlátozása miatt. Rámutatott, hogy kettőben a magyar kormány jelezte változtatási készségét, és a harmadik ügyben, a politikai hirdetések korlátozása terén is folyik az egyeztetés, miután Orbán Viktor múlt pénteken jelezte, hogy Magyarország ezen a téren is kész kompromisszumot kötni - tudatta Barroso. A bizottság a kezdetektől kezdve szorgalmazta, hogy legyen párbeszéd az EP és a magyar kormány között, Orbán Viktor jelenléte pedig azt jelzi, hogy Magyarország nem zárkózik el ettől - fogalmazott Barroso, hozzátéve, hogy a bizottság meggyőződése szerint a jogállamiság megőrzésének érdekében az összes uniós intézménynek együtt kell dolgoznia.

A Tavares-jelentés a miniszterelnök szerint kettős mércét alkalmaz, mélyen igazságtalan Magyarországgal szemben, nem ismeri el, lebecsüli és leminősíti "azt a hatalmas munkát, amellyel a magyarok megújították hazájukat". Az ország gazdasági mutatóit ismertetve azt mondta, a magyarok joggal érzik azt, hogy elvégezték saját házi feladatunkat. Orbán Viktor közölte, hogy a jelentéssel kapcsolatos magyar kifogásokat memorandumban foglalták össze, amit átadnak az EP elnökének. Megjegyezte ugyanakkor, nincsenek illúziói a szerdai szavazást illetően: szerinte a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak Magyarország ellen fognak szavazni. Hozzátette azt is, tudja, hogy ezen a tényen nem változtathatnak mostani szavai, mégis azért érkezett Strassburgba, hogy kifejezze "azt a barátságot, amelyet a magyarok az európai polgárok iránt éreznek, a magyarok ugyanis az EP döntésétől függetlenül tisztelettel és barátsággal gondolnak az európai emberekre". A portugál zöldpárti EP-képviselő készítette dokumentum "komoly veszélyt jelent Európára nézve" - nem Magyarországra, mert az ország "eddig is az EP által keltett ellenszélben dolgozott" -, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, amely ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát - fogalmazta meg kifogását Orbán Viktor. Szerinte ezzel figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az EU intézmények közötti feladatmegosztását, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket. "Veszélyes irány ez" - hívta fel a figyelmet a kormányfő, majd hozzátette: átélve Közép-Európa sorsát tudja, milyen az, amikor nem lehetünk a magunk urai, mert "más országokban mások döntenek az életünkről". Azért is csatlakozott az antikommunista ellenálláshoz, hogy ez véget érjen - jegyezte meg. A magyarok a múlt tapasztalataiból okulva nem akarnak olyan Európát, ahol a sikeres országokat büntetik ahelyett, hogy elismernék, ahol gyámság alá helyeznek, korlátozzák a szabadságot, ahol a nagyobb visszaél erejével, ahol kettős mércét használnak, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat - mondta a kormányfő. Jelezte, Magyarország ezért küzdeni fog mindenkivel szemben, aki kettős mércét alkalmaz, aki visszaél a hatalmával, és "aki másodrendű polgárokként akar bánni velünk". "Mi küzdeni fogunk azok ellen, akik birodalmat akarnak csinálni a mi uniónkból" - hangsúlyozta Orbán Viktor. "Mi azok közé tartozunk (...), akik nem az alávetettség Európáját, hanem a szabad nemzetek Európáját akarják. Éljen a szabad nemzetek Európai Uniója!" - zárta felszólalását a miniszterelnök.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője szerint a Velencei Bizottság jelentése olyan következtetésekre jut, amelyek alátámasztják a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés bíráló megállapításait a magyar alkotmányosságot illetően.

A vitában Manfred Weber német néppárti képviselő kettős mércével vádolta a Tavares-jelentés támogatóit, szóvá téve azt, hogy sem Romániáról, sem Bulgáriáról nem voltak hajlandóak ilyen vitát folytatni. "Bízunk Magyarországban, Magyarország a szabadság hazája" - mondta Weber.

Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető azt mondta, csalódást keltett benne Orbán Viktor felszólalása. Szerinte a bíráló hangok nem Magyarország ellen, hanem a jogállamiság érdekében hangzanak el.

Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke felszólalásában azt sugallta, hogy Orbán Viktor korábban az Európai Uniót azonosította a Szovjetunióval. Szerinte ez megengedhetetlen. Az ülést vezető Martin Schulz EP-elnök felhívta Cohn-Bendit figyelmét, nincs tudomása arról, hogy a magyar kormányfő ilyen kijelentést tett volna. A zöldpárti politikus szavait visszautasította Szájer József is, szerinte a Szovjetuniót csak Cohn-Bendit említette.

Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő készítette, amit az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága már elfogadott. A tervezet szerint a magyarországi változások iránya távolodást jelent az uniós értékektől, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben, megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének kockázatához vezet. A dokumentum számos ajánlást fogalmaz meg Magyarországnak. A fideszes EP-képviselőcsoport szerint a Tavares-jelentéstervezet nem más, mint "az európai baloldal pártdiktátuma", annak tartalma elfogult, elfogadhatatlan. Az MSZP EP-képviselői ugyanakkor nyilatkozatban üdvözölték, hogy a Tavares-jelentés nem tartalmaz olyan kitételeket, amelyek a magyar állampolgárokat érintő szankciókat javasolnának. Szerintük a jelentésben található bírálatok "nem a magyar emberekre, hanem Orbán Viktorra és kormányára vonatkoznak".

(MTI nyomán)

Az Európai Parlamentben ma zajlott az úgynevezett Tavares-jelentés vitája, amely ismételten rámutatott az Európai Unió gyalázatos kétarcúságára és arra a tényre, hogy az alapvető jogok csak és kizárólag a politikai játszmák szintjén fontosak az unió döntéshozói számára.

Rui Tavares Magyarország elleni kirohanását az EU alapjogi chartájának idézésével kezdte, amely hangzatos felsorolást tartalmaz az alapjogokról úgymint egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Ezeket a jogokat szerinte mindenkinek tiszteletben kell tartania, mert ezek az Európai Unió alapját képezik. Ezzel egyet is lehetne érteni, azt azonban elfelejtette Tavares úr megemlíteni, hogy két ország, Nagy-Britannia és Lengyelország eleve felmentést kapott a charta alkalmazása alól, Csehország pedig a súlyosan rasszista Beneš-dekrétumok megvédése érdekében zsarolta ki magát az alapjogi charta hatálya alól. Úgy tűnik, ezek az alapértékek a magyar emberek és a magyar kisebbség jogainak megvédése esetében mit sem érnek, ezért kimondhatjuk, hogy az EU megbukott az alapjogok védelme terén, és csak egy álságos politikai cirkusszá vált az alapjogokért való aggódása.

Jól példázza az Európai Parlament komolyságát, hogy a szocialisták frakcióvezetője, Hannes Swoboda egyik fő problémája, hogy egyre több Horthy-szobrot állítanak Magyarországon, az osztrák zöldek képviselőjének pedig Szaniszló Ferenc – időközben visszaadott – kitüntetése fájt legjobban.

A Jobbiknak nem feladata, hogy megvédje a kormányt, hiszen az a látszatszabadságharc, amit Orbán Viktor vív, nem vezet sehová. Kötelességünk viszont egyrészt felhívni a figyelmet az EU birodalmi törekvéseire, másrészt a magyar kormánytól olyan valódi lépéseket követelni, mint például csatlakozási szerződésünk újratárgyalása a termőföld védelmében, vagy a hatékony fellépés a határon túli magyarok érdekében. A Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja, hogy csakis a Nemzetek Európája jövőkép elfogadható Magyarország számára, és el kell utasítani az Európai Egyesült Államok gondolatát. Ezért szorgalmazzuk továbbra is, hogy a magyar emberek döntsenek az európai uniós tagságunk fenntartásáról népszavazás keretében - írja közleményében Staudt Gábor országgyűlési képviselő.