A bizottsági ülésen az érintett Kovács Bélának és Vona Gábornak semmit nem mondanak, de a sajtó felé minden kiszivárog. Milyen titkosszolgálat az ilyen? Ráadásul, aki nem ért egyet a kormánnyal, az akkor bomlasztja őket, az országot, az uniót, s így ők is kémmé lesznek? Az már csak hab a tortán, hogy a magyarországi titkosszolgálat akadályozta meg, hogy a jobbikos vezetésű Tiszavasváriban egy egymillió dolláros ipari park épüljön, elvéve ezzel tömegek munkalehetőségét. Alább a volt (és jelenleg is) pártlap mai cikke.

Feladata szerint állítólag a szélsőséges mozgalmakat próbálta önálló uniós erővé szervezni. Már 2009-ben a titkosszolgálatok látókörébe került.

Kovács Béla nem klasszikus hírszerző munkát végzett Oroszországnak – állítják lapunk informátorai. Őt elsősorban nem arra használta az orosz titkosszolgálat, hogy titkos uniós dokumentumokat szerezzen meg számára, mondják, az ő „szakterülete” a bomlasztás volt. Az unióellenes hangulatkeltés az Európai Unió központjában, az euroszkeptikusok, az unióellenes szélsőségesek összefogása, frakcióvá szervezése.

Kovácsot, mint megírtuk, februárban jelentette fel az Alkotmányvédelmi Hivatal a múlt év végén viharos gyorsasággal elfogadott (és ma már csak lex Kovácsként emlegetett) új Btk.-tényállás – a kémkedés az Európai Unió intézményei ellen – alapján, kémkedésért. Azonban ahhoz, hogy az ügyészség meggyanúsíthassa és kihallgathassa, fel kell függeszteni a jelenleg európai parlamenti képviselő Kovács mentelmi jogát.

Polt Péter legfőbb ügyész szóvivője május 14-én erősítette meg a Magyar Nemzetnek az újság másnapi számában közölt értesülését, hogy két nappal korábban hivatalos levélben kérte Martin Schulztól, az Európai Parlament elnökétől a Jobbik EP-képviselőjének mentelmi jogának a felfüggesztését. A procedúra akár hónapokig is eltarthat, egyelőre megjósolni sem lehet, mikor tehetik fel az első kérdéseiket az ügyészségi nyomozók Kovács Bélának.

Mivel az ügyészség az ügy titkos voltára hivatkozva eredetileg még azt sem árulta el, hogy ki (melyik hatóság), mikor és milyen bűncselekmény elkövetésének gyanújával jelentette fel Kovácsot, így azt sem lehet tudni, hogy mi történt a feljelentés és a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem postázása közti majdnem három hónapban. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülését követően több képviselő is elmondta: a zárt ülésen arról tájékoztatták őket a titkosszolgálatok vezetői, hogy Kovács Béla 2009-ben „került a látókörükbe”. Akkor azonban a hazai büntetőjogban még nem létezett az a bűncselekmény, „a kémkedés az uniós intézmények ellen”, amiért februárban az Alkotmányvédelmi Hivatal Kovácsot feljelentette a Központi Nyomozó Főügyészségen. Az uniós intézmények elleni kémkedés címén tehát öt éve még nem figyelhették meg Kovácsot. Pedig megtették.

Forrásaink szerint a jobbikos EP-képviselő akkor került a magyar szolgálatok (előbb a kémelhárításnak, de később a hírszerzésnek is a) látókörébe, amikor 2009-ben tető alá hozta az európai nemzeti, döntően szélsőjobboldali pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét (AENM). Az alapító tagok között volt a francia Nemzeti Front (Front National, FN), a belga Nemzeti Front (Le Front National, FN), az olasz Háromszínű Láng (Movimento Sociale Fiamma Tricolore,MS-FT), a svéd Nemzeti Demokraták (Nationaldemokraterna, ND), valamint a Jobbik. A szövetséghez később csatlakozott a Brit Nemzeti Párt (British National Party, BNP), a spanyol Köztársasági Szociális Mozgalom (Movimiento Social Republicano, MSR), a portugál Nemzeti Újjászületés Pártja (Partido National Renovador, PNR). A szervezet elnöke 2010 és 2013 között a francia Nemzeti Front európai parlamenti képviselője, Bruno Gollnisch volt, majd 2013. december 17-én Kovács Bélát választották meg négy évre e tisztség betöltésére.

