A ma megjelent HVG szerint Tasnádi László, a Belügyminisztérium nemrég kinevezett rendészeti államtitkára 1989-ben a BRFK állambiztonsági szervének operatív tisztje volt. A 61 éves Tasnádi László adatlapját az Indexnek is sikerült megtalálni az Állambiztonsági Szolgálati Történeti Levéltárának honlapján.

Az itt látható adatok szerint Tasnádi 1988-ban főhadnagyként a BRFK állambiztonsági szervének III/II-2. Osztály C alosztályának megbízott vezetője volt. 1989-ben már századosként vezette az osztályt.

Azt, hogy ez az osztály pontosan mivel foglalkozott, nem könnyű megállapítani. Az állambiztonsági szervezet országos felépítését megyei szinten és a rendőrségen is tükrözték, de a BRFK felépítése ettől valamelyest eltért.

A lényeg, hogy a BM-éhez hasonlóan a BRFK III/II-es osztálya is kémelhárítással foglalkozott. Az is tudható, hogy a C alosztály feladata elsősorban a belső reakció, a kulturális, ifjúsági és egyházi vonalon ellenséges tevékenységet folytató személyek, diplomaták operatív megfigyelése és a kiemelt népgazdasági objektumok védelme volt.

Érdekes, hogy Tasnádi László neve az 1989-es Nagy Imre-temetés szervezésével kapcsolatban is felmerül. Az állambiztonság akkor szinte minden erejét bevetette a hatalmas tömeget vonzó esemény biztosítására.

Levéltári iratok szerint az újratemetés idején Tasnádi László egy Amur és egy Vera fedőnevű titkos megbízott (tmb.) kapcsolattartó operatív tisztje volt (a tmb.-k elvi meggyőződésből vettek részt a titkos együttműködésben, a kapcsolattartó operatív tisztek feladata a hálózati munka szervezése és az ügynökök irányítása volt.) Tasnádi a dokumentumok alapján az újratemetés idején telefonon tartotta a kapcsolatot az ügynökökkel.

Az újratemetésről nyilvánosságra került állambiztonsági jelentések egyébként szinte egytől egyig arról számoltak be, hogy a megemlékezés békés volt, az emberek méltóságteljesen emlékeztek meg a kivégzett miniszterelnökről. A temetésen dolgozó ügynökök közül legfeljebb annyit jegyeztek meg, hogy a tömeg lelkes tapssal üdvözölte azt a beszédet (Orbánét), ami a szovjet csapatok kivonásáról és a kommunista rezsim felszámolásáról szólt.

Tasnádi későbbi pályája is érdekes. A rendszerváltás után a Nemzetbiztonsági Hivatal (belső elhárítás) alosztályvezetője, majd az Információs Hivatal (hírszerzés) osztályvezető helyettese lett. 1998-2000 között a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (a rendőrség belső elhárításának) helyettes vezetője volt, majd ő lett az APEH Bűnügyi Igazgatóságának vezetője. Innen ezért kellett mennie 2002-ben, mert az APEH elnökének engedélye nélkül adott tájékoztatást a bűnügyi igazgatóság munkájáról külső szervezeteknek, köztük a parlamenti pártok frakcióvezetőinek.

Tasnádi később a Pintér Sándorhoz köthető cégeknél bukkant fel, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgatója volt és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagja. A 2010-es kormányváltás után ő lett Pintér Sándor kabinetfőnöke. Innen emelkedett most az államtitkári székbe.

Kapcsolódó, avagy Tasnádiról mi ezt már 2011-ben megírtuk: Nyári futamok az állambiztonság éllovasaival (mint pl. Pintér főtanácsadói, az Echo és a Hírlap futtatottjai vagy Kaposvár besúgó fideszes polgármestere)

A rendészeti államtitkár napvilágra került III/II-es múltja miatt azt követeli a Jobbik, hogy Tasnádi Lászlót váltsa le a kormány. A párt szerint a kommunista önkényuralmi rendszert kiszolgáló, állambiztonsági múlttal rendelkező, exkommunista funkcionárius államtitkári megbízása a "rendszerváltás" sárba tiprása.

A Jobbik levélben fordult Áder Jánoshoz, hogy kiderüljön: az államfő tudott-e az általa kinevezett államtitkár III/II-es múltjáról? Medgyessy Péter miniszterelnök D-209-es fedőnevű ügynökként korábban végzett, III/II-es tevékenységének lelepleződése a társadalom széles körében felháborodást váltott ki, de Orbán Viktor nem tanult belőle: előző kormányainak is tagja volt egy III/II-es ügynök, és most is legalább egy államtitkár érintett. A Fidesz vélhetően az ilyen személyek miatt nem engedi nyilvánosságra hozni a 2060-ig titkosított mágnesszalagokat, melyek az állambiztonsági múlt döntő részét tartalmazzák - írja közleményében Novák Előd, a Jobbik alelnöke.

A Jobbik nem csak a kormányban nem adna helyet egykori ügynököknek, de még önkormányzati képviselőjelöltjei számára is kizáró ok az állambiztonsági múlt - zárul a nemzeti párt közleménye.

Nem mond le frissen megszerzett posztjáról Tasnádi László rendészeti államtitkár, mert nincs miért - jelentette be pénteken a Belügyminisztériumban. Tasnádi azt hazudta, nem jelentett senkiről.

"60 éves vagyok, családom van, fiatalkoromban sportoltam, a hírekben megjelentek szerint a BRFK-ra kerülve kémelhárítással, majd terrorelhárítással foglalkoztam. Ezután hírszerzési tevékenységet végeztem, de senkiről nem jelentettem. Becsülettel végeztem a munkámat" - állította.

Arra a kérdésre, hogy nem volt-e kínos kémelhárítóként dolgozni, Tasnádi azt felelte, hogy "az is egy szakma". Mint mondta, amikor kinevezték, állambiztonsági múltja mindenki számára ismert volt.

Tasnádi a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatánál - amely a hivatásosok belső elhárítása - az APEH-dolgozók felügyeletét ellátó részleget vezette, majd amikor 2000-ben az APEH-hez került bűnügyi igazgatóként, adócsalásokkal foglalkozott - folytatta. Részt vett egyebek mellett a vecsési számlagyár felderítésében. Az APEH-nél 2002 decemberéig dolgozott. Hozzátette: nem érti, mi az újdonság abban, hogy ő hol dolgozott, mert korábban ez a sajtóban már megjelent.

A Heti Válaszban megfogalmazott állítással kapcsolatban azt mondta: Nagy Imre újratemetésével kapcsolatban nem volt feladata.

(Index - HVG nyomán)