Előzmény: HVIM-es "kísérlet": megnézik, hogy magyarok bonthatnak-e kordont a Szabadság téren

Alighanem "ellopta a show-t" a rendőrség a magát nemzeti radikálisnak nevező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elől, mivel a szélsőjobboldali szervezet ma délután 17 órára az általa különösen nem kedvelt Szabadság téri szovjet hősi emlékműhöz hirdetett demonstrációt, ám rendezvényük okafogyottá vált. A délutánra meghirdetett HVIM-akciót ugyanis "jogtechnikai kísérletnek" szánták: meghívójában a szervezet úgy fogalmazott: "megnézzük, hogy a hazafiak bonthatnak-e kordont a Szabadság terén". A szovjet emlékművet tíz éve övező rendőrségi kordont akarták elbontani, ám ma hajnalra a rendőrség megelőzte őket, és az egyenruhások maguk bontották el a kordont.

A "hazafiak" kordonbontási kísérlete akkor nyer igazán értelmet egyébként, ha mellétesszük a nyíltan uszító, neonáci Kurucinfó portál egyik minapi címét, miszerint "Nem csak kordont bontani, graffitizni is szabad a zsidóknak". Ismert, hogy a Szabadság tér másik végében több mint két hete tüntetők minden este elbontják a még csak készülő '44-es német megszállási emlékmű építési területét elkerítő kordont, és ezt eddig a rendőrség nem akadályozta meg. Tény, hogy a demonstrálók nem rongáltak, csak szétszerelték az építkezést elkerítő kerítést, és ott hagyták a helyszínen.

Vélhetően jogilag azonban más megítélés alá esne a nem munkaterületet, hanem a kész szovjet emlékművet a rongálás megelőzése céljából övező kordon eltávolítása - főként, hogy azt a rendőrség helyezte ki. Méghozzá majdnem napra pontosan 10 évvel ezelőtt. Emlékezetes, 2004. március 27-én először csak Budaházy György és néhány radikális társa a szovjet hősi emlékmű eltávolítását követelte, majd néhány nappal később, április 4-én már több százan tették ugyanezt, és a rendőrség csak nagy helyszíni erővel tudta megakadályozni, hogy a tüntetők ne essenek neki az emlékműnek, bár azt így is megdobálták tojásokkal. Ezután viszont masszív, kettős kordont állítottak az emlékmű körét.

Ennek a kordonnak az elemeit - vélhetően már a HVIM mai, bejelentett rendezvényéről tudva és arra készülve - információink szerint múlt hét csütörtökön három civil ruhás rendőr összeláncolta és lakatokkal a láncot rögzítette. Szemtanúk szerint aztán ma hajnalban, négy óra körül újra rendőrök jelentek meg a helyszínen, majd a lakatokat levették és a teljes kordont is elbontották. Így jelenleg a szovjet hősi emlékmű mindenféle fizikai védelem nélkül áll. Nem tudni, mit tesz ezek után HVIM ma kora este, de mindössze néhány száz méterrel arrébb és egy órával később a német megszállási emlékmű ellen tiltakozók tartják meg ismét szokásos esti tüntetésüket, és a félelmek szerint neonáci provokációra is fel kell készülniük.

(Kép: HVG)

Mozgalmunk elérte, hogy a Szabadság téri szovjet megszállást felszabadulásnak tituláló emlékmű körül elbontották a kordont. Ezzel úgy nyertünk ütközetet, hogy fel sem vonultunk a csatatéren, de ez csak az első lépés az emlékmű elleni, újra meghirdetésre kerülő hadjáratunkban. Ismét leszögezzük, hogy a szovjet emlékműnek sincs helye a szabadság terén. Ahogy megígértük, a jövőben emlékműbontást is meghirdetünk, hátha a hatóságok maguktól bontják el a helyszínről a gyalázatos obeliszket.

A HVIM az 1945. előtti állapotok helyreállítását szeretné elérni a Szabadság téren, ahol sem a szovjet, sem a német megszállás emlékművének nincs helye (tekintve, hogy nem volt német megszállás…), azonban az ereklyés országzászlónak igen, hiszen a trianoni tragédia azóta sem került orvoslásra, és folyamatosan aktuális.

A HVIM örömmel vette tudomásul, hogy hosszú évek óta először nem volt tapasztalható kettős mérce a hazafiak hátrányára: fáradságos munka árán elértük, hogy ránk is ugyanolyan törvények vonatkozzanak, mint a liberálisokra. A vármegyés vezetők „Szabadságot a térnek!” feliratot fújtak a német megszállási emlékmű építési kordonjára, ezzel is tesztelve egyrészről a kettős mércét, másrészt rávilágítva a helyzet abszurditására. A szovjet emlékműre „Gyilkosok emlékműve” feliratú transzparenst helyeztek el a vármegyések. A készülő német megszállás emlékművénél képekkel került illusztrálásra a szövetséges fegyveres jelenlét, a szovjet obeliszknél pedig a megszállás képei.

Bár előállításra nem került sor, a távozó vármegyéseket civil ruhások követték, majd igazoltatták Barcsa-Turner Gábort (társelnök), és átadtak neki egy idézést rongálás vétségéről a szöveg kifújása miatt. Incze Béla (alelnök) ezúton üzeni a nyomozó hatóságnak (hogy ne kelljen több száz, a helyszínen készült felvételt végignézni), hogy ő is részt vett a „rongálásnak” minősített cselekményben, ezért Barcsa-Turner Gáborral hajlandó megjelenni a kihallgatáson, ahol készek válaszolni a felmerülő kérdésekre.