Kovácsra részben az európai szélsőjobb egységbe tömörítése miatt figyelt fel a titkosszolgálat, és nem csak a magyar. Az ügyben érintett többi ország titkosszolgálata is árgus szemekkel figyelte az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége útkeresését. A szolgálatok számára már akkor nyilvánvaló volt, azóta a kormányok számára is az, hogy a szélsőséges mozgalmak önálló uniós erővé szervezésének hátterében Oroszország, az orosz titkosszolgálat állhat.

Kovács Béla esetében csak hab volt a tortán, és egy újabb ok a megfigyelésére, hogy rendszeresen tartott konspirált kapcsolatot olyan orosz diplomatákkal, akik közül néhányról még diplomáciai körökben is tudvalévő volt, hogy diplomáciai fedéssel az orosz titkosszolgálatnak dolgoznak. Havonta járt Moszkvában, de a találkozók zömét Budapesten bonyolította.

Kiszivárgott hírek szerint Kovács Béla viselkedése egyértelműen arra utalt az elmúlt években, hogy tisztában van azzal, kinek és milyen munkát (szolgálatot) végez. Váltott kocsikkal, gyakran taxival járt a titkos helyeken bonyolított találkozók helyszínére. A titkosszolgálat emberei rögzítették, ahogy minden autóváltásnál körülnéz, és a titkosszolgálatnál is tanított módszerrel megpróbálja ellenőrizni, hogy követték-e. Az „orosz diplomatákkal” pedig mindig külön e célra fenntartott helyiségekben, ellenőrzött körülmények között beszélt. A helyszínt mindig csak az utolsó pillanatban egyeztették, általában műholdas mobilon vagy olyan internetalapú kommunikációs eszközökkel, amelyeket – azt remélték – a magyar szolgálatok nem tudnak lehallgatni. Számos jel utal arra, hogy tévedtek. Lehetséges, hogy nem a magyar, hanem az ügyben érintett más szolgálatok – bizonyos információmorzsák arra utalnak – Kovács több beszélgetését mégis lehallgatták.

Kovács tagadta, hogy az oroszoknak dolgozott volna, s ha az orosz érdekek szolgálatáról kérdezték, a keleti nyitás előnyeire terelte a szót. Pártelnöke, Vona Gábor pedig már az első perctől arról beszélt, hogy a kormány és a baloldali ellenzék amerikai és EU-s nyomásra összefogott a Jobbik meggyengítésére.

„A Fidesz karaktergyilkos stábjának rá kell kapcsolni” – írta a Kuruc.info, és karaktergyilkosságról beszélt Vona is, aki pártja más meghatározó politikusaival együtt kiáll Kovács mellett. Aligha tehet mást. A nyilvánvalóan a választások elé időzített politikai kampány még akár jól is jöhet a Jobbiknak, ha sikerül feltüzelni a „Csak azért is a Jobbik” jelszóval a híveit. Azt ugyanis még a titkosszolgálatok lehetőségeit és módszereit jól ismerő szakemberek, mint például Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója sem érti, hogy miért nem csapott le a titkosszolgálat Kovácsra. Kémeket nem szoktak feljelenteni, azokat vagy kiszorítják, ellehetetlenítik és futni hagyják, vagy tetten érik és letartóztatják. Földi szerint ezt kellett volna tenni Kováccsal is.

Már ha a kémtevékenység felszámolása volt (lett volna) a cél, és nem a karaktergyilkosság, a Jobbik kilövése az EP-választás előtt, s előkészítése egy, várhatóan a helyhatósági választásokig tartó lejárató kampánynak. A titkosszolgálatok – mint az a nemzetbiztonsági bizottság ülése után a képviselők néhány elejtett mondatából kikövetkeztethető – már jó ideje nemcsak Kovács Béla orosz érdekeltségivel foglalkoznak. Sokkal inkább azt kutatják, hogy vajon miből finanszírozza magát és akcióit a Jobbik. A gyanú ez esetben is az, hogy Oroszországból.

Néhány hónapja a titkosszolgálat olyan információt kapott, hogy iráni befektetők – Törökország közbeiktatásával – egymillió dollárból ipari parkot létesítenének a Jobbik egyik fellegvárának számító kelet-magyarországi városban. Az a terv akkor, állítólag részben a titkosszolgálat „aknamunkájának” köszönhetően meghiúsult.

A Jobbik elnöke a nemzetbiztonsági bizottság összehívását és Orbán Viktor miniszterelnök meghallgatását szorgalmazza amiatt, hogy sajtóhírek szerint a titkosszolgálat aknamunkája miatt meghiúsult egy egymillió dolláros beruházás Tiszavasváriban.

