Amikor 2007-ben Szlovákia elérte, hogy az Európai Unió oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel lássa el a kürtőskalácshoz hasonló “szakolcai trdelnik” nevű süteményt, számos magyar politikus nem győzött nyilatkozni, hogy elloptak egy magyar nemzeti értéket, és az oltalomnak Magyarországhoz kellene kötődnie.

2013-ban a magyar vezetésű Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület szakemberei alapos gasztronómiatörténeti kutatások révén bebizonyították, hogy a szakolcai trdelnik a kürtőskalács egy archaikus, a jelenlegitől lényegesen eltérő formája. A kürtőskalács tehát magyar termékként oltalmat kaphatna. Sajnos most ugyancsak magyar politikusok próbálják megakadályozni, hogy ez az oltalom megszülethessen.

Az indoklásban megkérdőjelezik az egyik legismertebb székely-magyar ételkülönlegesség védhetőségét, továbbá azt is, hogy a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület az ügyben eljárhat. Ezzel kapcsolatban a következőket kívánjuk leszögezni:

Szaktestületünk mindent megtett annak érdekében, hogy a kürtőskalácsot a hungarikumok sorában láthassuk. Hamar bebizonyosodott, hogy amit a Vidékfejlesztési Minisztérium a hungarikumok ügyében tesz, inkább tekinthető lobbiérdekek által vezérelt ámokfutásnak, mint a magyar nemzeti értékek ápolásának. Elég ha arra utalunk, hogy a Rubik kocka, a Bibliotheca Corviniana, a korondi fazekasság, a C-vitamin vagy a gulyás nem hungarikum, de egy ismeretlen szépítőszer, egy elterjedt adatmentési módszer, egy nem létező akácfajta, és egy helyi pörköltféleség viszont az. Miután ezt Szaktestületünk ügyvivője szóvá tette, erőfeszítéseink nem jártak sikerrel.

Nem tapasztaltunk pozitív hozzáállást az Európai Unióhoz benyújtandó dokumentáció elkészítése során sem. Már az első találkozón egy sor szakmaiatlan, értelmetlen, sőt a gyenge minőségű kürtőskalácsokat előállító termelőknek kedvező változtatást akartak a szövegbe beleerőszakolni. Mi több, a sütemény történelmét is át szerették volna íratni. Ebben a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület tanácsadói nem kívántak partnerek lenni. Ezek után nem ért minket meglepetésként az elutasítás.

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület a bíróságon támadta meg az elutasító miniszteri döntést. A magyar hivatalosságok arrogáns hozzáállást látva Szaktestületünk székelyföldi tagjaiban fölmerült, hogy a kürtőskalácsot romániai hagyományos különleges termékként regisztráltassák az Európai Unióban. (Ami legalább akkora bűn lenne, mint a "magyar" kormány hozzáállása, s a Vitéz Mihály nevű oláh rablóvezér székelyek általi támogatására emlékeztetne - a szerk.)

Kolozsvár, 2014. június 11.

További részletek a www.kurtos.eu honlap Infotéka pontjában.

a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság részére
a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztálya útján
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

Ügyszám: ÉFF/227/2014

Tárgy: jogerős határozat bírósági felülvizsgálata
a „Kürtöskalács” hagyományos különleges termék bejegyzése iránti kérelem tárgyában hozott ÉFF/227/2014 számú határozat ellenében

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület felperes a tisztelt Minisztérium ÉFF/227/2014 számú határozata kapcsán az alábbi

k e r e s e t l e v e l e t

terjesztjük elő a 1952. évi III. törvény 324. § (1) bekezdése (továbbiakban: Pp.) és 2004. évi CXL. törvény („KET.”) 109. §-a alapján.

1. Kérelmeink a Minisztérium felé

Kérjük a tisztelt Minisztériumot, hogy alább részletezett indokaink alapján szíveskedjék saját hatáskörben visszavonni az elutasító határozatot [Ket. 97.§ (3)], illetve szíveskedjék a bejelentési kérelem tárgyában az eljárást megismételni.

2. Kérelmeink a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felé

Elsődlegesen arra kérjük a tisztelt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztálya ÉFF/227/2014 számú határozatát hatályon kívül helyezni és szíveskedjék a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályát az eljárás megismétlésére kötelezni [Pp. 339. § (1)].

2.1. Az előzmények

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013. december 9-én nyújtotta be kérelmét a „kürtőskalács” mint hagyományos különleges termék (továbbiakban: HKT) uniós elismerése iránt.

A 158/2009 (VII.30.) Korm. rendelet 4.§ (2) alapján, valamint a 15/2008. (II. 15.) FVM rendelet 2.§ (2) bekezdésének megfelelően a Magyar Eredetvédelmi Tanács (MET.) 2014. február 27-én tartott ülésén formai és tartalmi szempontból véleményezte a kérelmet.

Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztálya 2014. május 12-én kelt ÉFF/227/2014 számú határozatában elutasította a bejegyzési kérelmet.

2.2. A felülvizsgálati kérelem indoklása

2.2.1. A Minisztérium indoklása szerint a „kürtőskalács” elnevezés termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal, továbbá az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az 1151/2012/EU rendelet 18. cikkének (4) bekezdése alapján nem jegyezhető be.

Véleményünk szerint a Minisztérium álláspontja téves és a hatályos közösségi jogszabályok téves értelmezéséből ered.

A hivatkozott 1151/2012/EU rendelet 18. cikkének (4) bekezdése értelmében „Nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely kizárólag egy adott termékcsoport általános jellemzőjére, vagy konkrét uniós jogszabályban meghatározott állításokra utal”, az elnevezés tehát abban az esetben aggályos, ha egy termékcsoport általános jellemzőjére utal.

Pusztán az a tény, hogy a „kürtőskalács” szó egy termékfajtát jelöl nem minősül kizáró kritériumnak, ezen túlmenően pedig a józan ésszel is ellentétes lenne egy ilyen kitétel, minden bejegyzett hagyományos különleges termék egy termékfajtát jelöl, az érvelés számunkra értelmezhetetlen.

Az 1151/2012 EU rendelet termékcsoportot említ szóhasználatában, amely jóval szélesebb kategória, a kürtöskalács pedig egyértelműen különbözik az azonos kategóriába tartozó más hasonló termékektől, mind formájában, ízében és elkészítési módjában.

Az elutasításában említett széleskörű használat ugyancsak nem kizáró kritérium, erről a vonatkozó jogszabályok semmilyen formában nem rendelkeznek.

A Minisztérium nem vette figyelembe az 1151/2012/EU 18. cikk (2) bekezdését, amely a bejegyezendő termékek elnevezésével kapcsolatos kritériumokat tartalmazza:

Csak olyan elnevezés jegyezhető be hagyományos különleges termékként, amely:
a) az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés; vagy
b) jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

A „kürtőskalács” elnevezés teljes mértékben megfelel ezen feltételeknek, hiszen bizonyíthatóan már évszázadok óta használatban van [a bejelentő csoportosulás tanulmánya szerint a kürtőskalácsot említő első írásos dokumentum 1679-ből származik (K/1)] és egyértelműen jelzi a termék sajátosságát a „kürtős” elem.

A „kürtős” megjelölés ugyan valóban az adott termékcsoport általános jellemzője, azonban annak egyben sajátossága is. A „kürtős” jelleget az európai és magyarországi gyakorlat szerint kiterjesztően kell értelmezni, mivel az nem pusztán a formai leírása a terméknek, hanem egyben utal annak egyedi, összetett elkészítési módjára is.

Ezt a megközelítést maga a Minisztérium is követi, mint ahogy a „tepertős pogácsa” elnevezés is bejegyzésre került hagyományos különleges termékként (K/2), felismerve, hogy a „tepertős” szó nem pusztán egy általános jellemzőre illetve összetevőre, hanem a termék elkészítésének módjára utal.

Hasonlóan járt el a Minisztérium a „rögös túró” (K/3) esetében is: a „rögös” jelleg tagadhatatlanul általános jellemzője a terméknek, mégsem találták az elnevezést az 1151/2012 EU rendelet 18. cikk (4) bekezdésébe ütközőnek, hiszen egyben az a termék hagyományosan használt elnevezése is, mely a megjelenési formánál jóval összetettebb jelentéstartalommal bír. A „rögös túró” bejelentését a Minisztérium elfogadta és hozzászólásra közzétételezte1.

Az európai gyakorlat is arra utal, hogy a hasonló jellegű megnevezések nem jelentik akadályát a bejegyzésnek, így a kürtőskalács szlovákiai [Skalický trdelník (K/4)] és ausztriai [Salzwedeler Baumkuchen (K/5)] megfelelőjét is sikerrel regisztrálták hagyományos különleges termékként.

2.2.2. A Minisztérium határozatának indoklásában arra is hivatkozik, hogy a felperes által benyújtott dokumentumok nem bizonyítják egyértelműen a csoportosulás 1151/2012/EU rendelet 49. cikk (1) bekezdése szerinti jogosultságát.

A hivatkozott jogszabályhely szerint „kérelmet kizárólag olyan csoportosulások nyújthatnak be, amelyek a bejegyeztetni kívánt elnevezésű termékekkel dolgoznak.”

