Valamennyi vádlott előzetes letartóztatásban marad az ároktői banda ügyében folyó büntetőper elsőfokú ítéletéig - így döntött a keddi tárgyalási napon a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság elutasította a hatodrendű vádlott házi őrizetbe helyezési kérelmét, miután az elmúlt héten lejárt az előzetes letartóztatásban töltött négy év. Az előzetes meghosszabbítását a múlt héten életbe lépett jogszabályváltozás teszi lehetővé. A törvényszék a másod- illetve ötödrendű vádlott házi őrizetét az ügyészség indítványára előzetes letartóztatásra változtatta az elsőfokú ítélet december 19-i kihirdetéséig, tekintettel a megváltozott jogszabályra, illetve a várható súlyos ítéletre. A döntés ellen valamennyi cigány fellebbezett.
A per a genetikai szakértő meghallgatásával folytatódott. Az elsőrendű vádlott arra várt választ, hogy kimutatható-e még a DNS 8-10 hónappal a bűncselekmény elkövetése után is, hiszen az egyik bizonyíték csak ennyi idő után került elő. A szakértő szerint ez a bizonyítékot ért külső hatásoktól, így például az időjárástól függ. Elmondása szerint ugyanakkor már olyan is előfordult, hogy 10 év után sikerült egy DNS-mintát azonosítani.
A tárgyalás a perbeszédek kiegészítésével folytatódott, mert az ügyészség a harmadrendű vádlottal szemben kiterjesztette a vádat két további bűncselekményre. A cigányt így már 11 rendbeli bűncselekménnyel vádolják. Az ügyész szerint így még megalapozottabban kérik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, amelyet a vádlottnak fegyházban kellene letöltenie, a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.
Az ügyész a perbeszéd kiegészítésében elmondta, hogy a vádlottak vallomásán kívül nincs olyan adat, ami a bizonyítékok meghamisítására utalna. Kétség sem fér a genetikai szakértő elfogulatlanságához, és egyértelműen azonosították a szagnyomokat a sapkákon - közölte.
A tárgyaláson a védők is lehetőséget kaptak a perbeszéd kiegészítésére. Az elsőrendű vádlott védője szerint a bizonyítottság szintje nem éri el a megfelelő fokot. Emlékeztetett arra, hogy védencét 12 bűncselekménnyel vádolják, de egy esetben sem került elő a vádlott DNS-mintája.
A harmadrendű vádlott védője kérdésesnek nevezte, hogy törvényes volt-e vádkiterjesztés. Álláspontja szerint pótvádiratot kellett volna benyújtani. Az ügyvéd védence felmentését kérte az újabb vádpontok, vagyis a Horton és a fővárosi Mogyoródi úton történt bűncselekmények alól.
A negyedrendű vádlott védője szerint "drámai tévedések sorozata", hogy védence a vádlottak padján ül, hiszen tőle származó DNS- és szagminták sem kerültek elő. Az ügyvéd beszédében rendkívül aggályosnak nevezte, hogy a végrehajtó hatalom beavatkozik egy folyamatban lévő büntetőeljárásba. A hatodrendű vádlott védője szerint a vádkiterjesztés csak növelte kételyeit védence eseteges bűnösségét illetően.
A hatodrendű vádlott elfogultságot jelentett be a bíróval szemben és független szakértő kirendelését kérte. Felszólalásában cáfolta, hogy a bizonyítékként bemutatott sapka az övé lett volna, "nem értette", hogy miként került rá a DNS-e. Tagadta bűnösségét, álláspontja szerint kreált bizonyíték alapján emelt ellene vádat az ügyészség.
A bíró a bizonyítási szakasz lezárása előtt elmondta, hogy nem sok a négy év nyomozásra és bizonyításra. Reményét fejezte ki, hogy az előzetes letartóztatás időtartamát meghatározó jogszabály úgy fog a jövőben módosulni, hogy az csak a több vádpontot is tartalmazó ügyekre lesz érvényes.
(MTI nyomán)