Az MTI tudósítása szerint Vona Gábor választ vár arra, hogy a jobbikos vezetésű, hátrányos helyzetű településen valóban megakadályoztak-e egy munkahelyteremtő beruházást - mondta a Jobbik vezére. Szerinte ha ez így van, akkor az a hazaárulás legdurvább formája. Hozzátette, tudomása szerint egy iráni testvérváros üzleti befektetői delegációja járt a településen, ennek nyomán indulhatott volna a beruházás.

A politikus a rendkívüli ülésen a szakszolgálatok mellett a kormányfő meghallgatását is kéri, arra hivatkozva, hogy Orbán Viktor többször nyilatkozta a kémkedéssel összefüggésbe hozott Kovács Béla ügyében, hogy eleget tud. Jelenjen meg ő is, ne csináljon úgy, mint Gyurcsány Ferenc - jelentette ki.

Hozzátette, a miniszterelnöknek választ kell adnia, hogy kormányzása alatt történt-e olyan, hogy a titkosszolgálatok megakadályoztak egy beruházást. A Jobbik elnöke arra is kíváncsi, hány hasonló ügy volt.

A pártelnök szerint ha igazak a Népszabadságban megjelent információk, akkor Kovács Béla sem kém, sem hírszerző nem volt, sem titkos adatokat nem adott át, a bűne csak annyi, hogy az Európai Parlamentben euszkeptikus, eurealista pártokból verbuvált szövetséget.

Hozzátette, ennek tagjai az Európai Egyesült Államok helyett a nemzetek Európája koncepcióját támogatták, s az ukrán válság kapcsán lerántották a leplet az Európai Unió és az Egyesült Államok álszent külpolitikájáról. Feltette a kérdést, ezért kellett-e Kovács Bélát meghurcolni, "majdnem a halálba kergetni". Ha az a bűne, hogy euszkeptikus, akkor több mint egy millióan vannak Magyarországon, akik egyetértenek vele - szögezte le.

Vona Gábor felidézte, a Jobbik többször szorgalmazta, hogy legyen nyilvános az ő és Kovács Béla hétfői meghallgatását rögzítő jegyzőkönyv, de ezt nem hagyták, most viszont különböző sajtóorgánumokból lassan összeállítható lesz a teljes meghallgatás.

A politikus arra vár választ a titkosszolgálatoktól, hogyan fordulhat elő, hogy az érintettek nem tudhatnak meg semmit, ellenben a sajtóban szivárognak a részletek. Hozzátette, ezzel meging a titkosszolgálatokba vetett bizalom. Felvetette azt is, hogy a szolgálatok Magyarországot szolgálják, külföldieket vagy a Fidesz pártérdekét.

A Jobbik elnöke arra kérte a párt szimpatizánsait, hogy vasárnap "adjanak csattanós választ az '50-es éveket idéző jelenetekre" és menjenek el szavazni. Mint mondta, a választás tétje már régen nem az, hogy ki képviselje Magyarországot az Európai Parlamentben, hanem az, hogy külföldi nyomásra fel lehet-e számolni egy törvényesen működő parlamenti pártot.

A Kovács Béla állapotát firtató kérdésre azt mondta, a politikust még kórházban vizsgálják, de bízik benne, hogy a vasárnapi EP-eredményvárón már ott lehet.

A Népszabadság pénteken azt írta meg nem nevezett informátoraira hivatkozva, hogy Kovács Béla nem klasszikus hírszerző munkát végzett Oroszországnak, őt elsősorban nem arra használta az orosz titkosszolgálat, hogy titkos uniós dokumentumokat szerezzen meg számára, a "szakterülete a bomlasztás volt".

A lap egyúttal arról is beszámolt: néhány hónapja a titkosszolgálat olyan információt kapott, hogy iráni befektetők – Törökország közbeiktatásával – egymillió dollárból ipari parkot létesítenének a Jobbik egyik fellegvárának számító kelet-magyarországi városban. Az a terv akkor, állítólag részben a titkosszolgálat „aknamunkájának” köszönhetően meghiúsult - olvasható a cikkben.

Kovács Bélának annyi volt a "bűne", hogy elutasította az Európai Egyesült Államok létrejöttét. Vona Gábor szerint, akkor sok "bűnös" él hazánkban.

Tiszavasváriban a jobbikos munkahelyteremtést a titkosszolgálatok akadályozták meg, a Népszabadság szerint. A Jobbik Orbán Viktort is meghallgatná az ügyben.