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület civil társaság [2011. évi CLXXV. törvény 2.§ (6)]. Az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének fogalom meghatározása szerint „csoportosulás: az ugyanazon termékkel foglalkozó, főként termelők vagy feldolgozók által alkotott társulás, annak jogi formájától függetlenül.” így maga a rendelet nem zárja ki a csoportosulások köréből a felperest.

A Szaktestület honlapján 2 közzétett információk alapján látható, hogy a civil szervezet már 25 szakmabeli, kifejezetten és célzottan kürtőskalács készítésére szakosodott taggal rendelkezik Kanadától a Dél-Afrikai Köztársaságon át egészen Új-Zélandig.

Ezen tagok belépési nyilatkozatai benyújtásra kerültek a Minisztérium felé is, melynek igazolására csatoljuk a vonatkozó levelezést is (K/6).

A Minisztérium ismételten saját gyakorlatának mond ellent ezzel az indoklással, hiszen a már hivatkozott „tepertős pogácsa” hagyományos különleges termékként való bejegyzését a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje kérelmezte, amely egy sütőipari hagyományőrzésre létrejött kis létszámú - nem egészen 40 fős rendes tagsággal rendelkező 3 - egyesület, amelynek tagjai a tepertős pogácsával semmivel sem állnak szorosabb kapcsolatban, mint felperes és tagjai a kürtőskaláccsal.

Véleményünk szerint a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület megfelel a jogszabályi követelményeknek, a kürtőskaláccsal dolgozó pék- és cukrászipari szakemberek széleskörű, nemzetközi tömörítésével garantálja a szakmai háttér meglétét, továbbá a tanácsadó testület a történelmi és néprajzi tudományterületeket képviselő tagjai (K/8) biztosítják az előállítási mód autentikusságát, a hagyományoknak megfelelő gasztronómiai diverzitás fennmaradását.

2.2.3. A Minisztérium azon javaslata, hogy a kürtőskalácsot, mint védjegyet lajstromoztassuk teljességgel érthetetlen és egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a Minisztérium helytelenül értelmezte a hagyományos különleges termék intézményét.

A védjegyek gazdasági és versenyjogi funkciót látnak el, cégek neve, emblémája vagy termékeik (szolgáltatásaik) elnevezése helyezhető oltalom alá, vagyis a védjegyoltalom a márkanevek levédésének alapvető eszköze, míg a HKT elsődleges célja az európai gasztronómiai kultúra és diverzitás fenntartásának érdekében a hagyományos előállítási módszerek és receptek megőrzése (1151/2012/EU rendelet 17.cikk).
A védjegy kizárólagos jogokat biztosít a bejelentő jogosult számára, ezzel szemben a HKT-t bejelentő csoportosulásoknak nem célja a termék kisajátítása és a meghatározott termékleírásnak megfelelő terméket bárki forgalmazhatja külön engedély vagy licencdíj-fizetési kötelezettség nélkül [1151/2012/EU rendelet 23. cikk (1)].

Így a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület a HKT intézményének szellemiségét követve nem kisajátítani igyekszik a kürtöskalácsot, mint termékfajtát, hanem annak hagyományos elkészítési módjából származó értéknövelő tulajdonságait igyekszik garantálni és megőrizni.

Ezen túlmenően a védjegyek figyelése, megújítása és védelme mindig a bejelentő feladata és költsége, míg a HKT ellenőrzése, a termékleírásnak való megfelelőség egy pártatlan ellenőrző szerv feladata (1151/2012/EU rendelet 36-37. cikk), mely nem a bejelentő csoportosulás érdekeit és jogait, hanem magának a terméknek az integritását, hagyományos elkészítési módját és minőségét, tehát magát a terméket védi.

*

Véleményünk szerint a minisztériumi elutasítás indoklása alapján az érdemi vizsgálat során a Minisztérium helytelenül értelmezte a vonatkozó jogszabályokat és nem csak az európai, de saját gyakorlatának is ellent mond határozatával.

A fentebb leírtak alapján álláspontunk szerint a „kürtőskalács” mindenben megfelel a 1151/2012/EK rendeletben foglalt szükséges kritériumoknak, a Minisztérium kifogásai nem helyt állóak.

Kérjük a tisztelt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot, szíveskedjen mérlegelni a fent kifejtett érvelésünket, továbbá a vonatkozó magyar és EU joggyakorlatot, és annak fényében szíveskedjék döntését meghozni.

Tájékoztatjuk a tisztelt Bíróságot, hogy jelen keresetlevéllel kapcsolatosan szíveskedjenek illeték-feljegyzési jogunkat figyelembe venni.

Budapest, 2014. június 5.

Tisztelettel
a felperes képviseletében
dr. Hantz Péter

(Kuruc.info)

Korábban írtuk: Megalakult a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület